A felújítás és a festés álcáival igyekeznek titkolni a kórházak, hogy osztályaik bezárására kényszerülnek, mert nincsenek orvosok és szakápolók. Az összeomlást az egészségügy stratégiai átalakításával kívánja elkerülni a Belügyminisztérium, de leginkább így akar pénzhez jutni az uniótól.
Ma ott tartunk, hogy a betegek jó része a magánegészségügyben a pénzéért nem kényelmet, barátságos személyzetet és környezetet, figyelmet, hanem az életét vásárolja meg. Akkora az igény a szakemberekre, hogy az egyre szaporodó magánklinikákon is várólisták alakultak ki.
Kétségbeesett betegek
A betegek kétségbeesetten bolyonganak a rendszerben, de látszik már a megmentő Pintér Sándor személyében. A kormányfő tudta, hogy sokévi tengés-lengés után kire kell bíznia a magyar egészségügyet: lesz itt rend, ha egyszer a belügyér kezébe veszi a betegellátást. A nyáron el is készült a tervezet, amelyet tíz napon belül elfogadhat az országgyűlés. Hogy nem látták sem a szakmai, sem az érdekvédelmi, sem a civil szervezetek, az nem zavarja a rendcsinálókat. Arra hivatkoznak, hogy a társadalmi egyeztetés csak elvenné az időt az ellátórendszer átalakításának sürgős elfogadásától.
Nem lesz szabad orvosválasztás
A betegeket legközvetlenebbül a szabad orvosválasztás megszűnése érinti. Az előterjesztés szerint őket a kórházban a szolgáltató munkarendje alapján beosztott orvos látja el, helyette másik orvos nem igényelhető. A háziorvosi praxisok ez alól kivételt képeznek. Egyébként a központosítás az alappillére az új stratégiának: jövő nyártól államosítanák az önkormányzati fenntartású rendelőintézeteket. Első lépésben 95 rendelőt vennének el a helyhatóságoktól. A hivatalos indoklás szerint az önkormányzatok nem tudják egyformán fejleszteni intézményeiket. Valójában azonban arról van szó, hogy a kórházi dolgozók így könnyebben bevonhatók és átvezényelhetők a szakrendelői ellátásba.
Központi praxiskezelő
A tervezet alapján a munkáltatójuk a megyei, irányító kórház lesz, a munkaszerződés pedig változó telephelyre szól majd. Államosítanák és központosítanák a nem gazdaságos háziorvosi praxisokat, ezeket egy központi praxiskezelő menedzselné. Hasonlóképp centralizálnák, sőt nemzetivé tennék a labordiagnosztikát. A labordiagnosztikai szolgáltatásokat már március elejétől a Nemzeti Orvoslaboratóriumi Diagnosztikai Nonprofit Kft. önálló, országos intézményként végezné 5 régió 81 laboratóriumában az egyetemi laborok mellett. Egységesítik a gépparkot, és a központi közbeszerzéssel jutnának hozzá a reagensekhez.
Belépnek a rendszerbe az ápolási segítők
A kórházi személyzetet ápolási segítőkkel pótolnák. A látogatási időn kívül a jövőben egy ápolási segítő is támogathatja az önmagát ellátni nem tudó, hosszú távú kórházi ellátást igénylő, pszichés krízishelyzetben lévő vagy haldokló beteget. A segítő – akinek személyét a beteg választja, és akinek adatai bekerülnek a betegdokumentációba is – etetheti, fürdetheti a beteget, de például nem cserélheti ki az infúziót, nem kötözhet sebet. Ezzel szemben azonban szigorúbb, egységes látogatási szabályokat rendelnének el a kórházakban, amelyek korlátozhatnák a látogatási idő mellett a látogatók számát is.
A szakdolgozói béreket közelítenék az orvosi bérekhez. Az előterjesztés szerint azokat megemelnék az orvosi bérek 31, illetve 47 százalékára , amiről két héten belül tárgyalnak majd a honatyák. A szükséges forrásokat az uniótól remélik. Könnyen elképzelhető, hogy a gyors stratégiagyártás mögött is az Európai Bizottság kérése áll.
Fotó: Pexels
