A magyar tanárok Békés megyéből Romániába járnak át tanítani. Ausztriába reggelenként buszok viszik a magyar gyerekeket. Itthon a magyar iskolaigazgatók a tanárhiány miatt vészforgatókönyvet készítenek a szeptemberi tanévkezdésre. Rájár az rúd a magyar oktatásra.
Napnál is világosabb, hogy a környező országokban nemcsak hirdetik az oktatás kiemelkedő jelentőségét, de a hétköznapokban is szem előtt tartják. A magyar polgárok pedig okosak. Elemzik a helyzetet, majd levonják a következtetést: tanárhiány van. Az egyetemisták után már a közép- és az általános iskolások is a lábukkal szavaznak. Az elmúlt másfél évtizedben a magyar gyerekek száma nőtt a legjobban az osztrák iskolákban, a számuk nyolcszorosára emelkedett. Ma már minden századik magyar diák Ausztriába jár tanulni.
A tanárok egy része sem tátott szájjal várja a sült galambot: Békés megyéből évek óta a határ menti román falvakba járnak át tanítani. Részben a magasabb fizetés miatt, részben pedig, mert ott még él a tanítók tisztelete. Ebben a tanévben viszont már az aradi lakótelep diákjai is megtapasztalhatták a magyarországi tanárok tudását és módszereit.
Néhány nap, és itthon véget ér a 2023-as tanév. A tanárok a bizonyítványok írásával, a nyári táborok beosztásaival vannak elfoglalva. A parlament előtt a státusztörvény. Ha életbe lép, az végképp megkönnyíti a tanárok döntését a pálya elhagyásáról. Sokan már beadták a felmondásukat. Hogy mekkora a tanárhiány, arra példa a dabasi iskola (Dabas város a főváros környékének második legnagyobb városa) Facebook hirdetése: egyszerre nyolc, különböző szakos pedagógust keresnek. Az igazgatók máshol is vészforgatókönyvekkel készülnek az őszi tanévre.
Első körben a szakkörökkel együtt megszüntetik a differenciált órákat. A napközisek lesznek az alsós tanítók, a felsősök „letanítanak” majd az alsóba is, mert a státusztörvény növeli a munkaidejüket. Rájár a rúd a magyar oktatásra.
Az oktatási rendszerben tovább nő a feszültség. Itthon a pedagógusok kevesen vannak, idősek és a térségbeli összehasonlításban rosszul fizetettek. Két évtized tapasztalattal a román tanárok egyharmaddal, a szlovákok kétharmaddal, 40 év után pedig 15, illetve 81 százalékkal keresnek többet, mint a magyarok. A megélhetési költségeket is figyelembe véve a román tanárok másfélszer jobban élnek, mint magyar kollégáik, de a szerbiai tanárok is tizedével tehetősebbek náluk. Ráadásul az adatok bruttó bérekre vonatkoznak, a magyar adórendszerben pedig a keveset keresők nem kapnak semmilyen adókedvezményt, így a nettó béreket figyelembe véve a magyar tanárok még rosszabbul szerepelnének a listán.
Ennek ellenére felelősségtudatból kiváló tanárok igyekeznek ősztől is a gyerekek mellé állni. Úgy érzik, nem hagyhatják magukra a diákokat, a legnagyobb szükség most van rájuk.
A vezető képen egy osztrák iskola. Fotó: Christian Bruna/MTI/EPA