Ijesztő címmel, furcsa írás jelent meg nemrég az egyik országos napilap online oldalán. Szerzője arról számolt be, hogy az idei év első három hónapjában döbbenetesen megugrott a magyarországi halálesetek száma. A Központi Statisztikai Hivatal adatai szerint 37 823-an veszítették életüket, ami a tavalyi azonos időszakhoz képest 15 százalékos növekedést mutat.
A jelenség okait a szakemberek is csak találgatják – állt a híradásban. Mi dr. Dósa Andrea kardiológus szakorvos véleményére voltunk kíváncsiak.
– Három hónap egyetlen kiragadott statisztikai adatából messzemenő következtetéseket levonni nagy hiba lenne – szögezte le mindjárt az elején. – Alapos elemzés szükséges ahhoz, hogy kiderüljön, vajon az influenzajárvány, az egészségügyi ellátórendszer helyenkénti hiányosságai, az elhunytak krónikus betegségei vagy pusztán az előrehaladott életkoruk milyen súlyú haláloki tényezőként vezetett a 15 százalékos növekedéshez.
Hosszabb időintervallumban vizsgálva a demográfiai mutatókat, valóban elgondolkodtató információkhoz juthatunk – hívta fel a figyelmet a doktornő. – Jól látszik például, hogy az elmúlt évszázadban világátlagban nézve megduplázódott a születéskor várható élettartam, de az emberiség jelentős része a magasabb életkort nem egészségesen, hanem betegségekkel küszködve éri meg. (A KSH adatait böngészve egy 2013-ban Magyarországon született kisfiúnak 72,2, míg egy kislánynak 79,1 évre volt kilátása, amivel az országok listáján a sereghajtók közé tartozunk.)
Szűkebb szakterületére térve dr. Dósa Andrea fontosnak tartotta kiemelni, hogy Magyarországon az infarktusos halálozások örömteli csökkenése tapasztalható. Míg 1995-ben közel 15 ezren, addig 2007-ben már „csak” 8,5 ezren, 2013-ban pedig 6,5 ezren veszítették életüket infarktus miatt. Mindez részben az új gyógyszeres technikáknak köszönhető, de még inkább annak, hogy tizenkilencre nőtt az invazív beavatkozásra alkalmas laboratóriumok száma az országban. Veszprém megye betegei a balatonfüredi központban juthatnak optimális időn belül magas színvonalú ellátáshoz, ami jelentősen javítja a túlélési esélyeiket.
Ugyanakkor sajnálatos tény, hogy a szív- és érrendszeri megbetegedések száma folyamatosan emelkedik, nemzetközi összehasonlításban még mindig őrizzük a vezető helyünket. Ma Magyarországon minden második ember valamilyen keringési megbetegedésbe hal bele. Mindez annak ellenére igaz, hogy a kockázati tényezőkről évtizedek (!) óta mindent (!) tudunk. Bizonyos fokú érelmeszesedés természetes velejárója az öregedésnek, ezért aztán végképp nem mindegy, hogy 40 éves korban súlyos vagy 70 évesen enyhe fokú érelmeszesedéssel kell szembenéznünk – figyelmeztet a szakember. A rizikófaktorok semmibevételével mi magunk gyorsítjuk fel a folyamatot.
Nehéz persze egészségesen élni, amikor valakinek másra van hajlandósága, hiszen a keringési rendszer betegségei sokáig nem okoznak fájdalmat, az állapotromlás nem érzékelhető. Részben ez az oka annak is – meg persze sok esetben az anyagi nélkülözés –, amivel nemrég egy szakmai kongresszuson szembesültek az orvosok, hogy betegeik az általuk felírt gyógyszereknek átlagosan csak az egyharmadát váltják ki és még ennél is kevesebbet vesznek be az előírás szerint. Tünetmentes állapotban az emberek nagy része hajlamos megfeledkezni a gyógyszereiről, a mozgásról, az egészséges táplálkozásról, a fölösleges kilóiról, no és hát az a néhány pohár ital, pár szál cigaretta sem számíthat túl sokat. Pedig igen, csak olyankorra már esetleg késő.
Dr. Dósa Andrea többek között ezért is tartja örömtelinek, hogy az orvostársadalom berkeiben erősödik a holisztikus, a beteget egységes egésznek tekintő és akként is kezelő szemlélet. Az individuális, tehát személyre szabott terápiába a lelki támogatás, a tudatosítás és a szándékok, célok megerősítése is beletartozik. A szakemberek ebben is segítenek, de a változást, a változtatást mindenkinek magának, belülről kell elkezdeni. Másokra vagy a körülményekre hivatkozva késlekedni kockázatos, sőt, életveszélyes lehet!
