Dévavári Zoltán vajdasági író, irodalomtörténész Patak Márta könyvének elolvasása után kijelentette: a Patak Márta biztosan álnév, ő nem hiszi el, hogy A test mindent tud című regényt nem vajdasági szerző írta.
Pedig az újvidéki Forum tényleg nem egy délvidéki vagy onnan elszármazott szerző regényét jelentette meg pár hónapja, hanem a kaposvári születésű, jelenleg Leányfalun élő Patak Mártáét, aki csak párszor járt déli szomszédainknál, és még személyes érintettsége sincs a mű témájával kapcsolatban. A test mindent tud egy izgalmas nagyregény családi történetekkel, tragédiákkal, barátságokkal, szerelmekkel, amelyek mögött ott húzódik egy sötét téma: a bácskai vérengzések. Először szerepelnek irodalmi műben együtt az 1942-es magyar tömeggyilkosságok, valamint az azokat megbosszuló 1944-es szerb megtorlások, amelyek során több ezer ártatlan magyar embert végeztek ki és temettek jeltelen tömegsírokba.
Az írónővel Bozsik Péter (balról) és Ladányi István beszélgetett a Trialógusok legutóbbi rendezvényén
– Zentára indultunk 2007-ben egy könyvbemutatóra – mesélte a szerző a Trialógusok legutóbbi rendezvényén, amelyen Bozsik Péter és Ladányi István faggatta őt a regényről és sok minden másról. – Megálltunk Magyarkanizsán, kiszálltunk a kocsiból, és ott éreztem át igazán a Trianon-tragédiát. Csak sírtam egy házfalhoz dőlve, hogy a fene enné meg! A regényt 2009 februárjában Spanyolországban kezdtem el írni, ahová ösztöndíjjal utaztam. Igazából a novellát szeretem, abból is a klasszikust, amilyet a latin-amerikaiak tudnak írni, mert az nem ismeri a tréfát: tömör és üt, meg hát a humor, a könnyedség jellemzi, ami nem megy a mélység rovására. Rengeteg novellát írtam már életemben, egy csomó meg is jelent, és amikor az egyiket befejeztem, onnan indult ez a regény. Persze eszem ágában sem volt regényt írni. Egyrészt lusta voltam, másrészt aki ír, az nem él, a regényírás nem normális dolog. Aztán mégis belekezdtem, és nagyon pontosan tudtam, mit akarok csinálni a főhőseimmel. Ami a bácskai vérengzéseket illeti, azokról azt gondolom: a két történetet együtt kell elmesélni, így igazságos, hiszen mindenki hordozza a történelmet a hátán. Tulajdonképpen maga a történet kérte, hogy írjam meg.
A test mindent tud története teljes egészében az írói képzelet szüleménye, de a történelmi háttere valós. Patak Márta bevallotta: történelemből kettese volt, de a regényhez szépirodalmi műveket, dokumentumköteteket, újságcikkeket olvasott el, és beszélt az események szemtanúival, talán az utolsó pillanatban, hiszen nagyon kevesen élnek már azok közül, akik a hetven évvel ezelőtti történéseknek tanúi, résztvevői voltak, legyen szó a bácskai vérengzésekről vagy a spanyol polgárháborúról – a regény egyik mellékszála Spanyolországban, a másik Uruguayban játszódik.
– Könyvtárnyi irodalmon rágtam át magam, mert napra pontosan kellett tudnom, mikor, hol, mi történt, és történésszel is konzultáltam – vallotta be.
Ennek köszönhető a műben leírt világ hihetetlen részletgazdagsága, aprólékossága, amit Ladányi István is kiemelt.
Patak Márta saját élményeit is beleszőtte a regénybe és olvasmányaiból is emelt ki momentumokat, így tulajdonképpen az alkotásban benne van minden regény, amelyet életében olvasott.
[stextbox id=”grey”]Patak Márta 1960-ban született, szakképzettsége: olasz–spanyol szakos előadó és görög filológus, műfordítóként ismert, 2005 óta saját kiadásában jelenteti meg XX. századi és kortárs spanyol írók műveit.[/stextbox]
