Van, aminek a teljesítésében egészen jól áll a város, de a Modern Városok Program és az Európa Kulturális Fővárosa projekt beruházásaiban nagy a lemaradás – mondta Hartmann Ferenc frakcióvezető portálunk kérdésére.
A veszprémi képviselő-testület MSZP–LMP–Párbeszéd képviselőcsoportja Veszprém ötéves, a 2020 és 2025 közötti időszakra vonatkozó gazdasági programjáról tartott sajtótájékoztatót. A képviselő fenti válasza arra a kérdésünkre hangzott el, hogy időarányosan hol tart a program megvalósítása.
A közgyűlés éves munkatervében az szerepel, hogy a képviselő-testület a júniusi közgyűlésen felülvizsgálja ezt a programot, de mivel a bizottsági ülések napirendjei között nem szerepel a felülvizsgálat, nem biztos, hogy a téma a közgyűlés elé kerül. Az MSZP–LMP–Párbeszéd képviselőcsoportjának tagjai ettől függetlenül fontosnak tartják, hogy a közvélemény értesüljön a gazdasági programban foglaltakról. Mivel a város vezetése célul tűzte ki, hogy Veszprém 2030-ra kategóriájában az első európai húsz város között szerepeljen, ezért az ellenzéki képviselők ennek elérése érdekében javaslataikat is megfogalmazták.
Élhető Veszprémet!
– Ahhoz, hogy Veszprém élhető város legyen, meg kell állítanunk az elvándorlást! – fogalmazott Gerstmár Ferenc (LMP). – Meg kell tartanunk és ide kell vonzanunk a képzett fiatalokat, javítanunk kell a lakhatási körülményeken, valódi és fenntartható rezsicsökkentést kell elérnünk! Mindenképpen szükség van a rövid- és középtávú lakáskoncepció megalkotására, amely magába foglalja a bérlakásépítést, a szolgálati lakások kialakítását, az idősotthoni férőhelyszám bővítését és a lakások energetikai megújításának támogatását.
A képviselő fontosnak tartja a belvárosi rehabilitáció következő ütemének kidolgozását, azaz a Balaton Bútorgyár volt területének, az SZMT székháznak, a vásárcsarnoknak, a buszpályaudvarnak és a Szikvíz-parkolónak a rendbetételét.
– Egyelőre azt látjuk, hogy a város vezetése a belvárosi rehabilitációval kapcsolatban csak 2023-ig, az Európa Kulturális Fővárosa évéig gondolkodik – jegyezte meg.
Gerstmár Ferenc elmondta még, hogy a képviselőcsoport elengedhetetlennek tartja az innovációs gazdaságfejlesztést, azaz a város és az alapítványi egyetem kapcsolatának inspirálását, Veszprém, mint életerős tudásközpont irodakapacitásának bővítését, valamint a startupok támogatását.
A város kilenc cégéből hét negatív eredményt ért el
– A város iparűzési adóbevételének egyharmadát az autóiparban működő cégek adják. Ha nem cselekszünk időben, ebből visszaesés lehet – folytatta Hartmann Ferenc. – A város kilenc cégéből hét negatív adózott eredményt ért el tavaly. A veszteségük összege meghaladja az egymilliárd forintot. A V-Busz Kft. 540, a VKSZ Zrt. 524, a Bakonykarszt Zrt. 64 milliós mínusszal zárta 2022-t. A Bakonykarsztnak, amely 37,2 százalékban a veszprémi önkormányzat tulajdona, ezen kívül félmilliárd forint a közműadó vesztesége. Ezek a számok aggodalomra adnak okot. A kormány az önkormányzatokat is kilépteti a rezsicsökkentésből. Nem tudjuk, mibe kerül ez nekünk és lesz-e kompenzáció.
A képviselő az infrastruktúra-fejlesztéssel és a közlekedés-fejlesztéssel kapcsolatban hangsúlyozta, hogy sürgető a belső körgyűrű hiányzó szakaszainak megvalósítása, például a völgyhíd megépítése. A belváros „kiszabadítása” érdekében elengedhetetlen a Házgyári úti csomópontok kialakítása, a vasútállomás környékének rendbetétele, a parkolóhelyek számának növelése nemcsak a belvárosban, hanem a lakótelepeken is, valamint a 82-es főút Gyulafirátótot és Kádártát elkerülő megépítése, amelynek a tervei már 1996-ban elkészültek.
– Képviselőcsoportunk kezdeményezi a Veszprém–Szentkirályszabadja repülőtér hasznosítása koncepciójának kidolgozását is. A 4,4 négyzetkilométernyi terület ipari, kereskedelmi, logisztikai, környezetvédelmi és repülőtéri tevékenységre is alkalmas lenne. A városvezetés nem foglalkozik ezzel a kérdéssel – fejezte be a képviselő.
Sürgős feladat a parkolási problémák megoldása
– Ahogy képviselőtársam említette, szintén sürgős feladat a parkolási problémák megoldása a gépjárműrengetegben fuldokló lakótelepeken – vette át a szót Benczik Gabriella (Párbeszéd). – Évek óta tartó gond, hogy a Kossuth utca változatlanul sivár, sok az üres üzlet, portál. Nem elég a kerékpáros-forgalmat ösztönözni a városban, miközben a gyalogos és babakocsis közlekedéshez a város számos részében nincsenek járdák, vagy nagyon rossz állapotúak. A klímaváltozás miatt a közterületeken, játszótereken ivókutak létesítésére van szükség. Ezek az intézkedések mind-mind a városlakók és az idelátogatók komfortérzetét javítanák.
Benczik Gabriella megjegyezte: fontos lenne a szépen gyarapodó és működő kulturális intézmények EKF utáni fenntartási forrásainak szavatolása. Megjegyezte: a város a szükségesnél kevesebbet költ a tulajdonában lévő, de állami működtetésű oktatási intézmények fenntartására.
– Szeretnénk, ha a koncepciók konkrét cselekvési terveket és határidőket tartalmaznának! – jegyezte meg Gerstmár Ferenc.
– Egy város fejlődése és fejlesztése nem függhet önkormányzati és politikai ciklusoktól – mondta zárásképpen Hartmann Ferenc. – Minden értelmes stratégiai célt támogatunk, és bízunk abban, hogy javaslataink is támogatásra találnak! Csak egy Veszprém van!
A képen egy Haszkovó-lakótelepi zsúfolt parkoló. Fotó: mapio.net