Ha szerelmes katonák védenék a városokat, soha nem venné be azokat az ellenség, mert a szerelmes ember a legjobb arcát, képességei legjavát mutatja, legyőzi az összes akadályt – idézte a Pannon Klub szeretetről szóló estjén Steinbach püspök Platónt. Az aktuális idézettel a filozófia bástyáiról a hétköznapok szintjére helyezte a témát.
Mikor is a legjobb beszélgetni a szeretet elméletéről és mindennapi gyakorlatáráról, ha nem egy mámorítóan illatos májusi estén. Tudják ezt a Pannon Egyetem oktatói is, kiváltképp András Ferenc, a Pannon Egyetem oktatója, aki Veszprém gondolkodóit hívta eszmecserére. A Papírkutya kávézó csurig megtelt Udvardy György, a Veszprémi Főegyházmegye érseke, Steinbach József, a Dunántúli Református Egyházkerület püspöke és Sebestyén József, a Veszprémi Érseki Főiskola rektorának nevére.
A Pannon Klub tagjai havonta hallgatnak meg kiváló előadókat, vitatnak meg érdekes problémákat. András Ferenc a gyakorlat felől közelített, miszerint mi a különbség a szeretet és a szerelem között. A meghívottak nem jöttek zavarba, Udvardy érsek sem, hisz a témában már teológusok hosszú sora fejtette ki nézeteit. Sebestyén József nyelvész mutatott rá, hogy míg a magyar nyelvben többnyire két szót használunk a szeretet kifejezésére, addig az ókori görögök négy különböző szóval fejezték ki ezt az érzelmet: szexus, erósz, philia, agapé.
Biológiai valóságunk a szex
Platón és Aquinói Szent Tamás filozófiai és teológiai felfogása hangzott el, miszerint az érzéki (az erósz) szeretet elsősorban biológiai valóságunkhoz kötődik, a test vágyaiból indul ki, a test élvezetei motiválják. Szeretni valamit vagy valakit, mert örömet okoz számunkra. Élvezetes megenni a jó ételt, átölelni a bennünket vonzó személyt. A szexus világához az erotika, a testi szerelem valósága tartozik. A philia, a baráti szeretet szellemibb természetű. Forrása nem elsősorban a testi valóságban van, noha az érzelmek fontos szerepet játszanak a baráti kapcsolatokban is. Ez a fajta szeretet a kölcsönösségen alapul, egymás megismerése, segítése, a közös értékek, a közös célok megvalósítása jellemzik. Az áldozatos vagy önzetlen szeretet (az agapé) a másik ember jólétét, boldogságát helyezi előtérbe. Kész áldozatot hozni, nem keresi a maga javát, türelmes, belátó. Viszonzás nélkül is jóindulatú. Képes szeretni az ellenséget, igyekszik azt is segíteni, aki őt bántja.
Platón arra figyelmeztet, hogy „minden embernek tisztelnie kell erósz nagyságát és hatalmát”. Erósz a vágy hatalma, amely arra készteti az embert, hogy beteljesülést keressen. Az ember akkor lesz boldog, ha megszerzi a jót. „Lényegében a jóra és boldogságra való vágyakozás nem más, mint nagy és fondorlatos szerelem” – mondta Platón. Ő egy régi mítosszal érvel: valamikor az istenek egy lénynek teremtették az embert – kezdetben nem vált szét egymástól a nő és a férfi –, majd büszkesége miatt azzal büntették, hogy kettéhasították. Azóta az ember az újraegyesülésre törekszik. Erósz a törekvés hatalmát jelöli.
Biblikus szerelem
A biblikus korban a görögök más népek kultúráival együtt az erószban elsősorban bizonyos mámort láttak. Olyan állapotot, melyben az értelmet „isteni őrület” keríti hatalmába, ami kiragadja az embert a maga szűkös létéből. Ebben az elragadtatott állapotban valami isteni hatalom a legnagyobb boldogságot tapasztaltatja meg vele. A Biblia embere számára elfogadhatatlanok voltak a féktelen termékenységi rítusok, a kultikus prostitúció gyakorlata, vagy az a törekvés, hogy az istenséggel a szexuális gyönyörön keresztül egyesüljenek. Valós tapasztalat, hogy a szexuális erők elszabadulása könnyen morális katasztrófába sodorhatja az istenkereső embert. Mint ahogyan Dávid király és Uriás felesége, Betsabé története mutatja. A király először szexuális kívánságának enged, majd aljas gyilkosságba sodródik, hogy korábbi bűnét leplezze. Úgy vélték, az erósz veszélyes tud lenni, mindenképpen irányításra és megtisztulásra szorul.
A Pannon Klub estjén természetesen más szemszögekből is vizsgálták a szeretet mibenlétét, ezek azonban nem férnek egy tudósítás kereteibe.
A vezető képen a horvát Vladimir Paurić Tiltott szerelem című festménye. Fotó: akademija-art.hr