A zseni Nikola Tesláról és sok minden másról: életről, halálról, a mindenható létezéséről, a Föld keletkezéséről, az időről szól A VoltEmber című tudományos színmű, amelynek ősbemutatója szombaton, október 15-én 19 órakor lesz a Latinovits–Bujtor Játékszínben.
A bemutatóra már nincs jegy, de az előadást októberben még háromszor, novemberben pedig kétszer tűzi műsorára a színház.
Tóth Loonnal, a darab rendezőjével a minapi médiabemutatón beszélgettünk.
– Hogyan találkozott a szöveggel?
– Bozsik Péter, az Ex-Symposion szerkesztője a kezembe nyomott egy Exet, mint mindig, amikor valamilyen eseményen összefutottunk, és abban találtam egy részletet Balázs Attila Magyar Fauszt című hangjátékából. Mivel a szerző régi barátom, rögtön elolvastam, amit írt. (Beszélgetésünk Balázs Attilával itt olvasható.) Bevallom, a címszereplőről, Hatvani Istvánról nem sokat tudtam, de felcsigázott a történet, illetve annak hiánya, ez a sokat adomázó, cikornyás stílus, ahol mondatonként vannak kultúrtörténeti és filozófiai utalások. Az különösen tetszett benne, hogy az egyik szereplője Nikola Tesla, gyermekkorom nagy hőse, akiről rengeteget tanultam. Azonnal megszereztem Attilától a teljes szöveget, és olvasgatás közben arra jöttem rá, hogy Debrecenben lehet, hogy Hatvaniról kellene szólnia, de Veszprémben csakis Tesláról, aki éppen 160 éve született. Attila nem zárkózott el a színpadra állítástól, és közös ötletelésünk nyomán a ő fejéből pattant ki az új cím is: A VoltEmber.
[stextbox id=”grey”]
A VoltEmber
Tudományos színmű nagyfeszültséggel a Latinovits–Bujtor Játékszínben. Író: Balázs Attila, rendező-dramaturg, játéktér, jelmez: Tóth Loon, videoeffektek: Buda Tamás, szereplők: Szűcs Krisztina, Orosz Csenge e. h., Szűcs László, Máté P. Gábor, Szeles József, súgó: Klózer Kitti, rendezőasszisztens, dramaturg, ügyelő: Péti Krisztina.
[/stextbox]
– Balázs Attila beleszólt a munkafolyamatba?
– Egyáltalán nem. Ezért imádom a délvidéki szerzőket. A magyarországiak még egy de szócskákba is belekötnek, a délvidékiek pedig örülnek, ha valaki foglalkozik a szövegükkel, ha a rendezők továbbszövik a gondolataikat. A szöveget többször átírtam, a bemutató előtti napokig még a súgónak sem volt végleges példánya. A szereplők közül csak a legszükségesebbek maradtak. Hatvanit egy kicsit jobbá formáztam, Faustot kicsit gonoszabbá, hogy könnyebben követhessük a szellemi párbajt. Ebbe csöppen bele a főhős, Nikola Tesla. A más helyszíneken játszódó jeleneteket bevetítem, így tördelem az élő játékot. Az eredeti műben a végjáték a Köcsön Péter legendárium körül zajlik, amit túl érthetetlennek és kacifántosnak találtam, ezért radikálisan kidobtam, helyette Tesla naplójából emeltem be pár gondolatot. Ezek kifejezetten jól passzolnak Attila darabjához. Így lett a négyrészes hangjátékból egy 73 perces társalgási, filozófiai krimi a tudományról és a vallásról, a köztük hol feszülő, hol támogató viszonyról.
– Ki volt Hatvani István?
– A magyar Nikola Tesla, aki 1749-től közel negyven éven át a Debreceni Református Kollégiumban mértant, bölcsészettant és Magyarországon elsőként vegytant tanított. Korának legnagyobb tudósa volt.
– És Nikola Tesla?
– Szerintem a legnagyobb valaha élt tudós, Einstein és Stephen Hawking elbújhat mellette. Mindaz a technikai találmány, amit ma az emberiség használ, tőle ered. Azt mondta, ingyen energiát fog adni a világnak. Ez valószínűleg nem tetszett az akkori energetikai lobbinak, ezért az tönkretette Nikola Teslát, aki nagy szegénységben, egyedül halt meg egy ócska szállodai szobában.
– A darabban egy asztalnál ül a XV. században élt dr. Johann Faust, a XVIII. században tanárkodó dr. Hatvani István és a XX. század nagy tudósa, Nikola Tesla.
– Igen, mindhárman eladták a lelküket az ördögnek az örök életért cserébe, és hát Tesla az idő fogalmát is egyedien kezelte, foglalkozott a teleportációval is.
– A zene nem élőben szólal meg az előadásban.
– Külön öröm számomra, hogy a zenét ehhez az előadáshoz írta a szintén délvidéki Dezső Tóni barátom, aki nagyszerű szaxofonos. Sikerült neki egy olyan hangulatot elkapni, amely egyszerre modern, magyar, szerb, és még jól is hangzik. A felvétel a Tom Tom Stúdióban készült. Dezső Tónin kívül közreműködik rajta Kovács Benedek gitáron, Waszlavik „Gazember” László tangóharmonikán, Szabó Enikő pedig énekel. Az ő honoráriumukat nem tudná kifizetni minden előadás alkalmával a színház, azért hallhatóak felvételről. A Wonderful World feldolgozásához készítettünk egy videoklipet, mert annyira jó, mintha a Tudósok játszanák fénykorukban, komolyabb hangszertudással.
– A díszletet is ön tervezte az előadáshoz.
– Mivel játékszíni bemutatóról van szó, fontos volt olyan teret és dramaturgiát kitalálni, amely egyszerű és olcsó, ezért nyúltam a pvc-fóliához. Jól lehet világítani, és kölcsönöz a térnek egy kis kórházi jelleget.
[stextbox id=”grey”]
Nikola Tesla (1856. július 10., Smiljan, Lika, Magyar Királyság–1943. Január 7., New York)
Horvát–szerb–amerikai fizikus, feltaláló, villamosmérnök, gépészmérnök, filozófus, a világ legjelentősebb és leghíresebb tudósainak és feltalálóinak egyike. Életében 146 szabadalmat jegyeztek be a neve alatt. Tevékenységét elsősorban az elektromosság, mágnesesség és gépészet területén fejtette ki. Több fontos elméleti és gyakorlati részecskefizikai és gravitációs kutatáson kívül a nevéhez kötődik a többfázisú villamos hálózat, a váltakozó áramú motor, az energia vezeték nélküli továbbítása, az energiatakarékos világítás, a távirányítás, a nagyfrekvenciás elektroterápiás készülékek, a napenergia-erőmű és más megújuló energiaforrással működő berendezések, valamint a rádió feltalálása is. Munkássága jelentősen hozzájárult a második ipari forradalomhoz, és döntő mértékben meghatározza jelenkori gazdasági és társadalmi életünket. (Forrás: wikipedia.org)
[/stextbox]
