Beszél horvátul, élete legszebb feladatának tartja, hogy a Veszprém–Balaton 2023 Európa Kulturális Fővárosa program kormánybiztosa lehet, a volt gyermekkórház épületéből pedig közösségi központot szeretnének létrehozni – tudtuk meg az Utas és holdvilág antikváriumban dr. Navracsics Tibortól, akivel Krámer György beszélgetett.

Talpalatnyi hely sem maradt az Utasban csütörtökön este: sokan voltak kíváncsiak arra a beszélgetésre, amelyet Krámer György, a Pannon Várszínház koreográfusa folytatott dr. Navracsics Tibor politikussal, volt miniszterrel, miniszterhelyettessel, volt brüsszeli képviselővel, az ELTE tanárával, a Veszprém–Balaton 2023 Európa Kulturális Fővárosa program kormánybiztosával.

Krámer György a beszélgetés előtt ismét elmondta, hogy a nyertes EKF pályázat inspirálta őt és Molnár Sándort, az antikvárium tulajdonosát a beszélgetéssorozat elindítására. Azt tűzték ki célul, hogy elindulnak egy úton, és kicsit mássá válnak az út végére, melynek során olyan veszprémiekkel beszélgetnek, akik sokat tettek a városukért.

Számomra sorsszerű a veszprémiségem

Beszél horvátul. Ez azt jelenti, hogy olyan családban nőtt föl, amelyben fontosak a gyökerek. Mit hoz otthonról?

Azért vagyok a legjobb választás az EKF felügyelőjének, mert a család két ága körülöleli a Balatont: édesapám balatonberényi, édesanyám balatonalmádi, és Füreden ismerkedtek meg, de én Veszprémben születtem. Édesapám sokáig dolgozott Tapolcán, tehát az egész térség otthonos nekem. Másrészt anyai ági szépapám 1714 húsvétján költözött Magyarországra sváb földről, láttam az ezt igazoló dokumentumot, apai ágon pedig a család Szlavóniából csúszott fel. Ami a legfontosabb: Veszprémben születtem. A szüleim Almádiban laktak, és megbeszélték, hogy édesanyám Pestre utazik vonattal, hogy ott szüljön meg engem. Csakhogy amikor leszállt az almádi vonatról Veszprémben, már nem tudott felszállni a pestire, mert én itt akartam megszületni. Sorszerű ez számomra: mindig visszatérek a városba a család és a közösség miatt. Életem legszebb feladatának tartom, hogy én lehetek az EKF projektet felügyelő kormánybiztos.

P1090480

2007-ben az év tanárává választották az ELTÉ-n.

Ez a hír valahogy bekerült a médiába, és „beakadt”. Ennél sokkal fontosabbnak tartom, hogy 2010-ben megnyertem a választókörzetem. Most is tanítok az ELTÉ-n, Brüsszelből is hazajártam tanítani, és Mesterházi Attilától Dúró Dóráig sok pártban szóródtak szét egykori tanítványaim. Szeretek tanár lenni. A visszajelzések megerősítenek abban, hogy a helyemen vagyok.

Csinálhatom, taníthatom és gondolkodhatok róla

Jogtudományt, politikatudományt oktat. Mi ezeknek a szépsége?

Az, hogy embertudományok, főleg a politikatudomány. Hogy milyen egy ember, azt leginkább a politikából lehet megtudni. Egy választási kampányban például az ember teljesen kirakja magát az emberek elé, és mégsem biztos, hogy győzni tud. Az 1994-es választáson például Zuglóban MSZP-s színekben indult Pécsi Ildikó és Pető Iván SZDSZ-es politikus. Hiába volt felkészült politikus ez utóbbi, az ismert színésznő fölényesen legyőzte őt. Ez az, ami a politikatudományt érdekessé teszi, és én ebben is a helyemen vagyok: csinálhatom, taníthatom és gondolkodhatok róla. Ráadásul a politikusnak a választás utáni napon is be kell mennie a boltba, az emberek elé kell állnia. Pál Béla MSZP-s politikustól 2006-ban kikaptam, 2010-ben legyőztem őt, de sosem bántottuk egymást. Egy nagyon becsületes embernek tartom. Jó lenne, ha ez az országos politikában is így lenne. Nekem most is vannak jó kapcsolataim szocialistákkal, LMP-sekkel, jobbikosokkal.

received_1375637825930958

Veszprém megállja a helyét Európa élvonalában

Milyen az élet Brüsszelben? A múlt év végén járt le a mandátuma: az Európai Bizottság kulturális, oktatási, ifjúságpolitikai és sportügyi biztosa volt öt évig.

Brüsszel nagyon jó város. Mivel hihetetlenül gazdag gyarmatbirodalma volt, megszokott a városban a rasszok keveredése. Nagyon kevés időt töltöttem Brüsszelben, mert a bizottsági munka inkább eseményközpontú volt, sok konferenciával, fesztivállal, utazással. Tanulási szempontból nagyon intenzív időszakot jelentett nekem ez az öt év, ami arra is jó volt, hogy kaptam egy nagyon reális képet a hétköznapi Európáról, és azt is látom, hogy hol helyezkedik el Veszprém Európában. Veszprém a maga természeti adottságaival, kulturális kínálatával abszolút megállja a helyét Európa élvonalában. Ha csak annyi minden történnek 2023-ban Veszprémben, mint ami most történik, azzal már teljesítenénk a feladatot. Szabaduljunk meg a kisebbrendűségi komplexusunktól! Ez egy biztonságos, jó város, kifejezetten igényes közönséggel. Talán nem tudjuk kellőképpen becsülni.

A rossz nyelvek szerint a Tibor elintézte nekünk a pályázatot.

Igen, ezt én is hallottam. És nemcsak a pályázatot intéztem el, de kizártam Nagy-Britanniát is, hogy Veszprém egyedül lehessen Európa Kulturális Fővárosa 2023-ban (nevet). Komolyra fordítva: A bírálati folyamatba nem lehet belenyúlni, azt egy független zsűri viszi végig. Brüsszelből viszont lehetett látni, mik azok a szempontok, amelyek győzelemre vezethetnek. Az Európai Unió jó dolog, amit sokan nem mernek felvállalni. A veszprémi pályázat kimondottan bátor volt, profi csapat készítette, nagyon jó az anyag. Az Európa Kulturális Fővárosa program célja, hogy kinyissuk Európa felé a városokat, azok európai értékeket jelenítsenek meg.

Két pártra szakadtak a véleményezők: az egyik csapat a veszprémistáké, akik szerint minél több beruházást, programot kell Veszprémbe hozni, a másik csoport az európaisták, akik szerint nyitni kell, minél több projektet idehozni a régióból és Európából.

Én mindenben az arany középút híve vagyok, eben a kérdésben is. Az EKF-nek két célja van: egyrészt az adott helyi közösséget bemutatni Európának, másrészt a helyi közösség megerősítése. Azt, hogy Veszprém nyert, nem kis mértékben annak köszönheti, hogy körülveszi ez a régió, viszont amikor megyei jogú város lett, elveszítette a térségszervező erejét, azóta nincs ott a megyei közgyűlésben. Nyitnunk kell a megye felé, a megyét ismét élővé kell tenni. Ez nekem személyesen is nagyon fontos.

Tulajdonképpen miért felelős ön?

Azért, hogy a költségvetési pénzek ésszerűen hasznosuljanak, a beruházások 2023-ig megvalósuljanak, utána pedig fenntarthatóak legyenek. Veszprém infrastrukturális szempontból jól áll, nem úgy, mint az olaszországi Matera, amelyik tavaly volt Európa egyik kulturális fővárosa, ugyanis nem készült ez az odavezető autóút, mert egy évvel korábban a tartományi vezetőket lecsukták korrupció miatt. Mi emberi léptékű, ésszerű beruházásokat tervezünk. Tartalmilag nincs felelősségem. Ami az én dolgom, hogy meglegyen a program pénzügyi támogatása, illetve a koordináció a térségben, valamint a térség és a kormány között.

Jól állunk?

Tavaly 500 millió forintot kaptunk, erre az évre 5 milliárd van a költségvetésben, és ahogy látom, hamarosan el kell kezdenem lobbizni a következő évi pénzekre is. Holnap megyek tárgyalni a miniszterelnökséggel az infrastrukturális beruházások elindításáról.

Több város belerokkant az EKF-projektbe, lásd Grazot és Pécset.

Ha görcsösen indulunk neki, annak frusztráció lesz a vége. Az lesz a jó, ha a város lakói magukat adják. Arra kell odafigyelnünk, hogy elmenjünk a programokra, mert senkinek a nappalijába nem fog bemenni az EKF.

Ön szerint megfelelő nyilvánosságot kapnak az EKF-fel kapcsolatos történések, döntések?

December 1-je előtt nem voltam itt, de azt tudom, hogy az eddiginél sokkal többet kell kommunikálnunk, hisz az EKF már elkezdődött. Nem csak a nagy rendezvények az Európa Kulturális Fővárosa program részei, de minden más rendezvény is az a legkisebb iskolai kórusfellépéstől kezdve. Sok ember keresi a kapcsolódási pontot, és mindenki EKF-et csinál. Nem mi, a Mészáros Zoli, a Muraközy Péter, én, hanem minden veszprémi. Mindenki találja meg a maga helyét, érezze jól magát, és ami a legfontosabb: ez senki ellen sem irányul.

Ezt meg kellene segíteni!

Megígérhetem, hogy rendszeresen az újságírók elé állok, és beszámolok mindenről.

Mi lehet az utóélete az EKF-nek? Mire lenne büszke 2024-ben?

Tartu, Veszprém testvérvárosa 2024-ben lesz Európa Kulturális Fővárosa, Temesvár és Újvidék, ez a két magyar vonatkozású város pedig jövőre. Óriási lehetőség ez számunkra, hogy időben kiterjesszük Veszprém kulturális fővárosi címét. Temesvárt és Újvidéket valamivel megajándékozhatnánk, és egy olyan projektet is elindíthatnánk Veszprémben, ami aztán Tartuban folytatódna.

Gyerekkórház

Nézői kérdésre a kormánybiztos elmondta, hogy a város szeretné megvásárolni az állam tulajdonában lévő volt gyerekkórházat. A mára leromlott állapotú épületből közösségi központot hoznak létre.

Molnár Sándor, dr. Navracsics Tibor és Krámer György

Molnár Sándor, dr. Navracsics Tibor és Krámer György

Hozzászólások

hozzászólás