Májustól nincs távirat. Eltörlik a hazai és a nemzetközi szolgáltatást is. A mobilok miatt szüntetik meg. Valami azonban tovább él belőle: távirati stílusban üzenünk egymásnak messengeren, sms-ben.
Postán kitöltötték a nyomtatványt, annak szövegét telefonon küldték a címzetthez legközelebbi postahivatalba, ahol azt kinyomtatták, és motoros kézbesítő vitte el a címzetthez. A posta a távirat kézbesítését hat óra alatt vállalta. (Korosztályomban még ma is gyomorremegést idéz a távirati postás csöngetése…)
Többnyire rossz hír állt a táviratban
Pedig az első magyarországi távirat 1847-ben örömteli eseményről tudósította Pozsonyból a bécsi udvart, és kizárólag fontos állami eseményeket sürgönyözhettek hivatali személyek. A szó a nyelvújítókat dicséri: a telegramot cserélték magyarosabb hangzású sürgöny főnévre. A gazdasági élet szereplői megmaradtak az előbbi mellett, a nemzetközi kereskedés nélkülözhetetlen eszköze lett a gyorsított üzenet. A közgazdászok a könyvnyomtatáshoz hasonlítják elterjedésének jelentőségét.
Bezzeg az irodalmárok…
…nem hagyták cserben elődeiket. Színdarabjaikban rendre sürgöny menti meg a vezérigazgatót a bukástól, vagy épp ellenkezőleg, szakítja el egymástól a szerelmeseket. A szerzők kiadóiktól ilyen üzenetben kértek előleget műveikre, de randevút is kedvesüktől. Karinthy Frigyest nevezték sürgönykirálynak: naponta legalább ötöt adott fel telefonon. Megkérdezték, ha már úgyis telefonozva küld táviratot, akkor miért nem szóban, sokkal kevésbé drágán és gyorsabban intézi ügyeit. „Inkább fizetem a többletdíjat, de nekem ugyan ne válaszoljon senki, ha egyszer azt mondom, hogy stop!”
Fénykorát a két világháború között élte,…
…New Yorkban 200 milliós sürgönyforgalmat bonyolítottak le a posták 1929-ben. Míg Magyarországon 30 évvel ezelőtt évente 8 millió táviratot küldtek egymásnak üzleti ügyfelek és magánszemélyek, az utóbbi időben már csak évi tízezres nagyságrenddel számolhatott a posta.
Bealkonyult a dísztáviratnak is,…
…noha az ötvenes években a népnevelés fontos eszközeként szolgált. Munkácsy Mihály csendéletei, Szinnyei Merse Pál életképei a sürgönyökre nyomtatva a „magas művészetet” voltak hivatottak népszerűsíteni. Csak az nem érthető, hogy a szegénységet és elesettséget tagadó társadalom vezetői miképp hagyhatták jóvá a Rőzsehordó nő figurájának küldözgetését. Az sem sokkal érthetőbb, miért kellett a szebbik nemet távirattal köszönteni a nemzetközi nőnapon – ha csak nem a szocialista munkaversenyben lemaradt postát akarták ösztönözni.
A Magyar Posta már nem akarja, hogy ösztönözzék. 2020-ban 23 ezer volt az összes feladott sürgöny száma. A szolgáltatás veszteségeit már nem kívánják viselni, ezért május 1-jétől sem itthonra, sem külföldre nem küldhetünk sürgönyt. Németországban ez már két évtizede van így.
Távíró: múzeumi darab lett belőle. Fotó: wikimedia