A Pedagógusok Szakszervezetéhez érkezett visszajelzések szerint az oktatásban dolgozók nagyobbik fele részt vett a szerdai sztrájkban Veszprémben.
Nehéz, felelősségteljes döntést hoztak, akik április 20-án a sztrájk mellett döntöttek. Tudatosan vállaltak áldozatot azért, hogy kifejezzék, az oktatásnak a gyerekekről kell szólnia. Elengedhetetlen az irányváltás, amely elindít a versenyképes tudás, a világban való eligazodás, de mindenekelőtt a boldogabb gyerekkor és a felnőttkori boldogulás felé.
Aki sztrájkolt, elsősorban nem magáért tette. Persze a tanítványaiért, a saját gyerekeiért, a kollégáiért való kiállásban benne van, hogy az ember maga is szereti a munkájának értelmét, a fáradságának eredményét látni. Ezért szüntette be szükségből, megfontoltan, leginkább nehéz szívvel kollégák tömege a munkát.
Reméljük, e jelzés elég lesz, és a sztrájk „védőoltása” képes lesz felébreszteni a társadalom immunrendszerét. Reméljük, a döntéshozók megértették ebből, hogy valóban nagy baj van.
A sztrájk nem a megoldást jelenti, hanem súlyt ad a követeléseknek. Megoldást tárgyalásokon kell keresni és találni, ennyiben tehát igaza van a kormánynak. A tárgyalásoknak azonban egyenrangú felek között kell folynia, minden témáról, amelyet bármelyik partner fontosnak tart.
Ha a döntéshozók, visszaélve a helyzetükkel, erőből akarják megoldani a helyzetet, akkor a növekvő elégedetlenség és az egyre erősebb akciók csak a kisebbik rosszat jelentik majd. Az igazán végzetes az elvesztegetett és elvesztett jövő lesz. A sztrájk eredménye tehát nem a résztvevők számával, hanem egymás elfogadásának mértékével mérhető.
Holnap új napra ébredünk.
Bán Mihály elnökhelyettes, Pedagógusok Szakszervezete, Veszprém megye
