Közérzet / Életmód · 2016.08.12.

NŐKÉRDÉSEK – A feminizmus elképesztő tarkasága

Az úgynevezett „nőkérdés” nem azonos az egyes kontinenseken, de még egy mikroközösségen belül sem. Más foglalkoztatja a családanyát, az üzletasszonyt, a jóléti társadalmak vagy a harmadik világ asszonyait, a főváros vagy a vidék nőit, a földrajzi, kulturális és történelmi különbségekről nem is szólva.

Tévesek azok az elképzelések, hogy léteznek egyetemes feminista mozgalmak. A jó értelemben vett modern feminista mozgalmak jellemzője éppen az, hogy minden közösségben más-más női probléma vár megoldásra, hogy ezek a gondok csakis a helyszínen, a mikroközösségen belül oldhatóak meg és főleg azok segítségével, akiket ez elsősorban érint. Kevesen tudják, hogy például 1972 előtt a fejlett gazdasággal rendelkező, haladó szellemű Hollandiában csak a férfiak kaptak nyugdíjat, a dolgozó nők nem voltak rá jogosultak. A nyugati demokráciák közül utolsóként Svájc adott választójogot női állampolgárai számára – 1971-ben.


trudnica i radnica

Közép-Európában az asszonyok a már elért vívmányok megtartásáért, esetleg kiszélesítéséért szállnak síkra. A kép illusztráció

Míg az afrikai és latin-amerikai országokban az anyasággal járó, nálunk már meghonosodott juttatásokért harcolnak, vagy azért, hogy ha elhelyezkednek, akkor legalább valamilyen minimálbérre lehessenek jogosultak, addig Közép-Európában az asszonyok a már elért vívmányok megtartásáért, esetleg kiszélesítéséért, a család szociális ellátásához kapcsolódó rendszerek bővítéséért szállnak síkra.

egyretobbdipolmasno magyarorszagon

Magyarországon is egyre több a diplomás nő

Nyugaton általános a vélemény, hogy a magyar viszonyok elfogadhatóak. Persze belülről nézve másként tűnnek a dolgaink. Mindenesetre míg a nők foglalkoztatottsága világviszonylatban most mozdult el a 30 százalékról, addig a fejlettebb európai országokban ez a százalékarány 50–60 százalék között, a skandináv államokban 70 százalék felett alakul, ám a fejlett nyugat-európai államokban döntő többségében négyórás munkaidőről van szó. Magyarországon a nők 70-80 százalékos foglalkoztatottsági arányával tehát nem vagyunk ugyan magányosak a világban, viszont a magyar nők nyolcórás munkaidőben dolgoznak, s nálunk bizony az átlagos család csak akkor tud megélni, ha az apa és az anya is munkát vállal.

olcsomunkaero

Részmunkaidő? Teljes munkaidő? A lényeg, hogy a nő mindig olcsóbb munkaerő, mint a férfi

Amíg a részmunkaidős foglalkoztatás a magyar dolgozó nők elérhetetlen álmának tűnik, a nyugati feministák pont emiatt csóválják a fejüket. Szerintük a részmunkaidőseknek kicsi a nyugdíjuk, a béreiket kevésbé tartják karban, a bérhez kapcsolódó egyéb ellátások már nem szolgálják kellő mértékben a család érdekét. A tapasztalatok arra utalnak, hogy a négyórás foglalkoztatás csak igen szabályozott körülmények között lehet elfogadható, és ha már törvényes garanciák vannak arra, hogy például a négyórás munkaidővel is elismerik a teljes szolgálati időt.

Nők, élet, szabadság – felvonulás Belgrádban március 8-án

Nők, élet, szabadság – felvonulás Belgrádban március 8-án

A magyar családok egyharmada a létminimum alatt tengődik. Az ilyen családokban élőket elsősorban megélhetési gondok gyötrik. Az ötven éven felülieknek szembesülniük kell a munkanélküliség kérdésével is. Világjelenség, hogy a nők bére átlagosan 30 százalékkal kevesebb az azonos munkakörben foglalkoztatott férfiak juttatásainál – Magyarországon ez a bérszakadék évről évre mélyül.

FOR USE WITH A csonkítást legtöbb esetben érzéstelenítés nélkül, üvegcseréppel vagy borotvapengével végzik iszonyú fájdalmat okozva

A csonkítást legtöbb esetben érzéstelenítés nélkül, üvegcseréppel vagy borotvapengével végzik iszonyú fájdalmat okozva

A női nemi szervek csonkításáról, az infibulációról csak az utóbbi évtizedekben szerzett tudomást a közvélemény, korábban tabunak számított. Tíz esztendeje annak, hogy a nők világkongresszusán először beszéltek nyíltan a barbár eljárásról. A családközpontú szociális kérdések általában jellemzőek minden nőmozgalomra, ám nem árt tudni, hogy a harmadik világ nőit számunkra alig hihetően drasztikus emberjogi probléma foglalkoztatja: egyes térségek, sőt kontinensek fájdalmas társadalmi kérdése a nők szexuális és emberi jogait csorbító, elképesztően primitív csonkító műtétek és a drasztikus családtervezési módszerek alkalmazása.

A harmadik világ asszonyait egész más kérdések foglalkoztatják, mint a fejlett társadalmakban élőket

A harmadik világ asszonyait egész más kérdések foglalkoztatják, mint a fejlett társadalmakban élőket

S amíg a világ egyes részein a nőket az iszlám fundamentalizmus kitiltja a közéletből, az iskolákból, és középkori életmódot erőszakolnak rájuk, nem ritkán halállal lakolnak vélt bűneikért, addig amerikai részmunkaidős nőtársainkat a munkahelyi szexuális zaklatás kérdése foglalkoztatja leginkább. Náluk ez a „nőkérdés”.






[fbcomments]