Veszprémben is felvonulnak a szélsőjobbosok, a Hatvannégy Vármegye Ifjúsági Mozgalom és társszervezetei Székesfehérvár után városunkban is megemlékezést tartanak, amelyen a – fehérvári eseményből kiindulva – SS-egyenruhások vezetik majd a Veszprém utcáin masírozó menetet.
A szervezők a Szentkorona Rádió honlapján nagy sikernek minősítették a múlt heti fehérvári rendezvényt, amelyen több száz fekete (egyen)ruhás vonult fel, a menetet pedig SS-rohamsisakot és katonai zubbonyt, valamint egy SS-egyenruhát viselő fiatalember vezette. Az 1945-ös budapesti kitörési kísérletről megemlékező szónokok között képviseltették magukat az Új Magyar Gárda, a Hatvannégy Vármegye Ifjúsági Mozgalom vezetői, és jelenlétükkel „emelték a rendezvény fényét” a Betyársereg és más szélsőjobboldali szervezetek is. Meghívtak egy egykori SS-katonát is, ám ő egészségi állapota miatt nem vett részt.
A beszédekben volt minden, ami egy ilyen jellegű programhoz kell, éltették az SS-t, a nácikat, Szálasit, és persze nem maradhatott el a zsidózás és a buzizás sem. A politikai pártok és az egyházmegye is elhatárolódott (többségük azonban mindössze a rendezvény után, és egy közlemény megírása nem túl karakán tiltakozás – a szerk.), emellett több feljelentés is született, például tiltott önkényuralmi jelképek használata miatt.
Fotó: budapestbeacon, Lestyánszky Ádám
Feltételezhetően ugyanerre számíthatunk február 11-én, csütörtökön Veszprémben is, délután 5 órakor kezdődik a Szentháromság téren a rendezvény, itt hangzanak el majd a (nyilván) magvas gondolatokkal teli beszédek, a résztvevők pedig a terveik szerint átvonulnak, vagy ahogyan ők fogalmaznak, „kitörnek” a vár falai közül, és a menet meg sem áll a Vámosi úti köztemető német–magyar katonai parcellájáig.
Igen, jól értik kedves olvasóink, nácik masíroznak Veszprémben.
[stextbox id=”grey”]1944. december 24-én bezárult Budapest körül a szovjet ostromgyűrű, 1945. január 14–18. között a Budára visszavonuló németek fölrobbantották a Margit híd még megmaradt három budai pillérét. A kívül ragadt német csapatok több kétes célú sikertelen „mentőakcióval” is megpróbálkoztak. Végül Adolf Hitler határozott parancsa ellenére is a kitörés mellett döntöttek, és 1945. február 11-én este megkezdődött az utolsó csata. A bekerített budai várban 28 ezer német, 30 ezer magyar és körülbelül háromezer nyilas volt. Húszezer ember elesett, a maradék, részben sebesülten, fogságba esett, ahonnan a legtöbben soha nem tértek vissza. A főváros február 13-án került teljesen szovjet irányítás alá.[/stextbox]
drahos
