Legyőzte a Veszprém férfi kézilabdacsapata a Flensburgot idegenben egy góllal, 28:29-re. Példátlan, a Flensburg, Európa egyik legjobb kézilabdacsapata ellen saját otthonában még nem sikerült senkinek sem nyerni.
Tévén néztük a közvetítést. Gondoltam, a meccs alatt majd takarítok szép csendben, bámészkodó kívülállóként, hogy ne zavarjam Ottót a szurkolásban. Na, egy kis portörlés után elakadt a takarítás, annyira izgalmasan alakult a mérkőzés, az utolsó pillanatig nyitott volt a játék. Engem meg szép lassan elkapott valami metafizikai szédület. Tövig rágtam a körmöm izgalmamban. Az első félidőben védekezett a Veszprém, a Flensburg vezetett 12:10-re, Ottó morgott, hogy ne mondjam, káromkodott, és akkor a második félidőben szenzációsan feltámadt a Veszprém, óriási javuláson ment keresztül, 19 gólt lőttek 30 perc alatt. Sűrű üdvrivalgás a fotelből. Nagy Laci egymagában 9 gólt lőtt, Gasper Marguc, a kis szlovén szélső is egy híján ennyit. Szerintem az ő jó formája nagyon sokat jelentett, akárcsak Sliskovicé (3 gól) és Sulicé (4). Mirko Alilovic is nagyon jól védett. Bár foghatott volna többet is. 🙂 Óriási érdeme, hogy hidegvérrel, szenzációsan hárította az időn túli szabaddobást.
A Veszprém legyőzte a Flensburgot, a Bundesliga legjobb csapatát saját otthonában, ami már önmagában szenzáció, azt hallottam a meccs kommentátoraitól, hogy ez még senkinek sem sikerült. Káprázatos mérkőzés volt. Feldobták a szombat estét az aranykezűek, felélénkítették a vérkeringést és hellyel-közzel a szurkolók tüdőkapacitását is próbára tették, még a tévéképernyők előtt is. Kicsit elfeledkezhettünk a világ neurotikus ügyeiről. Most egy kis időre a miniszterelnöki tanácsadók munkájának megítélése helyett inkább Javier Sabate munkájáról vitatkozhatunk, hogy vajon az isteni szerencse vagy a sportteljesítmény döntött-e a két azonos kaliberű csapat között? És még a takarítástól is megmentettek.
