Kultúra · 2021.11.09.

Radnóti – a kitaszított hazafi tragédiája

Napra pontosan 77 évvel ezelőtt, november 9-én lőtték jelöletlen tömegsírba a magyar nemzet legmeghatározóbb költőinek egyikét, Radnóti Miklóst. Csupán 35 éves volt, amikor megpróbáltatásokkal teli élete tragikus végét érte. 

Életének hajnalán rögtön elveszítette ikertestvérét és édesanyját. Tizenkét éves korában pedig az édesapját is. „Iker gyerek vagyok, öcsém és édesanyám meghaltak születésemkor. Anyámat az ikerszülés ölte meg, nem bírta a szíve, öcsém gyönge volt, elszívtam tán tőle az életerőt. Tizenkét éves voltam, meghalt apám is. Az anyámat nem ismertem, az apámra valójában alig emlékszem, néhány éles, de összefüggéstelen képet, emléket becézek róla magamban…” Eredetileg Glatter Miklósnak hívták, a Radnóti nevet ő maga választotta Nagyradnóton élt nagyapja után. Mivel aztán a hatóságok nem engedélyezték ezt a nevet, haláláig Radnócziként élte mindennapjait. Persze minden alkotását az általunk is ismert néven írta alá. 

Szegeden doktorált le, igen jó eredménnyel: summa cum laude értékeléssel, ami 4,51 feletti átlagot jelent. Szabad perceiben írt, Shakespeare-t és Apollinaire-t fordított, és olyan népszerű barátokra tett szert, mint Babits Mihály, Illyés Gyula vagy József Attila. Gyermekkori szerelmét, múzsáját, Gyarmati Fannit vette feleségül, aki aztán mindenben a költő segítségére volt. Mik – ahogyan ő hívta – érdekeit mindig előrébb helyezte a sajátjainál, és egyre csak azon volt, hogy a költő minden álmát valóra váltsa.

Radnóti Miklós mérhetetlen szeretetet táplált hazája iránt. Egyik legszebb művét, a Nem tudhatom című verset már általános iskolában kívülről megtanítják a gyerekeknek. Számos hazafias verset írt, nem is beszélve gyönyörű szerelmes verseiről, melyeknek tárgya szerető felesége, Fanni. 

Gyarmati Fanni és Radnóti Miklós

„Mióta készülök, hogy elmondjam neked
szerelmem rejtett csillagrendszerét;
egy képben csak talán, s csupán a lényeget.
De nyüzsgő s áradó vagy bennem, mint a lét,
és néha meg olyan, oly biztos és örök,
mint kőben a megkövesült csigaház.”

Zsidó családból származott, így már jóval halála előtt is erős megrázkódtatások érték. Megkülönböztették az embereket, de annak valódi súlya volt. Nem úgy, mint napjainkban. Műveit az utcán égették el. Egyszer egy villamosmegállónál kopaszra vágták a haját, és nyilvánosság előtt tornagyakorlatokat végeztettek vele, hogy ezzel is megbélyegezzék. Rövid időre börtönbe is került. 1941-ben hívták először munkatáborba származása miatt, majd ez többször is megismétlődött. 1943-ban már a sárga csillagot is viselnie kellett még annak ellenére is, hogy megkeresztelkedett. 1944-ben hívták utoljára kényszermunkára, Szerbiába. Ő a szenvedések közepette sem hagyta abba a versírást. Költeményei képet adnak arról, hogy mit élhetett át, mi zajlott le tiszta, költő-szívében:

„Ó, hogyha hinni tudnám: nemcsak szivemben hordom
mindazt, mit érdemes még, s van visszatérni otthon;
ha volna még! s mint egykor a régi hűs verandán
a béke méhe zöngne, míg hűl a szilvalekvár,
s nyárvégi csönd napozna az álmos kerteken,
a lomb között gyümölcsök ringnának meztelen,
és Fanni várna szőkén a rőt sövény előtt,
s árnyékot írna lassan a lassu délelőtt, –
de hisz lehet talán még! a hold ma oly kerek!
Ne menj tovább, barátom, kiálts rám! s fölkelek!”

Egy nap marhavagonokba toloncolták, és Ausztria irányába szállították őket. Az út során rengeteg ember meghalt, és az a hír járta, hogy a csoportot majd kettéosztják, és az egyiket kivégzik. Radnóti sikeresen átszökött az elítéltnek hitt csoportból. A sors fintora, hogy végül épp a másik csoport embereit ölték meg: Radnóti Miklós reményekkel telt szívvel ítélte halálra önmagát. Győr közelében lőtték agyon. Holttestét csak a zsebében talált notesz segítségével tudták beazonosítani, a benne lejegyzett versek miatt.

Fanni egy éven át reménykedett, mire a költő halálhíre elérte őt. 102 éves koráig élt ugyanabban a lakásban, ahol férjével, Radnóti Miklóssal éltek együtt. Minden ugyanúgy volt, mint mikor „Mik” kilépett az ajtón. Még az öreg írógépet is ugyanúgy használta, mint azelőtt, amikor a férje verseit gépelte. A kaputelefonon pedig 2014-ig, Gyarmati Fanni haláláig ugyanaz a név állt: Dr. Radnóti Miklós. A költő, bár 1944-ben elhunyt, a szerelem még 7 évtizeden át élt hátrahagyott múzsája szívében.

Hozzászólások

A hozzászóláshoz kérjük jelentkezzen be először a facebook fiókjába egy másik böngészőlapon!