Egyórás vita után fogadta el a város idei költségvetését a közgyűlés csütörtökön. Az ellenzék kritizált, a fideszes többség dicsért, a szerepek nem változtak. Tisztázódott, hogy ki készítette a Brusznyai-szobrot és ezúttal sem úsztuk meg migránsügy nélkül.
Számos, több esetben személyeskedésektől sem mentes interpelláció és napirend előtti hozzászólás hangzott el a februári közgyűlésen. Hartmann Ferenc például az Óvári Ferenc utca két régóta elhanyagolt állapotban és magántulajdonban lévő épülete, a volt mozi és az egykori ének-zenei iskola kapcsán tett fel kérdést a polgármesternek. Az ellenzéki frakcióvezető az önkormányzat lehetőségeit firtatta és többféle, illetve többlépcsős megoldást sürgetett, hogy az épületek mielőbb megújulhassanak és új funkciót kapjanak, akár úgy is, hogy az önkormányzat esetleg visszavásárolja és bevonnak pályázati forrásokat. Porga Gyula polgármester egy rövid időutazással kezdte válaszát, amelyben felidézte, hogy az említett ingatlanokat még a kilencvenes évek elején értékesítette a város, az azóta eltelt évtizedekben pedig volt olyan ciklus, amikor Hartmann Ferenc alpolgármesterként előre tudta volna mozdítani ezt az ügyet. A válasz érdemi részében kifejtette, a Petőfi Színház rekonstrukcióját előkészítő munkálatok során foglalkoztak és foglalkoznak ezzel a két épülettel is, egyeztettek a tulajdonossal és készült értékbecslés. A tervek első verzióját akár már egy-két hónapon belül ismertetik majd a közgyűléssel. A választ a frakcióvezető elfogadta, de azért hozzátette, az értékesítéskor még képviselő sem volt, alpolgármesterként pedig például a Jókai utcai ingatlanok eladásakor az adásvételi szerződésben írták elő az új tulajdonos felújítási kötelezettségét. Az Óvári Ferenc utcai épületek kapcsán pedig az ő alpolgármestersége alatt történt kisebb homlokzati felújítás a hivatal felszólítására.
Kinek az alkotása a Brusznyai-szobor?
Forgóné Kelemen Judit a Lovassy gimnáziumnál lévő Brusznyai-szobor áthelyezéséről kérdezte a polgármestert, mert szerinte Hermanics Ottó alkotása méltóbb helyen lenne az épület előtt. Brányi Mária alpolgármester korrigálta a jobbikos képviselőt, mert a szobrot Dienes Attila és Dienes Csaba készítette, a képviselő viszont közölte, hogy ő az információt a jegyzői irodától kapta. De a lényeg: Porga Gyula felhívta a figyelmet, hogy az alkotás a Brusznyai Alapítvány tulajdona, és így ők dönthetnek a helyéről, az önkormányzat pedig a terület tulajdonosaként nem lesz gátja a szervezet óhajának. Forgóné elmondta, megkereste az alapítványt és a felvetésről márciusi ülésükön tárgyalnak, és elmondta azt is, hogy ez szerinte sem az önkormányzat hatásköre. Igen, ez így kicsit ugyan zavaros, de legalább már azt tudjuk, kinek az alkotása a szobor.
Valaki két helyen dolgozott egyszerre?
Katanics Sándor arról kérdezte Porga Gyulát, hogy van-e információja, hogyan áll a nyomozás az Intézményi Szolgáltató Szervezetnél (ISZSZ) elkövetett visszásságok kapcsán, az ügyben a polgármester tett még tavaly feljelentést gazdasági csalás és hűtlen kezelés gyanúja miatt. Emellett a képviselő azt is kérdezte, tud-e Porga Gyula arról, hogy a NAV-vizsgálat során hűtlen kezelés gyanúja merült fel az egyik volt fideszes önkormányzati képviselő foglalkoztatása kapcsán, mert a meg nem nevezett illető egyidejűleg egy önkormányzati tulajdonú gazdasági társaságnál is alkalmazott volt. A polgármester közölte, nincs információja a nyomozás állásáról.
Késik a kérdőív, de nem a Színházkertben lesz a parkolóház
A Veszprém-kukac is nagy érdeklődéssel és nem kevés türelmetlenséggel várta a konzultációs kérdőívet, amelyet februárra ígértek. Nos, várhatunk tovább, ugyanis a közgyűlés módosította a határidőt, az előterjesztésben szereplő hivatalos indoklás szerint ugyan a szöveggel készen vannak, de az arculati és képi megjelenés kialakítása jelenleg is zajlik. A kérdőíveket várhatóan márciusban kapják meg a veszprémiek, a lebonyolításra április 15-ig van idő. Katanics Sándor szerint nem éppen elegáns ez a lépés, hiszen nem olyan rég, január közepén jelentette be a konzultációt Porga Gyula és méltatta akkor ezt a módszert. A polgármester a késés másik okaként elmondta, hogy a kérdések közül az egyik, a színházkerti mélygarázs nem kerül bele. Mint mondta, szükség van újabb parkolókra a belvárosban, de tudomásul veszik, hogy ez a helyszín nem nyerte el sokak tetszését. Az alternatív lehetőségeket keresik, és ezeket szerepeltetnék is a leendő kérdőíven.
Brányi Mária alpolgármester felháborodott, mert a színházkerti parkoló tervét is tartalmazó integrált városfejlesztési stratégiát konszenzussal fogadták el, most meg egyes elemeiről mégis úgy beszélnek páran, mintha közük nem lenne hozzá. Hartmann Ferenc úgy vélte, a határidő módosításával a városvezetés belátja, hogy rossz helyszínt választott, és szerinte Brányi Mária nem a valóságról beszél, hiszen egy elemet, és nem az egész projektet kritizálták. Az alpolgármester szerint viszont minden elképzelésről lehetett volna vitázni korábban. Katanics pedig felvetette, az alpolgármester Porgát miért nem kérdezi, mi az oka, hogy nem támogatja azt a mélygarázst, amelyet ő is megszavazott. A parkolóra szánt harmincmilliót a belvárosi parkolókapacitás bővítésének előkészítésére fordítják idén, és márciusban az integrált városfejlesztési stratégiát is módosítják ennek megfelelően.
Még mindig a betelepítési kvóta
A közgyűlés még januárban fogadott el egy határozati javaslatot, amellyel a kötelező betelepítési kvóta ellen tiltakoztak, számos más, fideszes többségű önkormányzathoz hasonlóan. A héten azonban az Európa Tanács következtetéseket fogadott el, amelyek értelmében az unió állam- és kormányfőire számos intézkedés vár, többek között „teljeskörűen végre kell hajtani az áthelyezési folyamatot”. A dokumentum hazánkra is érvényes, és – bár erről a Fidesz kommunikációja másként szól – Orbán Viktor miniszterelnök is aláírta. Ennek apropóján Katanics Sándor javasolta, sürgősségi indítvánnyal tárgyaljanak és fogadjanak el egy másik határozatot, immáron a kvóta támogatásáról, nehogy szembemenjenek a miniszterelnök akaratával. Ovádi Péter fideszes frakcióvezető szerint a tanács ülésén nem azt fogadták el, amiről Katanics beszél, és Magyarország mindig fellépett a kötelező kvóta ellen. Czaun János szerint „ne hazudjunk”, Stigelmaier Józsefné pedig ugyan megérti, hogy Katanics bevándorláspárti, és örülne, ha minél többen jönnének, de szerinte nem menekültekről van szó, hanem hont akarnak foglalni maguknak. Egyúttal javasolta Katanicsnak, hogy üljön vissza az általános iskolába és tanuljon szövegértést. Forgóné Kelemen Judit idézte a Brüsszelben elfogadott dokumentumot, Némedi Lajos alpolgármester pedig megdöbbent, amikor a sürgősségi indítványt olvasta, annak mérhetetlen cinizmusa miatt. Szerinte hazánk szabadságharcot vív és a miniszterelnök soha nem fog belemenni, hogy illegális migránsokat telepítsenek hazánk területére. Katanics Sándor javaslata indoklásaként hozzátette, ő csak Orbán Viktort akarja védeni és azt a tízezer embert, akik Veszprémben aláírásukkal tiltakoztak a kvóta ellen, nehogy a Fidesz csalódást okozzon nekik. A közgyűlés természetesen nem támogatta a sürgősségi indítványt és később sem kívánják napirendre tűzni a témát.
Mindent előkészítünk, csak az uszodát nem
Közel egyórás vita után két nem szavazat (Gerstmár Ferenc, Hartmann Ferenc), illetve három tartózkodás mellett (Csermák Zoltán, Forgóné Kelemen Judit, Katanics Sándor) fogadták el a város idei költségvetését. A közel 11 milliárdos büdzsé a polgármester szerint stabil, kiszámítható és nyugodt évet tesz lehetővé, egyúttal pedig ambiciózus jövőt alapoz meg, hiszen számos fejlesztés előkészítését kezdik meg. Hasonló jelzőkkel illette Némedi Lajos is, Katanics Sándor azonban a pénzügyi bizottság elnökeként az ingatlanértékesítésből tervezett bevételt kockázatosnak nevezte. Hegedűs Barbara a kiemelt fesztiválok és együttesek támogatását, a nemzetközi kapcsolatok ápolását méltatta, és örült, hogy megkezdődik a kelet-nyugati összekötő út előkészítése. Halmay György pártolta az ifjúsági szervezeteknek szánt támogatást, valamint azt, hogy számos óvoda újjáépítését kezdik tervezni, de tízmilliót költenek például a Dózsa iskola energetikai felújítására, a Vetési tornatermének rekonstrukciójára, a Báthory és a Deák pedig új nyílászárókat kap. Az útfelújítások közül kiemelte a Kőbánya és a Csákány utca megújítását és a Pápai út terveinek előkészítését.
Gerstmár Ferenc szerint az önkormányzatok mozgástere egyre kisebb, és hiányolta, hogy a tavalyi választási kampányban beígért uszoda előkészítésére nincs forrás a költségvetésben. Azt is elmondta, ugyan útjavításra 74,5 milliót, intézményfelújításra 106 milliót költünk idén, de ennél többre lenne szükség, amit jól mutat, hogy az igények elérik az egymilliárdot. Katanics Sándornak fáj, ami a közoktatás terén történik, a mindennapi problémák, amelyekről ugyan diszkréten hallgatunk, de észre kell venni őket. Csodálkozva nézi, hogy a többség nem azon dolgozik, hogy visszakapjuk az intézményeinket. Forgóné Kelemen Judit sajnálatosnak tartja, hogy az óvodákra nem szánnak pénzt idén, pedig nemritkán a szülők adják össze a csoportszobák festésének árát, de azért üdvözölte például az egymilliós kerettel rendelkező ösztöndíjprogramot.
Brányi Mária felhívta a figyelmet, hogy a költségvetés tíz százalékát, több mint egymilliárd forintot költik idén beruházásokra és előkészítik több óvoda újjáépítését, valamint az összes orvosi rendelő rekonstrukcióját. Baumgartner Lajos pedig kiemelte a 45 millió forintos adócsökkentést, és biztonságosnak tartja a büdzsét a feladatok elvégzése szempontjából.
Drahos Nikolett
