Az éjszakai törvénybenyújtás volt eddig a kormánypárt specialitása. A salátatörvény lényege, hogy a különböző törvények tömkelegének egyes pontjait módosítják egy törvénnyel.
A legfrissebbek: a parlamenti képviselők helyét az országházban a házelnök szabja meg. Megszüntetik az eseti jelölő bizottságokat. Átalakítják a képviselői vagyonnyilatkozatokat. Arca kitakarását kérheti az Orbán Viktor és Novák Katalin gyűlésein lefotózott polgár. Mindezt a következő évi költségvetés égisze alatt.
Alattvalókként kezeli a kormány Magyarország lakóit. A választott képviselőket is, akiket röghöz, pontosabban padhoz kötne a tisztelt ház elnöke. Mint az elsős tantó néni: kijelölné a helyüket az „osztályban”.
Elvenné tőlük a jelölés jogát is. Megszünteti az eseti jelölő bizottságokat, így a közjogi tisztségviselők jelölésének joga a szakbizottságokat illeti majd meg – amelyek természetesen fideszes többségűek. Például ezek javasolnák az Állami Számvevőszék elnökét, az alkotmánybírákat vagy a Médiatanács tagjait.
És ha a vármegyék, a főispánok és az ültetési rend még mindig nem elég, az ominózus salátatörvény rendelkezik a képviselők újfajta vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettségéről is. Kocsis Máté Fidesz-frakcióvezető bejelentése szerint a kormány az Európai Parlament rendszerének mintájára átalakítaná a képviselői vagyonnyilatkozatok rendszerét – remélvén az ingatlanvagyonok hatékony eltüntetését.
A magyar politikusok gyakran hivatkoznak az angol alkotmánynak tekintett 800 éves Magna Chartára – de annak pontos neve nélkül. A Libertatum valahogy mindig lemarad, pedig a Nagy Szabadságlevél gyakorolta a legnagyobb hatást az alkotmányos jogra. A dokumentum alapvető emberi jogokat rögzít: minden szabad polgár birtokolhat és örökölhet földet, a polgárok védelmet élveznek a túlzott adóztatással szemben, a kormány nem avatkozhat bele az egyház ügyeibe, lefektette a jogszolgáltatás és a törvény előtti egyenlőség alapelveit. Tartalmazott rendelkezéseket a megvesztegetés és a hivatali visszaélések ellen is.
A jelenlegi kormánypárt az Alaptörvény megalkotásakor a Magna Charta Libertátumra hivatkozott, de az alig 11 év éve elfogadott Alaptörvényhez már eddig is több mint tíz módosító javaslatot nyújtottak be. Hány lesz még?
Az angolok szeretik a salátát, de nem a parlamentben, hanem a tányérjukon. A törvényről úgy tartják, legyen áttekinthető, mindenki számára érthető és követhető. Hát még ha alap!
A vezető képen: Földnélküli János angol király 1215. június 15-én lepecsételi a Magna Chartát