Közérzet · 2022.06.24.

Szent Mihály-székesegyház – Az érsek szerint nincsenek titkok

Fehérek lesznek a Szent Mihály-székesegyház falai, legalábbis egyelőre és még 2024 után is – derült ki immár biztosan egy sajtóbeszélgetésen a veszprémi Gizella Hotelben. Az eseményen részt vett dr. Udvardy György érsek, Porga Gyula polgármester és a várnegyed felújítását irányító Castellum Vagyonkezelő Igazgatóság igazgatóhelyettese, Pém Attila is.

A 39 milliárd forintból megvalósuló beruházás részleteiről Vörös Tamás DLA, a Veszprémi Érsekség főépítésze tartott vetített képes ismertetőt. Miután a legnagyobb érdeklődés a székesegyház tervezett átalakítását kíséri, előadásának ezt a részét foglaljuk össze elsőként.

1974-ben tönkretették

– Fontos, hogy megértsük a székesegyház történetét, mert ez rajzolja ki azt a jövőképet, amin dolgozunk – magyarázta a főépítész. – A jelenkori állapot nem egészen egyezik a barokk stílust felváltó neoromán megjelenéssel. Az eltéréseket megmagyarázza az az 1970-es évekbeli felújítás, ami nem igazán volt dokumentálva, de most számos elemét megtaláltuk. Tudtuk, hogy a falak a talajból felszivárgó, szennyvízzel kevert nedvesedés és a tetőrekonstrukció előtti beázások miatt rossz állapotban vannak. Mégis megdöbbentő volt látni, hogy a restaurátorok által észlelt sófertőzés milyen nagy területekre terjed ki. A rétegek vizsgálata erősítette meg, hogy amit most látunk, az nem az eredeti kifestés. Annak a nyomait az 1974-es ráfestés alatt nagyon halványan és kopottan lehet csak felfedezni. Különösen fájó, hogy az átfestés nem csak a díszítőmotívumokat, hanem a figurális ábrázolásokat is érintette. Amatőr, az eredetitől eltérő és rossz minőségű munkával kellett szembesülnünk.


Ezután kitért a fő dilemmára:

– Visszaállítható, helyreállítható-e az eredeti festés? Jelenleg az a célunk, hogy a székesegyház belső műszaki állapotát stabilizáljuk, a talajból felszivárgó nedvesség utánpótlását meggátoljuk és létrehozzunk egy olyan állapotot, ahonnan majd tervezhetővé válik a rekonstrukció vagy a részleges restaurálás. Ezeket a felületeket addig is meg kell védenünk. Erre szolgál a fehér, eltávolítható védőréteg. Egy teljes restaurálás legalább 3–5 évet igényel. Erre most nincs lehetőségünk, de a későbbiekben lesz mód a rétegek teljes megkutatására.

Mire elég az értéktárba vétel?

Vörös Tamás a Szent Mihály-székesegyház sokak által féltett üvegablakairól is hasonlóképpen nyilatkozott.

– Az eredeti, Waltherr Gida által készített üvegablakok a második világháborúban megsemmisültek, azokat Sztehlo Lili, illetve 2008-ban Perlaki József munkáival pótolták. Ezek más és eltérő minőséget képviselnek, és nem illeszkednek a székesegyház architektúrájába. Ez az oltár mögötti Szent Mihály-ábrázolásra is érvényes. A székesegyház terében tehát nem az eredeti állapot van, nincs egységes minőség, és vannak olyan elemek, amelyek sem építészetileg, sem művészileg nem méltóak a környezethez. Minden kiemelt elem a főegyházmegyei gyűjteménybe kerül és restauráljuk, de addig se lehet, hogy az ablakokon befújjon a szél.

– Nagy kihívás volt, hogy mégis mit lehet ebben a helyzetben tenni – folytatta a főépítész. – A választ dr. Udvardy György kérése adta meg. Ez pedig a liturgikus tér megújítására vonatkozott, mivel a ’74-es kiegészítések már nem működnek jól, a mai liturgiát már nem szolgálják megfelelően. A kollégáim nagy méretű modelleken próbálták ki azokat a helyzeteket, amelyek többféle liturgiára és eseményre is alkalmassá teszik a templomot. Az oltárnak több pozícióját fogjuk kialakítani, emellett minden, ami értéket képvisel és restaurálható: a padok, a barokk oltárok, a festmények, restaurálva lesz.

A sajtóbeszélgetés után kaptuk a hírt: a város települési értéktár bizottsága nemrég arról határozott, hogy egyetért az üvegablakoknak a Veszprémi Települési Értéktárba való felvételével. Egyúttal felhívják a figyelmet, hogy azok a „székesegyház részei, abból ki nem emelhetőek”. A székesegyház és a várnegyed értékeiért aggódó, főként hívőkből szerveződött Szent Mihály Védegylet tagjainak fellélegzése azonban nem tartott sokáig. Nem tudni ugyanis, hogy ez a döntés kötelezi-e bármire az építtetőt. Ők mindenesetre ragaszkodnak hozzájuk, nem tudják elképzelni a templomukat a meghittséget és áhítatot árasztó üvegablakok nélkül.

És a Mindszenty-oltár?

Egy későbbi, a Mindszenty-oltár sorsát firtató kérdésre dr. Udvardy György reagált:

– Sajnálatos, hogy az elmúlt pár hónapban Mindszenty-oltárként kezdték emlegetni, holott ilyen elnevezés egészen 2022. február 4-éig nem volt (szerkesztői megjegyzés: ekkor kezdődött a hívek egy csoportjának tiltakozása a székesegyház lecsupaszítása ellen). Az tény, hogy Mindszenty bíboros úr, mint veszprémi püspök, kilenc hónapot töltött Veszprémben. Ebből ötöt a nyilasok börtönében. A rendelkezésére álló négy hónapban minden bizonnyal misézett a székesegyház főoltáránál, ahogy előtte és utána az összes többi püspök is. Tehát nem Mindszenty-oltárról beszélünk, hanem a székesegyház főoltáráról. Ezt fontosnak tartom hangsúlyozni, amint azt is, hogy az én kérésemre a két oldalhajóban olyan modul lesz kialakítva a megújuló oltárokban, ami ereklye befogadására lesz alkalmas. Mindszenty bíboros úr és Bódi Mária Magdolna boldoggá avatásában erősen reménykedünk, tiszteletünket az ereklyéik elhelyezésével is ki fogjuk fejezni.

Újra keresztelő kápolna lesz

Vörös Tamás kitért a Szent György-kápolnában zajló munkákra is. Az elbontásra ítélt vasbeton védőtető az akkori kor színvonalát képviselte, de már akkor sem volt több, mint műtárgy. Méghozzá egy olyan brutális alépítményen, ami miatt értékek semmisültek meg. Műszakilag is rossz megoldás volt, mert a lefolyó csapadékvizet levezette a romok közelébe – mondta. Akkoriban fel sem merült, hogy ez egy szakrális hely, hiszen egykor keresztelő kápolnaként működött. Megújulására Udvardy érsek szabta meg az irányt: hozzáférhetővé kell tenni mindenki számára, létre kell hozni a székesegyházzal való kapcsolatát és vissza kell kapnia az eredeti rendeltetését, hogy a jövőben újra keresztelő kápolnaként szolgálhasson. A kápolna előtti két nagy gesztenyefát is megvizsgáltatták. Ezek egyikéről kiderült, hogy 60 százalékot meghaladóan sérült, belső korhadása van, ezért azt el kell távolítani.

Megtudtuk, hogy a piarista épületegyüttes a Szent Imre-templommal pasztorális központ lesz rendezvénytermekkel, a ferences épületegyüttesben pedig zarándokszállást alakítanak ki. Látogathatóak lesznek az érseki palota egyes részei. Megközelíthetővé teszik a Boldog Gizella-kápolna jelenleg védőtető alatt álló emeleti részét, Boldog Gizella ereklyéjét pedig a földszinten helyezik el. Szó esett még az egyházi tulajdonú épületek udvarainak, hátsó kertjeinek bejárhatóvá tételéről és az épületek esti-éjszakai díszkivilágításáról is.

Engedélyek, korlátok, tilalmak

Nagyszerű és sokak számára megnyugtató lenne, ha ezt az előadást a védegylet tagjai és a várrekonstrukció iránt érdeklődő veszprémiek is meghallgathatnák. Az eseményt záró kötetlen beszélgetésen ezt fel is vetettük, mire a főépítész azt válaszolta, hogy ha engedélyt kap rá, részéről nincs akadálya.

– Engedély, titoktartás… Miért kíséri a beruházást ennyi korlát és tilalom? – kérdeztük, mire azt a magyarázatot kaptuk, hogy mindaz, ami a várrekonstrukcióval összefügg, neves szakemberek szellemi tulajdonát képezi, amit szerzői jogok védenek.

Érdekes információk hangzottak el Pém Attila igazgatóhelyettes részéről is. A várnegyed megújítását polgári jogi viszonyban és korlátozás nélkül a 2020 októberében a Veszprémi Főegyházmegye igazgatóságaként, belső egyházjogi személyként létrejött Castellum Vagyonkezelő Igazgatóság végzi. Elsődleges feladata a veszprémi várnegyed felújítása, fejlesztése és üzemeltetése, valamint gondos gazdaként az ingó vagyontárgyak kezelése.

Versenynyertes generálkivitelezők

A projekt 18 épület műemlékegyüttesének megújítását tartalmazza, a finanszírozása kizárólag hazai forrásból történik. A kormány erre 39 milliárd forintos támogatást nyújt, amit a Bethlen Gábor Alapítványon keresztül kapnak meg. A projekt a programalkotással indult. Mint a műemlékegyüttesek esetében gyakran, ez itt sem tudott lezárulni az építésztervezői szerződések megkötése előtt, hiszen a műemlék „beszél hozzánk”, az értékeit menet közben tárja fel. Ezért a programalkotással párhuzamosan több mint 40 kutatói, régészeti szerződést is kötöttek. Egyidejűleg megkezdődött az előkészítés. Kiürítették az érsekséget, és több kamionnal elköltöztették. Felépítették az igazgatóság munkáját, összeállították a csapatot, megteremtették a munkakörnyezetet, definiálták a munkafolyamatokat. „Beszerezték” a kutatókat, a tervezőket, a szakértőket, a beruházást lebonyolító és műszaki ellenőröket, a kivitelezőket. Megkezdődött a gyűjteményi és a turisztikai csapatok munkája is.

A projekt nagyságát érzékeltetve Pém Attila elmondta, hogy tíz generál építésztervező, két tájépítészcsapat és öt generálkivitelező dolgozik a vár-projekten. Egy ekkora beruházás bárhol a világon nagyságrendileg tíz évet vesz igénybe – tette hozzá, de nekik ennyi nem jutott. Többkörös és több hónapos versenyeztetés után kötöttek szerződést a kivitelezőkkel. Ezek a Laterex Építő Zrt., a Fejér-B.Á.L. Zrt., a VEMÉVSZER Kft., a Swietelsky Magyarország Kft. és a B & G Generál Kft.

Mi készül el 2023-ra?

– A kivitelezést alapvetően két ütemben tervezzük – tért rá a lebonyolításra az igazgatóhelyettes. – Az első ütem a 18 épület tető- és homlokzati megújítását, valamint az érseki palota egyes tereinek használatba adását foglalja magában. Tartalmazza továbbá a Körmendy-palotában a gyűjtemény látogathatóvá tételét, a Szaléziánumban a turisztikai és zarándok-fogadóhely funkcionalitásának megteremtését, valamint a Szent Mihály-székesegyház és a Szent György-kápolna liturgiára alkalmas készültségi állapotának elérését. Az EKF évében a kivitelezők levonulnak, és csak olyan kivitelezési munkákat végezhetnek, amelyek nem járnak zajjal, porral, a látogatói élményt negatívan befolyásoló hatásokkal. Ezek főleg restaurátori munkák lesznek, amit szívesen bemutatnánk az érdeklődőknek is, ahogy erre Nyugat-Európában számos példa van. 2024-ben a kivitelezők újra felvonulnak, és befejezik a többi épületet, amit majd a használatbavétel és beköltözés követ 2025-ben.

Pém Attila elmondta még, hogy a látványos térállvány a két teherfelvonóval és a három – a későbbiekben összesen öt – toronydaru az Óváros tér és a Vár utca tehermentesítését szolgálja. A munkálatok mostanra kívülről is jól látható fázisba értek. Az alkalmazottak háza, a Nagypréposti palota és a Nagyszeminárium tetőszerkezetét már elbontották. Kívülről nem látszik, de belül az építés is elkezdődött. A fa-, kő- és festményrestaurátorok a terepen vannak, dolgoznak. Elindult az első kiállítás tervezése és szervezése. Zajlik a bútorok restaurálásának előkészítése, a templomokból elszállított padok már a restaurátori üzemben újulnak meg.

Nincs titok – mondta az érsek

A szakemberek beszámolói megfeleltek dr. Udvardy György érsek bevezető szavainak:

– Szeretnénk a közös örömünkről hírt adni és objektív, szakmai tényeket tárni önök elé.

Hozzátette, hogy a kommunikáció soha nem pusztán információátadás, hanem közösségteremtés is. Kijelentette, hogy a beruházással kapcsolatban nincs titok, nincs semmi, amiről ne lehetne beszélni, „nyilvánvalóan megfelelő kompetenciákkal, felkészültséggel, illetékességi körrel”. A várnegyed felújítását egységes szellemi koncepció alapján megvalósuló, reális igényeket kielégítő beruházásnak nevezte. Ez a főegyházmegye életében a kultúrát tisztelő megújulást, az új kornak való megfelelést, a szakmaiságot, egy egységes és egyetemes szemlélet megteremtését, valamint a hagyományok, a kultúra, a jövő és az emberek, a város lakói és a hozzánk látogatók szolgálatát jelenti.

Porga Gyula polgármester örömét fejezte ki, hogy a városvezetés az érsekséggel együtt tud gondolkodni. Köszönetet mondott Udvardy érsek bátorságáért, hogy belevágott egy olyan léptékű beavatkozásba, amihez fogható utoljára háromszáz éve történt.

– A beruházás soha nem cél – tette hozzá –, hanem eszköz. A várnegyed megújulása és a városban zajló valamennyi beruházás azt a célt szolgálja, hogy Veszprém az európai városok élvonalába kerüljön.

Qui prodest?

Mindezek ellenére vajon miért fogalmazódik meg annyi kétely a veszprémiekben? Miért szerveződtek „várvédő” közösséggé a Szent Mihály Védegylet hívő és nem hívő tagjai? Mi az oka az érsekség és a védegylet közötti viszony elmérgesedésének? Erre az érsek egy újságírói kérdésre így válaszolt:

– A viszony nem romlott meg, mert nem volt. Egy szűk csoport nem a felújítással kapcsolatban, hanem egyéb egyházi megfontolásokkal kapcsolatban fejt ki aktív tevékenységet. Ennek egyik manifesztációja a felújítás, de legfőképpen az én személyem és rajtam keresztül az egyház. Érdemi megkeresés részükről nem történt, illetve az általam felajánlott találkozási lehetőséggel a védegylet nem élt. Lakossági fórumot, tudományosnak mondott találkozót szervezni nem szerencsés, ha az oda meghívott előadók, bár a szakmai előéletük, múltjuk talán indokolhatja, hogy szóljanak a székesegyházról, az információk egy részével sem rendelkeznek. A várprojekt a maga törvényei, szabályai, előírásai szerint nyugodtan, békésen halad. Minden olyan megfogalmazás, ami a várprojekt körüli anomáliákról beszél, téves, mert ilyen anomáliák nincsenek. Itt egy kör motivációját érdemes esetleg vizsgálni, és feltenni néhány kérdést. Qui prodest? Kinek használ? És honnan áll a rendelkezésükre forrás ehhez?

Sűrűsödik a bizalmatlanság

Portálunk képviseletében a fentiekhez hozzászólva Navracsics Tibor miniszter előző napi, a Magyar Nemzetben közölt interjújából idéztünk: „Fenn kellene tartani az egyenes kommunikációt, mert ha nem beszélünk egymással, az a bizalmatlanságot növeli, a bizalmatlanság pedig egy rosszabb hangulatú országot eredményez.” Elmondtuk, hogy a védegylet tevékenységét kezdetektől figyelve pontosan tudjuk: többször próbálkoztak a kapcsolatfelvétellel és az érsekség képviselőinek tiszteletteljes meghívásával az általuk szervezett fórumokra, de választ nem kaptak. A megkeresések hangvételére a főépítész másképp emlékezik, ám a védegylettel kapcsolatos további eszmecsere – időhiányra hivatkozva – nem folytatódhatott. Pedig lenne miről beszélgetni, hiszen a városban terjednek a hírek, és a hívők közül is sokan méltatlankodnak. A székesegyház minimalista stílusú átalakításán túl az idős papok Hévízre költöztetése, a papjaik áthelyezése, a hozzászólásaik törlése az érsekség közösségi oldalain, a papi szeminárium működésének felfüggesztése, a székesegyház orgonájának sorsa, a Gizella Hotel megvásárlása mind olyan kérdések, amelyekre válaszokat várnának. Ennek hiányában pedig egyre sűrűsödik bennük a bizalmatlanság és a rossz hangulat.

Dr. Udvardy György érsek a sajtóbeszélgetésen





2 hozzászólás

  1. László Zeke szerint:

    Elég rendes kioktatásban részesültek a “várvédők”, a stílus rendkívül lekezelő. Az alapvetése az idézett hozzászólóknak, hogy nem kíváncsiak sem a szakmai, sem a laikus véleményekre, főleg azért nem, mert a tervezés előkészítés időszakában “gondosan” kizárták a helyieket, ergo csak a megvalósítás időszakában észlelhették a magas grémium elképzelését. Tipikus antidemokratikus megoldás, pedig nekem úgy tanították, hogy az építés közügy.

  2. Mészáros József szerint:

    Most akkor ideiglens lesz ez a”csupasz” állapot, vag végleges, mint a Pannonhalmi Bazilika átépítése után történt? Ott ugyan egy szerzetes közösség tulajdonában van az épület, de annak az átépítésében is nagyon sok állami pénz volt. Szóval hogyan is fog kinézni a Szent Mihály székesegyház, ha befejeződik a restaurálás, és mikor lehet annak vége?

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail-címet nem tesszük közzé.

[fbcomments]