Minden tavasszal felkerekedünk, amikor hazajön a lányunk és elindulunk vele a Liliomkertbe, kicsit messze van ugyan, legalább ötven kilométer Veszprémtől, a Balaton-felvidéki szelíd tájon sok gyomorforgató „szerpentinnel”, de a végén abszolút egyenesbe jön az ember.
Most is sokat nevetgélünk magunkon és a zsibvásáron, a falvédőkön és a Lenin-fejeken. Ahogy meg akarunk venni valami limlomot, újságpapírba csomagolt próbabábut, nyulat és elárvult plüssmackót, felajzottan alkudozunk. Előhozza a gyermeki énünket ez a vasárnapi vásár az akácfák alatt.
Mindenki nyugodt. Egyenrangú beszédmód. Mindenki szóba elegyedik mindenkivel (Fotók: Bartuc Gabriella)
Szinte zsúfoltság van, annyian sétálgatnak az árusok között, rengeteg a gyerek, a furcsán öltözött különc és a kutyás ember is. Mindenki nyugodt. Egyenrangú beszédmód. Mindenki szóba elegyedik mindenkivel. Megállunk egy kézműves néni sátra előtt. Vékony Miklósné.
Fogfúróval a szemünk láttára dolgozza meg a törékeny anyagot, készségesen mutatja, hogyan csinálja
Sajátságos technikával tojásokat csipkéz. Gyönyörűségesek. Nincs az a finom csipke, ami versenyezne velük. Fogfúróval a szemünk láttára dolgozza meg a törékeny anyagot, készségesen mutatja és magyarázza, hogyan csinálja. A kulcsszó: kalocsai lány vagyok. Értsd ez alatt, hogy született csipkéző, az anyatejjel szívta magába a richelieu-hímzés tudományát.
Majd megszólalnak a legapróbb mütyürjei is
Mások is árulnak tojást, kitömött rongynyulakat, levendulapárnákat. Valaki fuvolázik. Gyerekek hintáznak egy hosszú kötélre engedett rokokós lendületű deszkán. Egy kézműves asszony bábokat varr, most éppen kisebb-nagyobb nyulakat a húsvét tiszteletére, de akkora szeretettel, hogy mindegyiknek kölcsönöz valami egyéniséget. Majd megszólalnak a legapróbb mütyürjei is.
Ahogy meg akarunk venni valami limlomot, újságpapírba csomagolt próbabábut, elárvult plüssmackót, felajzottan alkudozunk
Egy gyógyfüves nő megállít, magyarázza a levendula jótékony hatásait. Egy aranyos nénikétől veszünk házi rétest, nem kérjük a visszajárót. Okosan segít magán ezzel a házi sütödével. Azt kínálja, amit legjobban tud és nyilván megél belőle. Megcsodáljuk a házilag füstölt makrélát. Másutt malomkerék nagyságú házikenyereket kínálnak fél áron, így sem kell senkinek. Sétálunk le-föl, kecskesajtot kóstolgatunk. Noéminek könnyezik a szeme az erős napfénytől. Tényleg igaza lehet a festőknek, hogy mások itt a fényviszonyok a Balaton-felvidéken, tiszta mediterrán.
Beülünk egy kávéházba, azaz kiülünk a verandára
Beülünk egy kávéházba, azaz kiülünk a verandára, de a kertben, a fűre kitett mindenféle stílusú régi és új asztaloknál is ücsörögnek, teáznak, beszélgetnek. Engem a pesti romkocsmákra emlékeztet a hely lazasága. De megtudom, hogy toscanai mintából merítkeztek, amikor tavaly júniusban megnyitottak. Nagyon stílusos az egész a csipketerítőn keresztül a kosárvesszőből fonott tálcáig és a lila feliratú mosdóig. Finom a kávé és isteni a diós kifli meg a kecskesajtos pogácsa. Egy ügyes anyuka süti, ő vezeti a kávéházat is, a lányai segédkeznek neki. Családias a hangulat, mintha a kedvenc nagynénihez látogattunk volna el falura. Milyen kevés kell a boldogsághoz. Megint felfedezzük, hogy álurbánusok vagyunk, falun a helyünk.
