Magyarország népességének 23,9 százaléka, vagyis minden negyedik ember túlsúlyos – írja a hvg.hu. Nos, én nem ebbe a csoportba tartozom, nagyjából 10 éve ugyanannyit mutat a mérleg, és bár nagyon szeretnék, mégsem tudok hízni. Sosem figyeltem oda arra, hogy mit eszek vagy hány kalóriát, mert nem is számított, úgysem jöttek a kilók. Félreértés ne essék, ez egyáltalán nem felvágás (vagy ahogy a generációm mondja: flex), hanem egy olyan nehézség, amiről kevés szó esik. Gondoltam, segítségül hívom a mesterséges intelligenciát (MI), hogy állítson nekem össze egy ütős, kalóriadús hízókúrát.
Amióta az eszemet tudom, imádok enni. Én voltam az a gyerek, aki kétszer állt be a kajasorba az iskolában, és akinek nem tudtak olyan ételt adni, amit ne ettem volna meg. Most sem tudok olyan koszt létezéséről, amire kapásból nemet mondanék. Szeretem a gyümölcsöket, salátákat, magyaros kajákat, de nem kell kétszer mondani azt sem, hogy menjünk a Mekibe. Mégsem történik semmi, a súlyom változatlan, köszöni szépen.
Gyakran megkapom, hogy jaj de jó nekem, ehetek bármit és bármennyit. Bár ez a része igaz, a helyzet azért mégsem olyan rózsás. Az évek során jó párszor hallottam a kérdést, hogy „eszel te rendesen?”, vagy kaptam olyan megjegyzést, hogy „olyan vékony vagy, hogy rossz rád nézni”. Sosem tudom, hogy erre milyen reakciót várnak, de az biztos, hogy megköszönni nem tudom. Érdekes belegondolni, hogy az sosem fordul meg senki fejében, hogy egy teltebb embert megkérdezzen, hogy „te megint híztál?”. Valahogy sokkal elfogadottabb megjegyzéseket tenni a vékony emberekre, mint a molettekre. Mára már nem is annyira zavar, szorgosan és rutinosan válaszolok a hasonló kérdésekre.
A minap vacsora közben eszembe jutott egy érdekes kihívás. Gondoltam, megkérdezem az MI-t, hogy mégis mit kellene ennem, hogy egy kicsit többet mutasson a mérleg. Talán újdonsült barátom most megoldást hozhat. Arra kértem, hogy rakjon nekem össze egy heti menüt, aminek fő szempontja, hogy az „eszel te rendesen?” kérdés végre egy életre feledésbe merüljön. Íme az eredmény:
Hétfő:
Reggeli: két szelet teljes kiőrlésű pirítós avokádóval és tojással, egy pohár friss narancslé
Tízórai: két banán, egy marék dió
Ebéd: csirkemellszeletek rizzsel és párolt zöldségekkel, saláta olívaolajjal
Uzsonna: gyümölcsjoghurt, korpás keksz
Vacsora: lazacfilé párolt zöldségekkel és bulgurral
Kedd:
Reggeli: banános zabkása mandulatejjel és mézzel, egy pohár mandulaital
Tízórai: teljes kiőrlésű bagel krémsajttal és lazaccal
Ebéd: bolognai spagetti parmezán sajttal, frisszöldség-saláta olívaolajjal
Uzsonna: magos joghurt müzlivel és gyümölccsel
Vacsora: sült csirkemell burgonyapürével és párolt brokkolival
Szerda:
Reggeli: szójatejes smoothie (banán, bogyós gyümölcsök, zabpehely, mandula)
Tízórai: zabkeksz vajjal és lekvárral
Ebéd: sertésbordaszeletek sült zöldségekkel és kuszkusszal
Uzsonna: gyümölcssaláta tejszínnel és dióval
Vacsora: tonhalsteak sült édesburgonyával és zöldbabsalátával
Csütörtök:
Reggeli: teljes kiőrlésű palacsintaszeletek mézzel és málnával, egy pohár friss narancslé
Tízórai: kakaós tej és egy szelet teljes kiőrlésű kenyér vajjal
Ebéd: csirkemelltekercs spenóttal és ricottával töltve, bulgurral
Uzsonna: mogyoróvajas banán
Vacsora: sajtos sült csirkemell rizottóval és párolt zöldségekkel
Péntek:
Reggeli: rántotta sonkával, sajttal és paradicsommal, egy szelet teljes kiőrlésű kenyér
Tízórai: avokádós pirítós
Ebéd: sült lazac zöld spárgával és quinoával
Uzsonna: gyümölcssmoothie (banán, eper, görögdinnye)
Vacsora: marhapörkölt galuskával és savanyúsággal
Hát, az egyszer biztos, hogy eddig nem ettem naponta ötször, de ha a dietetikus bőrébe bújt MI azt mondja, így kell, akkor ezt fogom tenni. Ahogy nézem, egy színes, változatos menüsort állított össze, már-már beindult a pavlovi reflex. Szuper kiindulási pont lehet a hétre. Azonban legközelebb talán azt is be kellene állítanom, hogy pénztárcabarátabb opciókat kapjak. A „marhapörkölt galuskával és savanyúsággal” mondjuk, egy méltó lezárása lehet a hétnek. Én hiszek neked MI, legyen igazad.
Vezető kép: elshohail.com
