Dobjam ki a cukrot és a lisztet a konyhából – nógat a lányom egyre energikusabban. Felejtsem el a kenyeret, a tésztaféléket, a cukros kávét, ha jót akarok magamnak, és egyek inkább természetes körülmények között megtermelt zöldséget, gyümölcsöt, halat, magvakat. Mindig félvállról vettem a hisztériát az étkezés körül, nem is olyan régen az orvosok a zsírt tiltották és kizárólag az olaj használatát favorizálták.
Korábban arról prédikáltak, hogy infarktust kockáztat az, aki sok húst és kevés zöldséget eszik. Halálos bűn volt a vaj, helyette margarint fogyasztottunk, aztán most pont a fordítottját javasolják. Na, szóval mindegy, halálra vagyunk ítélve.
Vagy mégsem? Az emésztőszervi betegségekről tartott előadásában a veszprémi belgyógyász főorvos éppen a napokban fejtette ki az akadémián, hogy ez az egész gluténmentes és cukormentes diétás táplálkozás szerinte csupán divat, ugyanis nincs tudományos bizonyítéka. Na, most akkor? Ja, és amikor így teljesen összezavarodva az interneten elkezdtem idegesen keresgélni az egészséges táplálkozással foglalkozó cikkeket, ráakadtam Novak Djokovic Serve to Win című könyvére, amelyben a szerb teniszező leírja, hogy a paleo diéta megváltoztatta az életét, ettől lett totálisan fitt, és ennek köszönhetően lett világelső. Djokovic szerint a modern étkezés fő problémája nem a cukor, ahogyan gondolnánk, hanem a liszt, mert ez a gabona, ami ma az asztalunkra kerül, már nem az a búza, amiből nagyanyáink sütötték a kenyeret ötven-száz évvel ezelőtt. Ez már genetikailag módosított laboratóriumi termék, ami nem tesz jót a szervezetünknek. A magas koleszterinszinttől, azaz az érelmeszesedéstől való félelem miatt a ’60-as, ’70-es évektől csökkentették a modern konyhák a hús- és zsiradékfogyasztást, ezt margarinnal, tésztafélékkel helyettesítették, sok vegyi anyagot tartalmazó élelmiszerrel, holott éppen a hús, a tojás és a tejtermékek a rostban leggazdagabb tápanyagok, amire a szervezetünknek szüksége lenne. Figyeljük csak meg, mennyi pékárut eszünk, mert kézenfekvő, hiszen lépten-nyomon illatozó pékségek nyílnak. Holott a pékáru üres kalória, nem ad a testnek annyi energiát, amennyire szüksége van, tele van keményítővel, ami a cukorral együtt függővé tesz, folytonos evésre sarkall. A húsok, zsír, olajbogyó stb. fogyasztása ezzel szemben stabilizálja a vércukrot, karbantartja az inzulinszintet, mindez csökkenti az éhségérzetet. Logikus. Az egzotikus halászok mázsaszám falhatják a bálnazsírt, és a változatosság kedvéért vödörszám nyelhetik hozzá a csukamájolajat – teljesen mész nélküli erekkel távoznak az élők sorából. 🙂 Meghalnak legalább harminc évvel az érelmeszesedés alsó korhatára előtt.
Némi kis reménységünk azért marad még, hogy elkerüljük vagy a távolabbi jövőbe toljuk a csapást. 🙂 Jó, persze, nem ilyen vicces. Már látom is a lányom szigorú tekintetét. Neki van igaza abban, hogy minden embernek meg kell keresnie a saját magának megfelelő étkezést. A testünk tökéletes kis üzem, egymással finoman összehangolt biokémiai folyamatokkal. El tudom képzelni, hogy nem tudjuk megemészteni a genetikailag manipulált élelmiszereket, amelyek az autoimmun betegségek okozói.
David L. Katz neves táplálkozáskutató a Zeit magazin újságírójának kérdésére válaszolva, hogy miért változtatja ilyen gyakran a véleményét a táplálkozástudomány, elismerte, hogy 25 évvel ezelőtt tévesen képzelték, hogy minden állati eredetű táplálék egészségtelen, holott csak a telített zsírok (pl. sütemény, vaj, tejszín) azok, ahogyan mára kiderült. Egyvalami azonban nem változott, már legalább fél évszázada a zöldségfogyasztás előnyeit hangsúlyozzák. Minél több párolt zöldséget a tányérra! Persze változatosan ezt is, mert a brokkoli ugyan egészséges, figyelmeztet a professzor, de ha csak brokkolit eszünk, akkor hiányos lesz a táplálkozásunk.
Na, de hát valóban befolyásolja az életminőségünket a táplálkozás? David L. Katz szerint az USA-ban 1993-ban végzett kutatások szerint a három leggyakoribb halálok: infarktus, stroke, diabétesz. Ezek a helytelen táplálkozásra, a túlsúlyra, a mozgásszegény életmódra és a dohányzásra vezethetők vissza.
Tehát akkor a mihez tartás végett, a táplálkozáskutató szerint mit helyes fogyasztani? Zöldséget, gyümölcsöt, teljes kiőrlésű gabonaféléket, ugyanakkor hanyagoljuk a cukrot, a hús- és a tejkészítményeket, a tartósított. késztermékeket. Na, azért nem ennyire egyszerű. Hús is lehet jó a szakember szerint, például a vadaké, illetve a legelésző, stresszmentes állatoké, amelyek nem kapnak mindenféle testtömegfokozó szereket. Tehát az a jó, ami természetes. Kiderül, hogy gyűjtögető nomád őseink éltek a legegészségesebben. Mégis korán meghaltak. Ja kérem, nem lehet minden kockázatot kiiktatni. Kalandok és élvezetek nélkül az ember tovább eláll, ez szinte garantált.
(Fotók: Instagram: @noemi.fenyvesi)
