Életének 94. évében, családja körében elhunyt Göncz Árpád, a Magyar Köztársaság volt elnöke kedden – tudatta a család nevében Gulyás András titkárságvezető a távirati irodával. Temetéséről később intézkednek.
Göncz Árpádot 25 éve, 1990. augusztus 3-án választotta az Országgyűlés köztársasági elnökké, ezzel ő lett a rendszerváltozás utáni Magyarország első államfője.
Az első szabad választások után az új Országgyűlés alakuló ülésén házelnök lett, és ő látta el az ideiglenes köztársasági elnöki teendőket is. A Magyar Demokrata Fórum és a Szabad Demokraták Szövetsége megegyezése alapján választotta a parlament augusztusban öt évre a Magyar Köztársaság elnökévé, majd mandátumának letelte után, 1995. június 19-én újraválasztották.
Államfőként törvények százait ellenjegyezte, normakontroll kérésére feljogosító jogkörével kilenc alkalommal élt. Egy alkalommal ő maga kezdeményezett törvényt: indítványozta a nemzeti, etnikai, faji vagy vallási csoport elleni gyűlöletre uszítás bűncselekménnyé nyilvánítását. Elnöksége idején ő volt Magyarország legnépszerűbb politikusa.
Göncz Árpád életében több kitüntetésben részesült, sok rangos egyetem fogadta díszdoktorává, több város díszpolgárává. 2000-ben az amerikai kormány díjat alapított a tiszteletére, amelyet évente adnak olyan magyar embernek, aki kiemelkedő teljesítményt nyújt a demokrácia és az emberi jogok érvényesítésében.
2012-ben, 90. születésnapja alkalmával gyermekei elhatározták a Göncz Árpád Alapítvány létrehozását az író-műfordító-politikus életének és munkásságának bemutatására, az 1956-os forradalom emlékének, a magyar demokratikus és szabadelvű hagyományok ápolására, valamint művei és róla szóló művek megjelentetésének elősegítésére.
Göncz Árpád a börtönévek alatt tanult meg angolul – a Bibó-per másodrendű vádlottjaként 1958. augusztus 2-án életfogytiglani börtönbüntetésre ítélték, a büntetésből több mint hat évet töltött le, 1963-ban szabadult amnesztiával. Fordítási listáján jobbnál jobb művek szerepelnek, a Könyvesblog megpróbálta kiválasztani azt az ötöt, amelyek a legemlékezetesebbek:
J. R. R. Tolkien: A Gyűrűk Ura
Göncz Árpád nevéhez fűződik a Magyarországon 1981-ben kiadott A Gyűrűk Ura fordításának befejezése, amelynek első 11 fejezetét Réz Ádám fordította. Erről néhány évvel ezelőtt így nyilatkozott „(…) terjedelmében ez volt a legnagyobb mű, amit valaha fordítottam. Réz Ádám kezdte el a munkát, de aztán megbetegedett, s utána sokáig senki nem nyúlt a szöveghez. A fordítást egy szuszra, három és fél hónap alatt végeztem el, teljes magányban. Ennyi idő és ilyen megfeszített munka után nem csoda, ha az ember nemcsak a regényt, hanem a szerzőjét is megismeri. Egy idő után tudtam azt is, hogy ahhoz képest, ahol tartok, milyen lesz a tizedik mondat. Megmondom őszintén, ha beteg vagyok, most is ezt a könyvet veszem elő, mert bár a fordítás idején már untam és fárasztott, ma is igen érdekes és szórakoztató olvasmánynak tartom”.
Arthur C. Clarke: 2001. Űrodisszea
Arthur C. Clarke és Stanley Kubrick 1964-ben elhatározta, hogy elkészíti minden idők legjobb SF-filmjét, Göncz Árpád jóvoltából pedig a magyar olvasók előtt is új megvilágításba került a Föld történelme. Göncz fordítása olyan emlékezetesre sikerült, hogy több mint 40 éve senki nem forszírozta az újrafordítást.
William Faulkner: A hang és a téboly
Göncz Árpád fordítási listáján több Faulkner is szerepel, ezek közül is a leghíresebb talán A hang és a téboly, amelyben a Compson család tragikus története több narrátor elbeszéléséből bomlik ki előttünk. A család három fia ugyanazt a történetet meséli el három különböző nézőpontból, amelyet a regény végén – kvázi negyedik hangként – az író egyes szám harmadik személyű narrációi egészítenek ki.
E. L. Doctorow: Ragtime
„Csak egyetlen küzdelem van, a szabadság lángja próbál világosságot lopni a földi élet csúf sötétjébe.” A szabadság lángja Doctorow egyik leghíresebb művében a 20. századi Amerikába próbált világosságot lopni, fényében pedig olyan legendás figurák fürdőztek, mint Houdini, Ford vagy Freud. Göncz fordításában a ragtime nemcsak a füstös lokálokban, de a papíron is lüktet.
John Updike: Szegényházi vásár
Összesen nyolc Updike-fordítás fűződik a nevéhez, köztük olyan művek, mint a Gyere hozzám feleségül, A kentaur vagy Az eastwicki boszorkányok, de Updike Nyúl-köteteiből is kettőt (Nyúlháj, Nyúlketrec) ő fordított. Göncz fordította a Szegényházi vásár című kisregényt, amely lényegében meghozta az amerikai írónak a világhírt. A történet a menhelyi öregek világába visz, akik minden évben egyszer bazárt rendeznek maguk készítette apróságokból. A kötet fülszövege is a műfordítót idézi: „Csudálatos (…), hogy az alig huszonhat éves író ilyen mélyen ismerte, ennyire megértette nemcsak tulajdon kortársait, hanem nagyszülei nemzedékét is. Csudálatos, mert a Szegényházi vásárral a világirodalom öregekről írott legszebb könyveinek egyikét adta kezünkbe.”
