Közérzet · 2022.09.19.

SZÉKESEGYHÁZ – Feljelentést tett a védegylet

A Szent Mihály Védegylet képviselői betekinthettek az értékleltárba. A látottak alapján a védegylet ismeretlen tettes ellen megtette a feljelentést a székesegyházban lévő, kiemelt műemléki érték rongálása miatt.

A Szent Mihály Védegylet lépéseket tett a hatóságoknál, annak érdekében, hogy megtudja: mire van, és mire nincs építési hatósági, bontási, műemlékvédelmi engedélye dr. Udvardy György érseknek, mint építtetőnek a veszprémi székesegyház felújításával kapcsolatban – írta Gubicza Katalin, a védegylet oszlopos tagja.

Július 18-án közérdekű adatigénylést nyújtottak be. Augusztus 2-án a kormányhivatal csak részben teljesítette a védegylet adatigénylését. A megkapott bontási, építési, örökségvédelmi engedély nem értelmezhető az értékleltár nélkül. Ez utóbbit arra hivatkozva nem adta ki a hivatal, hogy az „szellemi jogvédett termék”. Így a védegylet nem kapott választ azokra a kérdésekre, hogy van-e engedélye dr. Udvardy György érseknek a festett ólomüvegablakok eltávolítására, a díszítő falfestés lemeszelésére és a főoltár elmozdítására.


Takács Szabolcs Veszprém megyei főispán arról tájékoztatta a védegyletet szeptember 15-én, hogy betekinthetnek az értékleltárba. Ebből megtudták, hogy a székesegyházban helyben megőrzendő, kiemelt értékek a Padányi-síremlék, a szenteltvíztartók, a nyíláskeretek, mérműves ablakkeretek a főszentélyben, a rózsaablak. További, helyben megőrizendő értékek pedig a következők: a fehér-vörös kemény mészkő, a fekete-fehér műkő és az egyéb padlóburkolat, a főoltár a tabernákulummal (kő- és fémrestaurátor), a főpapi ülőfülke a szentély északi falában, a nagypréposti ülőfülke a szentély déli oldalában, valamennyi mellékoltár, fapadok, orgonaszekrény, gyóntatószék, szellőzőrácsok, az oltárkép a Szent György-, a Szent Anna. és a Szent Imre-oltáron, valamint a Szűz Mária Mennybemenetele oltárkép, üvegablakok az 1907–1910-es felújításból, illetve a Badalik püspök által rendelt üvegablakok, amelyek 1950 és 1956 között készültek.

Az értékleltár a historizáló festett vakolatot is védendő értéknek tekinti, annak fehérre festése nem jelentené a középkori állapot rekonstruálását. Az Aigner-féle felújítást jónak tartja, mert az jól alkalmazkodik a régi épület adottságaihoz.

A védegylet tagjai szerint így értelmet nyer a „bontási, építési és örökségvédelmi engedély” első oldalán található mondat: Az értékleltárban szereplő épületelemeket meg kell őrizni, azok nem távolíthatóak el.

– Eddigi tudomásunk szerint a főoltárt kivésték a falból és elszállították – mondja Gubicza Katalin. – A padozatot teljes egészében felszedték. A Szent Mihály Védegylet ezért ismeretlen tettes ellen megtette a feljelentést kiemelt műemléki érték rongálása miatt.

A fotó még júliusban készült a székesegyházban






2 hozzászólás

  1. László Zeke szerint:

    A szövegértés régóta probléma a magyar oktatásban. Valaminek a végrehajtása Magyarországon úgy látszik pozíció függő is lehet. Autokráciában minden szinten minden elképzelhető, megvalósítható?

  2. Tibor Gyula szerint:

    Talán illetékes: Veszprém Megei Kormányhivatal Építésügyi és Örökségvédelmi Főosztály (8200 Veszprém, Mindszenty J. u. 3-5.) Mit tett az ügyben, amikor tudomására jutott? Megszólalhatna Dr. Kálmán Márta, főosztályvezető.
    VAGY: Mit szól ehhez a A Magyar Katolikus Püspöki Konferencia elnöke, akinek helyettese az öntörvényű Dr Udvardy? Öntörvényű, mert nem tartja be a magyarországi vonatkozó törvényeket (pl. közbeszerzés, pl. múemlékvédelem, pl. tájékoztzatás/konzultáció a polgárokkal (még a hívőkkel sem történt).
    VAGY Mit szól ehhez a terület országgyűlési képviselője, lévén ez nem egyházi belügy, sőt! Egyáltalán érthetetlen, hogy egy közel 40 milliárd forintos állami juttatás célirányú felhasználásának felügyelete nem látszik megoldottnak.
    TOVÁBBÁ: Hol van a területileg illetékes építési hatóság véleménye, már ha van?
    EMLÉKEZTETŐÜL (Műemlékvédelmi hatósági jogkörök):
    …A műemlékvédelmi hatóság engedélye szükséges:
    a) egyébként építési engedélyhez nem kötött, de a műemlék jellegét és megjelenését tartósan érintő munkákhoz;
    b) a műemlék falfelületeinek vagy szerkezeteinek tudományos vagy műszaki célú kutatására, feltárására irányuló munkákhoz;
    c) az a) és b) pontokban említett munkákat követő használatbavételhez…

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail-címet nem tesszük közzé.

[fbcomments]