Közérzet / Kultúra · 2016.04.18.

MEGCSINÁLTUK! – Kirakat Galéria a belvárosban

Pontosan három hónappal azután, hogy a felhívásunkat közzétettük, Veszprém belvárosában berendeztük az első üres kirakatot! Azt írtuk akkor, hogy csodák csak a mesékben történnek maguktól, a valóságban kicsit segíteni kell nekik. Önzetlenül, szívből-szerelemből, hogy a város, ahol élünk, még szebb legyen, hogy a bérlőre váró üres üzletek kirakatait szép, eredeti, meghökkentő, inspiráló, ismeretterjesztő, művészi – vagyis értékes – látnivalóval rendezzük be.

Pekli Márton, aki az egyik üzlettulajdonos cég ügyvezetője, elsőként reagált a kezdeményezésünkre és ajánlotta fel, hogy hozzájuk „beköltözhetünk”. Lokálpatrióta meggyőződésből, ellenszolgáltatás nélkül bocsátotta rendelkezésünkre az üzlet két hatalmas üvegfelületét, ezzel segítve, hogy a csoda megtörténhessen. Megállapodásunk legfontosabb kitétele, hogy az ingatlan továbbra is kiadó, és ezt jól látható módon tesszük nyilvánvalóvá. Addig azonban, amíg a leendő bérlő „előkerül”, Veszprém polgárai és a város vendégei jártukban-keltükben szabadon látogathatják a Veszprém-kukac Kirakat Galériájának tárlatait.

A felhívásunkra jelentkező alkotók munkái közül Ladányi Tamás asztrofotós lélegzetelállító képei kerültek a Szabadság tér 4. szám alatti üzlethelyiség egyik kirakatába, a másikat Lőrentei Tamás fotóival rendezzük be a hét elején. Alapos szervezkedés, időpont-egyeztetés és technikai előkészületek után vasárnap reggel nyolckor álltunk neki a nagy, közös akciónak. Az alábbi képes beszámoló amolyan kedvcsináló „élő közvetítés”, remélve, hogy sokan fognak még csatlakozni az ügyünkhöz.

Partvis, lapát, ablakmosó kefe és lehúzó, vödör, szerszámosláda, lécek, damil, létra… Mennyi minden kell a kirakatrendezéshez! A sokadikra biztosan belejövünk. Áramot, vizet nem használunk, szöget nem verünk be, nem tekerünk sehová ragasztószalagot – mindezek hiányát találékonysággal pótoljuk, ami főleg Lőrentei Tamás erőssége. Én remekül kezelem az ablakmosó kefét, Ladányi Tamás meg a vékony damilszálakkal bűvészkedik ügyesen.

Lőrentei Tamás a saját „térfelét” maga takarítja, akkurátus mozdulatokkal, műszaki emberhez illőn. Az üzlet amúgy hatalmas, jó lenne, ha egyszer rátalálna egy olyan bérlő, „aki hisz abban, amit csinál, és küzd, ha kell” – ahogyan Pekli Márton fogalmazott annak idején a nekünk írt hozzászólásában.

Kitartóan mosom a kirakatüveget, Gombás Gabi meg a bejáratot őrzi, mert egy főnök mindig legyen éber, ha a beosztottja a munkával van elfoglalva. Jutalmam egy kis Berci-simogatás. Lőrentei Tamás bajban van, nem tudja eldönteni, kapusnak álljon-e inkább vagy maradjon a fotómasináinál.

kirakat23

Ezt a rögtönzött műalkotást valószínűleg el fogjuk bontani, de legalább egy fénykép őrizze meg az utókor számára. Mindenesetre ittunk egy jó kávét a létra lábához telepedve, köszönhetően egy névtelenségéhez ragaszkodó pártolónknak. Az utcán mindeközben elhaladtak az első tárlatlátogatók.

Ladányi Tamás elégedetten szemléli a kész kirakatot, van is rá oka, mert tényleg impozáns. Ezt a fotót megosztotta a Facebokon és este tízre már több száz lájkot kapott. A felét „bezsebeljük”, hogy ránk is vetüljön némi fénye a sikernek. A részünkből két fénysugárnyi elismerést pedig a fotósunknak, Nagy Lajosnak adományozunk, aki a végére rettenetesen elfáradt, pedig nem is csinált semmit. Vagyis… Na jó, hát persze, hogy megérdemli!

DSC02620

Korábbi írásainkat itt olvashatják: https://www.veszpremkukac.hu/felhivas-csodatetel-szivbol-szerelembol/ , https://www.veszpremkukac.hu/megcsinaljuk-egyutt-szivbol-szerelembol/ , https://www.veszpremkukac.hu/meghivo-egyutt-szivbol-szerelembol/ , https://www.veszpremkukac.hu/civil-kurazsi-szivbol-szerelembol/ .






Hozzászólások

A hozzászóláshoz jelentkezzen be Facebook-fiókjába!