Az óriásplakátok és a lakájmédia naponta többször ismételt mantrája szerint a brüsszeli szankciók felelősek azért a nehéz helyzetért, amibe kerültünk. Egy friss felmérés szerint a magyarok többsége ezt el is hiszi. Holott ha gondolkodnának kicsit, eszükbe juthatna, hogy például a gázmizéria jóval az ukrajnai háború és a szankciók előtt kezdődött. Még tavaly nyáron.
„Erősen hat a magyar társadalomra a kormány szankcióellenes kampánya – többek között ez derül ki a Political Capital friss kutatásából, amely az orosz–ukrán háborúval kapcsolatos társadalmi véleményeket vizsgálta” – közölte az atv.
„A magyarok többsége szerint az Oroszország elleni szankciók az európaiakat jobban sújtják, mint az oroszokat. A földgáz világpiaci árának emelkedéséért pedig többen teszik felelőssé a gázra nem is vonatkozó szankciókat, mint azt a tényt, hogy Oroszország szándékosan csökkentette az Európába irányuló gázszállítást” – részletezi a tévécsatorna.
Az agymosás sikerességét jelzi, hogy az összes megkérdezett 36 százaléka, a Fidesz-szavazóknak pedig a fele igaznak hiszi azt a hamis állítást, hogy „a magyar kormány nem szavazta meg a szankciókat” – derül ki a kutatásból.
Ha visszaemlékeznek rá, a gázválság tavaly nyáron kezdődött, tehát mintegy fél évvel azelőtt, mielőtt Oroszország megtámadta volna Ukrajnát. Hol voltak akkor még a szankciók? A Covid-járvány lecsengése után, amikor teljes gőzzel rákapcsolt a világgazdaság, hirtelen megugrott a gáz iránti kereslet (különösen Ázsiában), ezért felment a gáz ára. Norvégia ráadásul csökkentette a gázkitermelést a régóta halasztgatott javítási munkák megkezdése miatt. Az európai gázlelőhelyek kimerülőben. Az EU nem is forszírozta új lelőhelyek kutatását a zöld fordulat, a megújuló energiaforrások prioritása miatt. Oroszország meg nem nagyon törte magát, hogy kielégítse az Európai Unió megnövekedett igényét, ugyanis Putyinéknak megfelelt, hogy a hiány és a megnövekedett kereslet felnyomta az árat. Ugyanannyi gázért akkor már sokkal több pénzt kaptak. Ami mindenképpen jól jött nekik, hiszen a Covid alatt nyomott volt az ár. Továbbá a gázhiányra hivatkozva tudták sürgetni a tavaly nyáron elkészült Északi Áramlat 2 tengeri gázvezeték átadását Németországban.
Tehát a háború kitörése már egy amúgy is sérülékeny gázpiacot súlyosbított tovább. Március elején ezer köbméter gáz ára 700 dollárról hirtelen 2500 dollárra ugrott, hogy aztán megállapodjon valahol a háború kitörése előtti magasságokban. Ez aztán a tőzsdén tovább variálódott a kínálat-kereslet függvényében. Illetve az oroszok manipulációitól függően. Emlékezzünk rá, amikor az Északi Áramlat 1 gázvezeték turbinájának a javításával sehogy sem készültek el. Így a gáz ára augusztus végén már a 4000 dollárt is megközelítette.
Nem csak a Gazprom felelős a magas gázárért
Szakértők szerint azonban nemcsak az orosz Gazprom felelős a magas gázárért, hanem a német és az összes többi kormány is. Az utóbbiak mindenáron fel akarták tölteni a gáztározókat még a tél előtt, attól való félelmükben, nehogy teljesen megszakadjon a gázszállítás. Nem kérdezték, hogy mennyibe kerül, csak vették. Németországnak ez sok eurómilliárdjába fog kerülni, ahogy a többi országnak is. A hisztérikus gázkereslet miatt a kereskedők felbontották a cseppfolyós gázra megkötött szerződéseket Pakisztánnal, Bangladessel stb., hogy sokkal drágábban eladják Európának. Az új vevőknek még a büntetéseket is ki kellett fizetniük a kereskedők helyett a felbontott szerződések miatt.
Az európai kormányok most magyarázkodhatnak a nép előtt, hogy miért kerül ilyen abnormálisan sokba a fűtés, a világítás, az élelem, miközben nyakunkon az infláció, és Magyarország még a forintgyengüléssel is küzd. A magyar kormány Brüsszelt és a szankciókat hibáztatja mindenért, amit a jelek szerint be is nyelt a tömeg.
Ezen a linken olvasható a Political Capital felmérése a témával kapcsolatban.
Fotó: Getty Images