Mire lesz elég az előttünk álló huszonkét hónap? Hol tart az Európa Kulturális Fővárosa 2023 programév előkészítése? Mi valósul meg a kezdeti tervekből, és mi marad majd belőle az itt élőknek? Szerethető lesz és a miénk, vagy nélkülünk zajlik, és nem nekünk szól ez az egész? Minderről a Veszprém–Balaton 2023 Zrt. vezérigazgatójával beszélgettünk.
Talán túlzóak – mint kiderült, inkább idő előttiek – voltak a reményeim, hogy egy sor konkrétumot fogok hallani. Ám az elkövetkező hetekben újabb bejelentések várhatók: a kívülállók számára is egyre inkább körvonalazódik, mivel áll majd Európa elé Veszprém és a régió 2023-ban – ígérte Markovits Alíz.
– Sokan érzik úgy a városban, hogy az EKF-fel kapcsolatos információk szegényesek, a hivatalos közlemények nem feltétlenül jutnak el az emberekhez, nincs az átlagpolgár szintjén is érzékelhető kapcsolat a szervezők és a veszprémiek között. Jogos a kritika?
– Sajnálnám, ha ez lenne az általános vélemény, hiszen mi kezdettől fogva nagy figyelmet fordítunk a kommunikációra és a helyiek, valamint a régió bevonására. Rendszeres tájékoztatókat szervezünk az önkormányzatoknak, intézményeknek, civil szervezeteknek, és célzott fórumokat is tartunk, mint legutóbb a szikvízparkoló közelében élők számára a területen felépülő Digitális Élményközponttal kapcsolatban. Kéthetenként lakossági fórumra hívjuk az embereket, ez eleinte élőben zajlott, a járványügyi helyzet miatt azonban most az online térben. A részvételre regisztrálni kell, a kérdésekre mindig két szakértőnk válaszol. Sokan élnek a lehetőséggel, a kérdések és a kérdezők, fiatalok, idősebbek, vállalkozók, nyugdíjasok egyaránt nagyon sokfélék.
[stextbox id=”warning”]Olvasóinknak segítségül itt a regisztráció elérhetősége, mert a Veszprém–Balaton 2023 Zrt. honlapján nem könnyű megtalálni. A Programok lapfülre, majd ott az Eseményekre kattintva található az éppen következő Kérdések és Válaszok lakossági fórum felhívása. Arra rákattintva egy általános tájékoztató jelenik meg, és kissé lejjebb görgetve, az alábbi kiemelésnél lehet eljutni a regisztrációig: „Az online részvételhez regisztráció szükséges!”. Az egyszerűség kedvéért nem ártana kiemelni Lakossági Kapcsolat címmel a honlap nyitóoldalára, úgy talán még többen élnének a lehetőséggel. Aki használja a Facebookot, azon is megtalálhatja. [/stextbox]
– Ennek ellenére keveset tudunk az eddig történtekről, pedig több mint két éve, hogy Veszprém és a régió elnyerte a megtisztelő címet.
– Az előkészítés fázisa sohasem látványos, és a kívülállók számára kevésbé érdekes, pedig a csapat folyamatosan dolgozik. Nemzetközi kapcsolatokat építettünk, tapasztalatcseréken vettünk részt több Európa Kulturális Fővárosa címet viselő településsel, kialakítottuk a finanszírozási kereteket, és több dolgot is újra kellett gondolnunk a pandémia miatt.
– Az eredeti pályázatban foglaltakhoz képest jelentősek a változások?
– Vannak változások, és van sok új elem is. A helyi múzeumok, intézmények fejlesztése például nem jelent meg a pályázatban. Célunk ezek arculati újratervezése, a kétnyelvűség erősítése, beleértve a munkatársak angol nyelvi képzését is. Tervezzük a kiállítóterek megújítását és bővítését is olyan tartalommal, ami a mostani kultúrafogyasztási szokásoknak is megfelel. Az EKF fejlesztésében 140 saját tervezésű programmal készülünk, emellett lesznek együttműködésben megvalósuló és pályázati úton támogatott projektek is. Azt szeretnénk elérni, hogy ezek ne egyszeri attrakciók legyenek, hanem fenntartható módon működjenek 2023 után is.
Jó lenne Toszkána szintjére emelni a régiót!
– Mondana mindegyikre egy-egy példát?
– A nyitó és a zárórendezvény biztosan az EKF saját programja lesz. A többiről a szervezés fázisában még korai beszélni, de kettőt azért megemlítenék. Az egyik a Fények városa nevet viseli, és a veszprémi közterek figyelemfelkeltő megvilágításáról szól, a másik az e-mobilitás munkacímen fut. Ezt egy kísérleti, akár régiós szintű programnak szánjuk, a lényege, hogy az EKF év látogatóinak mozgását környezetkímélő, elektromos közlekedési eszközökkel segítsük a helyszínek között. Együttműködés formájában, a Nemzeti Filmalappal összefogva valósul meg a Magyar Mozgókép Szemle Veszprémbe költözése, és reményeink szerint a programév után is itt marad. A pályázati kiírásokat folyamatosan tesszük közzé, ezek számos szereplő számára engednek bekapcsolódási lehetőséget. A napokban közzétett pályázati felhívásba a 2021. október 31-éig megvalósuló, a felkészülést segítő projektekre pályázhatnak azok, akik a VEB2023 EKF programhoz már csatlakozott településeken terveznek kulturális-művészeti programot megvalósítani. Ebben a körben juthatnak támogatáshoz a kulturális és közösségépítő programokkal jelentkező intézmények, önkormányzatok, civil szervezetek, a kreatív művészeti csoportok és alkotók.
– Veszprémben vagy a régióban számíthatunk több eseményre?
– Körülbelül 60–40 százalékos lesz az arány.
– Az EKF-hez mostanáig a régió több mint hatvan települése csatlakozott, vállalva, hogy elég jelentős összeggel, évenként és lakosonként egy, illetve két euróval járulnak hozzá a programév költségvetéséhez. Sok helyen már kész tervekkel várják a pályázatok közzétételét, de nyilván nem nyerhet mindenki. A vesztesek számára mit tudnak felajánlani?
– A kommunikációs felületekre valamennyi csatlakozó település felkerül, ezeken bármely helyi érték, amit szeretnének megmutatni, láthatóvá válik. Nemzetközi szempontból a régiós megjelenés mindenképpen előnyökkel jár, erre többek között a toszkánai régiót és a hozzá kapcsolódó márkaismertséget hoznám fel példaként. A Veszprém–Balaton régiót jó lenne hasonló szintre emelni, és erre most komoly esély nyílik az EKF révén.
Látványcirkusz vagy értékközvetítés?
– Miközben tudjuk, hogy az EKF elsősorban programokról szól és csak a szükséges mértékben infrastrukturális fejlesztésekről, a veszprémiek többsége mégis bízik abban, hogy szépül és gazdagodik a város. Eddig négy fontos bejelentés történt: a bútorgyár volt területének megvásárlása, a gyermekkórház megújulása, a Ruttner-házzal kapcsolatos tervek és a Digitális Élményközpont megépítése a szikvízparkoló helyén.
– A felsoroltak közül a bútorgyári terület rehabilitációja nem EKF-pénzből valósul meg, ott az önkormányzat fog 2022 végére egy ideiglenes rendezvényhelyszínt kialakítani, majd 2024-től, a területrendezést követően vonják be a városi szövetbe. A gyermekkórházba megálmodott tánc- és mozgásművészeti központ a mi programunk, hamarosan sajtótájékoztatón számolunk be róla. A Ruttner-ház megmentése és összekapcsolása a börtönmúzeummal megmaradó és fenntartható értékkel gazdagítja a várost, a Digitális Élményközpont pedig egy olyan idegenforgalmi és kulturális attrakció lesz, ami Közép-Európában is egyedülálló.
– A turisztikai vonzerejét nem is nagyon vonja kétségbe senki, de a kulturális jellegét igen. Show, látványcirkusz, a valódi értékektől idegen, mondják a város ismert alkotói. Hozzátéve, hogy ha viszont már megépül, akkor az EKF évében ne csak Picassót és van Gogh-ot, hanem a helyi művészek munkáit is megismerhessék benne a látogatók.
– A Digitális Élményközpont a klasszikus művészeti értékek nem hagyományos bemutatásának színtere lesz, de nem csak az. Külföldi tapasztalatok alapján az élményközvetítésnek ez az új „műfaja” nagyon jó módszer a magas kultúra iránti érdeklődés felkeltésére, ugyanakkor oktatási célokra is jól használható. Történelmi események, természeti jelenségek válnak vizuálisan átélhetővé a technika segítségével. A helyi alkotók bemutatkozására is van lehetőség, éppen ezért terveztünk egy olyan alkotóműhelyt, ahova majd várjuk a helyi, regionális és hazai művészek jelentkezését.
– Úgy tudom, többen próbáltak már eljutni a szervezőkhöz, leírva a javaslataikat, de választ nem kaptak rá.
– Ez meglep, de ha valóban így történt, azt orvosolni kell. A lakossági fórumok egyébként számukra is nyitottak.
Helyiek, pestiek, milliárdok
– Talán ön is hallotta már azt a summás véleményt, hogy az EKF „úgyis a pestiek bulija” lesz. A pályázat elkészítésében lelkesen közreműködők úgy érzik, őket mostanra elfelejtették, nincs már szükség rájuk, a lehetőségek nem nekik nyílnak. Attól tartanak, hogy fővárosi művészcsoportok veszik át az irányítást és a pénz is hozzájuk vándorol, nem a helyiekhez.
– Ez biztosan nincs így! Ha ránéznek a honlapunkon az EKF-es csapatra, ott találják Veszprém kulturális életének meghatározó személyiségeit. Ők mindannyian helyiek, és kezdettől fogva a városukért dolgoznak. Hamarosan megjelennek programcsomagjaink, amelyek a helyi értékekre és az itteni közösségekre fókuszálnak. Természetesen bemutatkoznak budapesti és nemzetközi művészek is, de kiemelt célunk az, hogy Veszprémet és a régiót mutassuk be az országnak és Európának. Ennek érdekében több veszprémi intézménnyel együttműködünk, ilyen például a Pannon Egyetemmel való stratégiai együttműködésünk, ahol a hallgatókkal és tanárokkal is szoros kapcsolatot ápolunk. A pályázatok révén is nagyon sok lehetőség fog megnyílni szinte mindenki előtt. Aki tevékenyen részt kíván venni a programban, ezeket a felhívásokat feltétlenül kövesse figyelemmel, illetve keresse meg kollégáinkat, akik örömmel nyújtanak felvilágosítást!
– Ha már a pénz szóba került… A programév sikerét a kormány 49,5 milliárddal támogatja, emellett a pályázat pénzügyi fejezetében további 13,3 milliárddal számoltak egyéb forrásokból. Ez közel 63 milliárd. Pécs 2010-ben 44,5 milliárdból gazdálkodott, amiből 35 milliárdot építkezésekre, 9,5-öt a programokra költöttek. Hozzánk a kormány által címzetten infrastruktúrára 28,35 milliárd, a programok megvalósítására pedig 21,15 milliárd érkezik. Mi indokolja az arányok ilyen mértékű változását?
– Sokszor elmondtuk már, hogy az Európa Kulturális Fővárosa cím elsősorban a közösségekről és a programokról szól. Infrastruktúráról csak annyiban, hogy ezekhez színvonalas feltételeket teremtsünk. Veszprémben a már említett felújítások és a Digitális Élményközpont ebbe a gondolatmenetbe illeszkedik, egyúttal az épített környezet jelentős értékgyarapodását is eredményezi. A programkiadások növekedését pedig a nem városi, hanem régiós léptékben megvalósuló projektek százas nagyságrendje indokolja.
– A kormány a Veszprémi Főegyházmegye számára is juttatott 39 milliárd forintot, visszaadott az egyházmegyének több ingatlant a Várban, az önkormányzat pedig épp most adja el az egyháznak a volt „közgáz” épületét, amiben a tervek szerint sokcsillagos szálloda nyílik. Templomfelújításokról, egyházi látogatóközpontok létesítéséről hallani. A veszprémiek úgy látják, ezzel végleg elveszik a remény, hogy a Várba valaha is színes, vidám, civil élet költözik kis teraszokkal, kézműves üzletekkel, apró művészgalériákkal, nyitott műhelyekkel. Mindezt az EKF programévtől várták volna.
– A Miniszterelnökség döntésének értelmében a Várnegyed felújítására szánt összeget a Veszprémi Főegyházmegye kapta meg, így az ott megvalósuló beruházásokról ők az illetékesek nyilatkozatot tenni.