Az élelmiszerhiány Európában még csak fenyegetés, de a növénytermesztéshez szükséges víz ezen a földrészen is évről évre kevesebb. Az aszályok előrejelzését segítik azok a műholdas rendszerek, amelyek a talajnedvességet is figyelik. Ezekről szervezett konferenciát a veszprémi Alliance Innovációs Centrum.
A vízhiány bolygónk egyre nagyobb problémája. A tudomány számtalan eszközzel próbálja segíteni a kialakult helyzetet. Az aszálykárok enyhítéséhez műholdas rendszereket is használnak. Ebben a munkában jelentős mérföldkő a budapesti székhelyű és veszprémi telephellyel is rendelkező új WREN (Water Resources in Efficient Networks) projekt. A rendszer elsődleges célja a klímaváltozás káros hatásai, illetve az aszálykárok elleni védekezés támogatása. A valós idejű, komplex döntéstámogató rendszer távérzékelt és helyi adatokat rögzít. Térinformatikai, matematikai és mesterséges intelligencián alapuló innovációkkal valósul meg.
A saját tervezésű műhold, az egyedi tervezésű szerver- és rendszerarchitektúra, valamint ennek eredménytermékeként megvalósuló webalkalmazás a jövőben lehetővé teszi az országos talajnedvesség-eloszlás lekérdezhetőségét. Vagyis a projekt két kiemelkedő innovációit is eredményez: egyedi tervezésű műholdat, amelynek pályája gyakrabban érinti Magyarországot, mint a kereskedelmi műholdaké. És a talajnedvesség-számítást gépi tanulás és mesterséges intelligencia segítségével.
A fejlesztést a Combit Számítástechnikai Társaság a két egyetemmel, az Óbudai és a Széchenyi István munkatársaival közösen alkotja meg. Erre 757 millió forint vissza nem térítendő európai uniós támogatást kaptak. Három év alatt kell kiépíteniük a talaj vízháztartásának megfigyelői rendszerét. Reményeik szerint az aszálykárok tízszázalékos mérséklését érhetik el. A műholdas rendszer távérzékelés segítségével naponta nagy területeken térképezi fel a talaj víztartalmát. Ezt követően értékelik az adatokat. A megfigyelőrendszer talajtani térképei alapján képesek lesznek előre jelezni az aszálykárokat és öntözéssel mérsékelhetik a károkat. A tervek szerint a műhold fellövése 2023. negyedik negyedévére várható. Az eszköz alacsony Föld körüli pályán mozog majd, napi 11-16 alkalommal kerüli majd meg a Földet.
Viharkárok, árvizek, jégkárok monitorozására is alkalmas lesz a várhatóan másfél éves élettartamú műhold.
A fejlesztés egy része a megyeszékhelyen történik, a Combit Zrt. veszprémi telephelyén. A konzorciumi tagok több évtizedes tapasztalattal rendelkeznek az egyedi informatikai fejlesztések és a gépi tanulás alapú rendszerek fejlesztése terén, ami biztosítja a 2025. március 31-ig tartó projekt szakmai alapját. Nem mellesleg több új munkahelyet teremt a konzorcium.