A mozikban is megnézhetik február 18-tól a Félvilág című magyar pszichodrámát, amelyet pár hete mutattak be a Duna Tv-ben. Kérdésünk, hogy mely mozikban láthatjuk majd, és az is kérdés, hogy a hazai alkotások eljutnak-e a közönséghez?
A Félvilág a kritikusok szerint „mesteri elegye a melodrámának, a thrillernek és a kosztümös mulatságnak”, „látványos, impozáns, legalább két világszínvonalú alakítással”.
Tényleg jó film (mozielőzetese itt tekinthető meg, forrás: Filmklub csatorna.), és kettőnél több színész remekel benne: Kovács Patrícia, Gryllus Dorka, Kulka János, Döbrösi Laura, de szinte biztos vagyok benne, hogy Veszprémbe hiába várjuk.
Példálóztam már a balatonfüredi mozival, ahol épp a napokban néztük meg Kern András Gondolj rám című filmjét. Keserédes komédia, amely nem üli meg a gyomrunkat, mégis elgondolkodtat azon, mennyire fontosak a kapcsolatok, a beszélgetések és az őszinteség az életünkben. Rákattintottam a veszprémi plázamozi műsorára: a filmet ezen a héten és a jövő héten sem adják a nagy tömegeket vonzó, több teremmel rendelkező filmszínházban, pedig a Gondolj rám igencsak „közönségbarát” alkotás, nem lila ködös művészfilm, ami általában csak keveseket érdekelhet. Füreden sem volt telt ház a Gondolj rám vetítésén, úgy tucatnyian ültünk a nézőtéren, de Veszprém jóval nagyobb lélekszámú, mint a fürdőváros. Miért nem bízik abban a plázamozi üzemeltetője, hogy szép számban lennének nézői ennek a filmnek?
A Gondolj rám előzetese (forrás: mozinezo.hu):
https://www.youtube.com/watch?v=_MFjq0bGdyk
A füredi moziban látható A lovasíjász is, amelyet ugyan eléggé lehúzott a kritika, de ha valaki ennek ellenére szeretné megnézni, vagy érdekli Kassai Lajos tevékenysége, bátran üljön be a vetítésre! Nem hallgathatjuk el, hogy a filmet a Városi Művelődési Központ filmklubjában is láthatták az érdeklődők, január végén, és február 13-án ismét vetítik. Ha valaki eddig elmulasztotta az Oscar-díjra jelölt Saul fiát, annak is Füredre kell utaznia: ott február végén még hét napon keresztül vetítik. (Ne legyünk igazságtalanok, és említsük meg: ezt a filmet a plázamoziban is vetítették.)
A filmtámogatás átalakítása után teljes erővel dolgoznak a magyar filmkészítők, és idén számos olyan alkotást mutatnak be, amely megpróbálja meggyőzni a közönséget, hogy igenis jók a magyar filmek. Andy Vajna kormánymegbízott tényleg beváltotta ígéretét: magas színvonalú, igényes, a nagyközönség számára vonzó filmek (is) készültek/készülnek, amióta a kezébe vette a hazai filmipar irányítását.
Pár évvel ezelőtt, amikor a VMK-ban levetítették a cannes-i Un Certain Regard-díjas California dreamin című román filmet, megkérdeztem a román filmek magyarországi forgalmazóját: mi a titka szomszédunk filmes sikereinek. A válasz: a jó forgatókönyv és a remek színészi alakítások. (Jó színészekből nálunk sincs hiány!) Andy Vajna is nyilatkozta, amikor kinevezték kormánybiztossá, hogy csak nagyon jó forgatókönyvből születhet jó film. A filmalap forgatókönyvük kidolgozásában és továbbfejlesztésében segíti a filmtervek benyújtóit, így reménykedhetünk abban, hogy egy-egy hazai gyártású filmnek nem egy-két ezer nézője lesz, hanem több, és megközelíti majd a Liza, a rókatündér vagy a Saul fia százezren felüli nézettségét – főleg, ha eljut a közönséghez, azaz a plázamozikba is.
Az Origo összegyűjtötte, mely magyar filmek jutnak el még idén a mozikba, és ezek között találtam igazán érdekeseket is. Kíváncsi vagyok például a magyar csodalóról (Kincsem, rendező: Herendi Gábor) szóló mozira, a Hurok című thrillerre, amelyet a számomra ismeretlen nevű Madarász Isti rendezett, Till Attila Tiszta szívvel című kerekesszékes gengszterfilmjére, Mészáros Mártának az Aurora borealis – Északí fény című alkotására, amely súlyos tabutémáról, a második világháború idején erőszakból született gyermekekről szól.
Amikor bemutatták a Saul fiát, majd elindult a film nemzetközi karrierje, sokan felzúdultak: ideje lenne már Trianonról is filmet készíteni. Őket megnyugtathatom: Köbli Norbert, aki többek között a Félvilág forgatókönyvének szerzője, írt egy forgatókönyvet Trianonról is – reméljük, egyszer film lesz belőle. Ám addig is, aki történelmi műre vágyik, keresse idén ősszel Török Ferenc filmjét, az 1945-öt, amely parádés szereposztással (Rudolf Péter, Nagy-Kálozy Eszter, Szabó Kimmel Tamás, Sztarenki Dóra, Tasnádi Bence) dolgoz fel egy kibeszéletlen témát.
Abban biztos vagyok, hogy a füredi moziba és a VMK filmklubjába ezek közül jó néhány eljut, de jó lenne, ha a plázamozi filmválogatóinak ingerküszöbét is elérné néhány. Mint ahogy sajnálom, hogy Veszprémben nem láthatta a közönség (és főleg a fiatalok) Fekete Ibolya moziját, az Anyám és más futóbolondok a családból címűt, amely egy család életén keresztül frappánsan elmeséli Magyarország utóbbi száz évének történelmét.
