Lebontják a demokratikus intézményeket, mindezt a társadalom szó nélkül tűri – jelentette ki Wittinghoff Tamás, Budaörs független polgármestere Kész Zoltán veszprémi országgyűlési képviselő Függetlenek egymás között című párbeszédsorozatának vendégeként a napokban.
A rendszerváltás óta a közjó érdekében dolgozik, folyamatosan megválasztják polgármesterüknek a budaörsiek. S mivel a lelkiismerete tiszta, nyíltan beszél arról, ami legalább annyira rémületes, mint nevetséges a hazai közéletben. A botrányról, amivé a magyar politika züllött. Látni kell, hogy kudarcos receptekhez nyúl vissza a Fidesz vezérkara. Budaörs polgármestere a pódiumbeszélgetés után adott portálunknak interjút.
– Lehangoló képet festett az országos helyzetről a pódiumbeszélgetésen. Lényegében azt mondta: „nemcsak az önkormányzatiságot számolják fel, hanem azokat a független intézményeket is lebontják, amelyek a demokrácia letéteményesei. Nézzük meg, mi történik a nemzeti bankkal, az igazságszolgáltatással, az oktatással, a közmédiával, de még nagyobb baj, hogy a társadalom immunitása egyenlő a nullával”. Ugyanakkor Budaörs virágzik, az ország egyik legjobban teljesítő települése a KSH hivatalos összehasonlító adatai alapján is. Lehet, hogy önök ott helyben ismerik a különböző világszemléletű emberek együttműködésének a receptjét?
– Budaörs kicsit máshogy működik, mint az ország. Sokan azért jönnek oda, mert nálunk a helyi autonómiának van jelentősége, a civil szervezetek aktívan jelen vannak a helyi közéletben. Az oktatási intézményeket önálló műhelynek tekintettük, ahol a pedagógus tudja a dolgát, és nem kellett beledumálnia a helyi hatalomnak sem abba, hogy miből tanítson, sem abba, hogy hogyan tanítson, hanem volt egy elvárás, kimeneti szabályozás, hogy a gyerekek milyen eredményt érjenek el. Nem véletlen, hogy a mi oktatási intézményeinkben dolgozó pedagógusok nagyon elkeseredtek, amikor azt látják, hogy ezt felszámolják, most megint a központi hatalom mondja meg, miből lehet tanítani, hogy az igazgatónak a munkáltatói jogai hogyan csorbulnak, hogyan számolódik fel az autonómia, hogyan fojtják meg az értelmiségi műhelyeket. Egy közösség akkor kreatív, ha hagyják őket szabadon dolgozni. Ellenkező esetben elveszik a kedvüket a munkától, és akkor egyre jobban lebutul a dolog.
Azért korrigálnám a kérdését a kormánypárt és a helyben többségben lévő ellenzék zökkenőmentes együttműködésével kapcsolatban Budaörsön: én felajánlottam a választás után a korábbi fideszes frakcióvezetőnek, hogy legyen ő az egyik alpolgármester a közülünk választott alpolgármester mellett, éppen az együttműködés érdekében, hogy a jobboldalra szavazó állampolgárok érdekeit is védjük. Miután elfogadta, őt aztán kizárták a saját pártjából. A háromból két képviselőjük ádáz harcot folytat a képviselő-testületben, és mindenféle, nem éppen kifinomult módszerrel próbálnak operálni. Az együttműködés jelét tehát nem nagyon látom bennük.
– A sajtóból is tudni, most is beszélt róla, hogy Budaörs ellenáll az iskolák újraállamosításának.
– Központosítják az iskolákat, az országgyűlés az oktatási törvény módosításával elvette tőlünk iskoláink működtetési jogát, és az Érden létrehozott tankerületi központnak adta vagyonkezelésre a városunk saját bevételeiből, milliárdokért felépített, jól felszerelt, az önkormányzat vagyonába tartozó iskolaépületeket, amelyeket a civil szervezetek is használnak. Önként nem fogjuk átadni, a képviselő-testület döntése is erre kötelez. Nem fogunk lemondani az önkormányzat vagyonáról. Én ezt nem írom alá.
De nemcsak az iskolákat központosítják, hanem például a szemétszállítást is. Azt látjuk, ellenállhatatlan vágyat érez a kormány arra, hogy az összes nagy elosztórendszerre rátegye a kezét, aztán meg eltűnik a pénz a rendszerből. Elég a Magyar Nemzeti Bankot említeni, látjuk, a közpénz egyre jobban elveszíti a közpénz jellegét, és hogy milyen zsebekben és milyen célokra tűnik el, azt nehéz nyomon követni. Ez eléggé reménytelen helyzet.
– Mit lehet tenni? Képtelenség abban a tudatban a gyerekeink és az unokáink életére, de a sajátunkra is gondolni, hogy ez az ország csak a rosszat hozza ki az emberekből.
– Ha a társadalomnak erős volna az immunrendszere, akkor ezt már rég nem tűrné. De sajnos azt kell látni, hogy morális okból nem háborodik fel a tömeg. A netadóval kapcsolatban megmozdult ugyan a társadalom, de az nem annyira morális felháborodás volt, mint inkább a pénztárcáról szólt, „ne már, hogy erre is rá akarjátok tenni a kezeteket!”. Azzal szemben viszont nem látom a társadalom felháborodását, hogy mindazon intézményeket, amelyeknek a hatalom ellenőrzése volna a feladatuk, milyen szinten rendelte maga alá a jelenlegi hatalom, ültette be oda a saját embereit. Hogy az igazságszolgáltatás, a bűnüldözés, az ügyészség, az Alkotmánybíróság, a médiatanács milyen módon működik. Nem lehet azt mondani, hogy ne lennének meg, de látszatintézménnyé váltak, nem jelentenek ellensúlyt. Az önkormányzatiság is egy ellenpont lenne normális demokráciában. Miféle ostoba beszéd az, amit választásokkor mondanak, hogy egy település akkor jár jól, ha kormánypárti vezetője van, mert akkor majd több pénz fog odajutni. Ez önmagában a demokrácia megcsúfolása. Egy településnek normatív módon kell hozzájutni a forrásokhoz, nem aszerint, hogy milyen színekben nyert a vezetője vagy a képviselő-testülete. Nekik meg helyben szakmai döntéseket kell hozni, nem politikaiakat. De hát ennek a jelei sajnos már csak mutatóban maradtak meg itt-ott.
– Lehet, hogy a többségnek éppen ez felel meg, hogy megmondják nekik, mi a teendő, hogy még véletlenül se kelljen gondolkozni?
– Magyarország történelme során diktatúrából diktatúrába bukdácsolt. Nem érezte meg ez a társadalom a szabadság ízét, nem tanulta meg, hogy a szabadsággal hogyan kell élni, hogy mit jelent polgárnak lenni, hogy az egyben felelősség is a lehetőségek mellett. Sajnos az a kádári reflex működik, hogy inkább elfogadom, amit felülről mondanak, abból nem lesz baj.
Nagyon jól használja a tömegpszichológiát a kormány, az agymosást a közmédián keresztül. Az ember bekapcsolja a rádiót és mást sem hall, csak a migránsozást. Itt, ezen a rendezvényen már hiányérzetem volt, hogy másfél órán át talán egyszer, ha elhangzott ez a kifejezés.A migráns kifejezést talán nem is használtuk, inkább menekültet mondok. Én borzasztónak tartom ezt az egész helyzetet az összeesküvés-elméletekkel együtt. De azért abban biztosan meg tudunk állapodni, hogy ha azok, akik most szítják az indulatokat, olyan helyen élnének, ahol bármelyik pillanatban a fejükre eshetne egy bomba, akkor ők is menekülnének, és nem vennék jó néven, ha lemigránsoznák őket és mindenféle csúnyát mondanának rájuk. Nézzük azt a gyalázatos kijelentést, amit Jászberényben megengedett magának a magyar parlament házelnöke. Kövér László pellengérre állított egy „migráns” német futballsztárt, mert megfigyelte, hogy Özil a meccsek előtt nem énekeli a német himnuszt. Ezt felróni aljas manipuláció a házelnök részéről, mert tudni kell, hogy Özil harmadik generációs bevándorló, akinek német felesége van és ő is német állampolgár. Amikor megkérdezték, azt mondta, soha nem is merült fel benne, hogy ne a német válogatottat erősítse. Azt meg üzenem innen Kövér Lászlónak tisztelettel, a német himnusz azért még mindig ugyanaz a dallam, mint a Deutschland, Deutschland über alles, csak a szövegét átírták. Nem mindenki énekli, mert még vannak mindenféle emlékek ennek kapcsán. Ezt felróni ócska manipuláció, indulat és félelem generálása az emberekben. Még majd igazolniuk is kell a származásukat? Ellenpéldaként hadd mesélem el, hogy Budaörsön a második világháborús áldozatok temetőjében a német nagykövet mondott egy gyönyörű beszédet pár évvel ezelőtt, amelynek a lényege az volt, nemcsak azért fontosak ezek a helyek, hogy méltóképpen megemlékezzünk, hanem hogy arra is figyelmeztessenek, soha többé ne fordulhasson elő, hogy bárkit származása, vallása, nemi identitása miatt üldözzenek. Utána a fogadáson azt is elmondta, ki gondolta volna 30–40 évvel ezelőtt, hogy a német futballválogatottban olyan nevek lesznek, mint Özil meg Boateng, akik ugyanolyan honfitársaink, mint bármelyik más német állampolgár. Hát ezt üzenem Kövér Lászlónak, és azt is, hogy az a kormányzat, az a hatalom, amelyik kocsmai szinten fanatizálja a társadalmat, ébreszt gyűlöletet és indulatot, az a történelem süllyesztőjébe fog majd egyszer kerülni, reméljük. Ha nem, akkor ennek az országnak vége.
[stextbox id=”grey”]A Függetlenek egymás között sorozatban eddig Sándor Mária, a „fekete ruhás” nővér, Tétényi Éva, Esztergom volt polgármestere és Gémesi György, Gödöllő polgármestere, a Magyar Önkormányzatok Szövetségének elnöke volt Kész Zoltán országgyűlési képviselő vendége.[/stextbox]