Újabb görög tragédiát dolgozott fel Bozsik Yvette, az Oidipuszt, ráadásul ebben ő maga játssza a főszerepet. A mai nap másik fellépője a Közép-Európa Táncszínház négy tagja – szólóban.
Théba uralkodója, Oidipusz azt a jóslatot kapja, hogy a várost mindaddig átok sújtja, míg az előző király halála megtorlatlan marad. Oidipusz megátkozza a tettest. Amikor kiderül, hogy a bűnös ő maga, nem hátrál meg, végrehajtja az általa kihirdetett ítéletet: megvakítja és száműzi önmagát. Teiresziász, a vak jós hiába lát mindent előre, senki sem hallgat rá, és ő nem tudja megállítani a tragédiája felé siető hőst.
Bozsik Yvette koreográfiája expresszív képekkel, a tragédia szerkezetét követve, a mai korba ágyazva ábrázolja az ősbűnt és az abból fakadó katarzist. A látványos előadáshoz Philippe Hertier, Párizsban élő svájci zeneszerző komponált zenét.
Az Oidipuszt ma 18 órakor láthatja a táncfesztivál közönsége a Hangvillában.
– Miért tartotta fontosnak, hogy hosszú kihagyás után ebben az előadásban lépjen újra színpadra, és miért férfiszerepben?
– Az alkatomhoz, a koromhoz és az élettapasztalatomhoz is illik a szerep – mondja Bozsik Yvette. – Emberileg annyi mindent megéltem, hogy úgy éreztem, hitelesen tudom megformálni Oidipuszt, és hát ő a főszereplő. A meglepetés erejével hatott a visszatérésem, sokan rám sem ismertek. Jó érzés újra színpadon lenni, egy ilyen nagyívű szerepet bejárni.
– A visszatérés fizikailag is kihívás volt az ön számára?
– Igen, hiszen most négyéves a kisfiam, akit sokáig szoptattam, és évekig nem éreztem késztetést arra, hogy színpadra álljak. Persze a próbateremben táncoltam az elmúlt években, de ehhez a szerephez újra beálltam a balettrúd mellé, és fogynom is kellett.
– Folytatódik a görög tragédiák sora a Bozsik Yvette Társulat repertoárjában?
– Adja magát a felhívás, hogy megcsináljam Szophoklész thébai mondakörének harmadik részét, az Oidipusz Kolónoszban című drámát. Különösen aktuálisnak érzem a görögöket, hiszen a mai kor embere azt hiszi, ki tudja cselezni a sorsot pénzzel és hatalommal. Figyelnünk kellene a jelekre, de a pökhendiségünk ezt nem teszi lehetővé. Hiába látja a sötét jövőt a vak jós, Oidipusz nem hallgat rá.
– A közönség azért látja majd felcsillanni a jellegzetes Bozsik Yvette-i humort is?
– Fontosnak tartom a humort. Az Oidipuszban is van egy intrikusabb rész; a gyerekelőadásokban, az Éden földön címűben vagy a Csizmás kandúrban pedig természetes a jelenléte. Tervezem a Kabaré – Elvágyódás két részben című produkció felújítását, amely szintén nem nélkülözi a keserű humort.
Videorészlet a Bozsik Yvette Társulat Oidipusz című előadásából itt.
A Közép-Európa Táncszínház egyedülálló előadás-sorozatot indított, amelyben a társulat táncművészei a szóló műfajában merítkeznek meg. A műfajnak köszönhetően a táncos színpadi jelenlétében és a próbafolyamat alatt a koreográfus felkínálta ötletekre adott válaszaiban rajzolódik meg az előadó személyisége, így válhat két alkotói entitás közös munkája egy-egy karcolattá, arcképpé. A sorozat eddig elkészült darabjai olyan egységgé forrnak össze ebben az előadásban, amely a mai magyar kortárs tánc esszenciáját mutatja be. A K-Arcok 20 órakor a Latinovits–Bujtor Játékszínben látható.
A Lépcső táncosa Hargitai Mariann, koreográfusa Réti Anna. A lépcső az élet színtere. Váratlan és nagyon is várt fordulókkal ajándékozza meg az embert. A mozgó ember bizonytalan, a lépcső biztos. Az ember gondolatai, vágyai is ilyen lépcsőjárók. A szárnyaktól rég megváltak, hol a padlástérbe kaptatnak, hol le az alagsorba.
Az Uraim alkotótársa és előadója Ivanov Gábor, koreográfusa Hód Adrienn, aki a következőket nyilatkozta a közös munkáról:
– Több síkon kezdtünk el dolgozni Gáborral. Érdekelt az ő saját személyes múltbéli története és a jelenben lévő érzetei, a tánchoz való viszonya. A férfinemhez kapcsolódó elvárások, sztereotip jellemzők, a férfiszerep, jelleg különböző élethelyzetekben és táncstílusokban való megjelenése is foglalkoztatott.
A Metamorfózis előadója Horváth Adrienn, koreográfusa Halász Gábor. A darab egy, az őrület határán lévő ember személyiségváltozásait kutatja. Az előadás olyan horrorokon és thrillereken alapszik, mint Stanley Kubrick Ragyogása vagy Lars von Trier Antikrisztusa.
A Mind1-et Kovács Péter táncolja, a koreográfus Kun Attila. A jelenet az egyén perspektívájából vizsgálja sorsunk és környezetünk alakításának illúzióját. Természettől elszakadt fajként újabb és újabb szerepek, álarcok, túlélési sémák végkimerülésig ismételt álarcos báljában hol találja meg az egyén a közösséget?
Videó a Közép-Európa Táncszínház K-Arcok című előadásának Mind1 című jelenetéből itt.
A fesztivál produkcióit a következő összetételű zsűri bírálja el: Szakály György Kossuth- és Liszt Ferenc-díjas táncművész, a Magyar Táncművészeti Főiskola rektora, M. Tóth Géza Balázs Béla-díjas filmrendező, producer, a Színház- és Filmművészeti Egyetem rektora, Kutszegi Csaba táncművész, kritikus, a Tánckritika.hu főszerkesztője, Hegyeshalmi László festőművész, grafikus, a veszprémi Művészetek Háza igazgatója, Ladányi Andrea Liszt Ferenc- és Harangozó Gyula-díjas táncművész, Érdemes művész, Stefanovits Péter Munkácsy Mihály-díjas festő- és grafikusművész, Érdemes művész. Keleti Éva Kossuth és Balázs Béla-díjas fotográfus, Érdemes és Kiváló művész megromlott egészségi állapota miatt nem tudott eleget tenni a szervezők felkérésének.
A Tánckritika című lap támogatásával folyó kritikai workshop résztvevőinek a fesztivál előadásairól szóló írásai itt olvashatók.
