Idén a húsvéti ünnepekkel egybeesik a nyári időszámítás kezdete, ennek következtében húsvét vasárnapján egy órával kevesebbet alhatunk, ugyanis vasárnap hajnali 2 órakor 3 órára kell előreállítani az órákat. Jó hír viszont, hogy ezáltal egy órával tovább tartózkodhatunk a szabadban, hiszen egy órával később nyugszik a nap, egyben az is igaz, hogy reggel viszont a korán kelők még sötétben ébrednek.
A hazánkban 1980 óta alkalmazott nyári időszámítást szakértők már többször megkérdőjelezték, vitatott mind az élettani, mind a gazdasági hatása. Az eredeti kezdeményezés azon alapult, hogy az órák átállításával a szokásos ébrenléti idő jobban egybeesik a természetes világosság idejével, ebből adódóan reggel 7 és este 10 óra között kevesebbet kell használni a világítást.
Élettani hatása – az arra fogékonyaknál – negatív lehet, ami alvászavarban, fáradékonyságban, depresszív hangulatban, szívritmus-ingadozásban, a koncentrálóképesség csökkenésében, ingerültségben, étvágytalanságban jelentkezhet. Emellett az árammal való takarékoskodás indoka sem állja meg a helyét, éjjel-nappal áramot fogyasztunk, számítógépeink, klímaberendezéseink használata független a napszakoktól.
Európában a nyári időszámítás mindig március utolsó vasárnapján kezdődik és október utolsó vasárnapjáig tart. Szabályait az Európai Unió 1996-ban egységesítette, hazánk ekkor igazította egy kormányrendelettel a nyári-téli óraátállítást az Európai Unió tagállamaiban érvényes rendszerhez. Ukrajna, Fehéroroszország és Oroszország 2011-ben eltörölte az óraállítást.
