A képlet világos, csak azt nehéz megérteni, miért nem tesz semmit a hatóság. Kisemberek kapnak szigorú büntetéssel fenyegető felszólításokat akkor is, ha ismeretlenek hordanak illegális hulladékot az ingatlanukra. A márkói dolomitbánya körül meg akkora a csend, mintha nem történt volna semmi, pedig elképesztő mennyiségű vegyes hulladék került engedély nélkül egy kiemelten védendő hidrogeológiai területre. Földet rá, felejtsük el?
Civilek hirdetnek lakossági fórumot Márkón, ahol a település közvetlen közelében történt illegális hulladéklerakásra és egy tervezett hulladékhasznosító veszélyeire szeretnék felhívni a figyelmet. Márkó, Bánd, Herend és Veszprém ivóvize szennyeződhet el, ha nem parancsol megálljt valaki a másfél éve kezdődött környezetkárosításnak – állítják a szervezők.
Fórum kontra fórum?
Április 26-án, szerdán 18 órakor a márkói Orsetti Péter Kulturális Központban a pápai székhelyű Bakony-Inert Hulladékhasznosítási Kft. tervei lesznek terítéken. Meglepő fordulat, hogy amikor már javában folyt a részvételre hívó szórólapozás, a három település polgármesterei szintén meghirdettek egy lakossági fórumot, amelyre a kormányhivatal képviselőjét is meghívták. Ezt két nappal korábban, április 24-én fél hatkor tartják ugyanott. Nem világos, miért nem a civilek fórumára mennek el. Vagy ezzel akarják a lakossági összefogást gyengíteni?
A cseppet sem megnyugtató történet 2021 októberében, a Veszprém Megyei (akkor még nem vármegyei) Kormányhivatal határozatának kifüggesztésével kezdődött a márkói polgármesteri hivatalban. A település lakói így értesültek arról, hogy a Bakony-Inert Kft. a Márkó I. dolomitbánya területén hulladékhasznosítási tevékenységet tervez. A bányában a Kerekdomb 2000 Bányászati és Kereskedelmi Kft. végzi a kitermelést, de a két cég tulajdonosa ugyanaz a személy.
Ivóvízbázisra hulladékhasznosítót?
A Bakony-Inert Kft. által megbízott környezetvédelmi szakértő egy előzetes vizsgálati dokumentációt nyújtott be a kormányhivatalhoz 2021 augusztusában. Arra született meg válaszul a közhangulatot alaposan felkavaró határozat. A márkóiak elképedve olvasták, hogy a „tervezett tevékenység megvalósítása esetén nem feltételezhető jelentős környezeti hatás”, ezért „környezeti hatásvizsgálati eljárás lefolytatása nem indokolt”. A tevékenység megkezdéséhez azonban a kérelmezőnek nem veszélyes hulladékhasznosítási tevékenységre vonatkozó hulladékgazdálkodási engedélyt kell beszerezni – áll a határozatban.
A helybéliek döbbenetének elsődleges oka, hogy pontosan tudják: a kitermelés alatt álló márkói dolomitbánya és annak közvetlen környéke nyílt karsztos területen fekszik. Márkó, Bánd, Herend, de még Veszprém ivóvize is erről a vízbázisról ered. Ide szándékozna letenni a kft. évi 50 ezer tonna inert hulladékot. (Inertnek nevezik a jellemzően bontásokból származó, a környezetre veszélytelen és semmilyen más hulladékkal nem vegyített téglát, betont, követ, kerámiát.) Meglepte őket, hogy a dokumentáció készítője beadványában C jelűnek tüntette fel a bánya területét, holott a Közép-dunántúli Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség szerint a bánya B kategóriás hidrogeológiai védőterületen helyezkedik el és közvetlenül a bánya mellett A besorolású terület is van.
A Bakonykarsztot nem kérdezték
Azt se nagyon értették, miért nem számolt jelentős környezeti hatással a kormányhivatal, hiszen a dokumentációban nem (!) inert hulladékok felsorolása is szerepelt: hulladék timföld, kotrási meddő, fizikai-kémiai kezelésből származó iszap. Ezek töltőanyagként való hasznosításához a Fejér Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság eredetileg megadta a szakhatósági hozzájárulást, majd visszavonta azt. Végül pedig az szúrt nekik szemet, hogy az engedélyezési folyamatból kimaradt a Bakonykarszt Zrt. Megkérték hát annak vezetőjét a kormányhivatal határozatának véleményezésére. A hivatalhoz is eljuttatott véleményből íme egy rövid idézet: „A tervezett tevékenység ellen, mivel az megítélésünk szerint a fokozottan sérülékeny karsztvíztároló biztonsága szempontjából jelentős mértékben sérelmes, a jelen levelünk megküldésével kifogással élünk, és kérjük az előzetes vizsgálatot lezáró határozat visszavonását! Kérelmünk indoka, hogy a tárgyi tevékenység Márkó térségében a karsztvíztároló állapotát kedvezőtlen irányban változtatná meg, veszélyeztetve a térségi ivóvízellátási lehetőségeket.”
A bánya tulajdonosa részéről amúgy logikus lenne a szándék. Ha már a másik cégének fő tevékenysége a hulladékhasznosítás, miért ne töltené fel veszélytelen bontási hulladékkal a letermelt bányagödröt? Üzletnek kiváló, egyben a rekultiváció gondját is letudja. Csakhogy nem hulladéklerakásra, hanem hulladékhasznosításra készíttette el a szakértővel a vitatható dokumentációt.
Mindeközben jó pár dolgot nem vett figyelembe a kft., köztük az ott lakók érdekeit sem. A hulladék beszállítása és feldolgozása fokozott zaj- és porterheléssel jár, a cég által használt közlekedési útvonal pedig belterületi magáningatlanokon vezet keresztül, amelyek a tulajdoni lapon nem is útként szerepelnek. Mégis ő fordult a márkói jegyzőhöz birtokháborítás miatt, amikor egy kapu kihelyezésével ellehetetlenítették a tulajdonosok a járművek további áthaladását. Belátva végül, hogy fordítva ül a lovon, egy régebbi üzemi út alkalmassá tételébe kezdett, amin át a bánya közvetlenül a 8-as úthoz csatlakozhat.
A veszprémi vár bontási hulladéka is?
A legnagyobb felháborodást az váltotta ki, hogy 2021 nyarán – nagyjából, amikor a kft. megbízottja benyújtotta az előzetes vizsgálati dokumentációt a kormányhivatalhoz – 8-10 konténeres teherautó több száz fordulóval hulladékot kezdett hordani a bányába. Ez egészen tavaly őszig, az út lezárásáig tartott. A nehézgépjárművek megrakva mentek be és üresen jöttek ki, amit a lakók számos fotóval és videofelvétellel tudnak igazolni. Rendőrségi feljelentést tettek, a nyomozók a képanyagot lefoglalták, majd felfüggesztették a nyomozást, mondván, azok minősége nem bizonyító erejű. Többen tudni vélik, hogy a veszprémi várnegyed rekonstrukciójából származó bontási hulladék jelentős részét is a márkói bánya nyelte el, mindenféle válogatás és ellenőrzés nélkül. A portálunkhoz eljuttatott képeken jól látszik, hogy még véletlenül sem inert hulladékot borítottak le tonnaszámra és persze engedély nélkül a márkói nyitott karszton. Ám hogy pontosan mit és mennyire környezetszennyezőt, azt csak egy komolyabb ellenőrzés tudná kideríteni.
A lakossági tiltakozás hatására a három település polgármesterei és a térség országgyűlési képviselője, Ovádi Péter is a Veszprém Vármegyei Kormányhivatalhoz fordult, tisztázandó a helyzetet. Kérdéseikre írásos válasz érkezett, amelyben a hivatal egyértelműen leszögezi, hogy:
– A bányavállalkozó 1999-ben kapott 2025 végéig érvényes bányászati jogot dolomit kitermelésére.
– Engedélye semmiféle hulladék lerakására nincs, ilyen tárgyú kérelmet nem nyújtott be.
– Inert hulladék lerakását (is) csak hulladékgazdálkodási engedély birtokában végezhetné.
– Amennyiben megkérné a hulladéklerakásra szóló engedélyt, a jogszabályban előírt feltételeken, valamint a szakhatósági hozzájárulásokon túl a tevékenység folytatásához telephelyengedéllyel is rendelkeznie kell, aminek kiadására a települési önkormányzat jegyzője jogosult.
Összefoglalva: a hulladékhasznosításra szóló engedély ügyében mostanáig csak egy előzetes vizsgálati dokumentációt hagyott jóvá a kormányhivatal. A határozat visszavonását – tatalmi és eljárásbeli hibákra hivatkozva – többen követelik. A márkói dolomitbánya nyílt karsztos területére sok tonnányi vegyes hulladék került, engedély nélkül, illegálisan. A lakossági bejelentésre indult nyomozást a rendőrség felfüggesztette. A tiltakozók nem adják fel. A Márkói Tiszta Víz Mozgalom Facebook oldalán várják mindazok csatlakozását, akik felelősséget éreznek az ivóvízbázis tisztaságának megőrzése iránt.
Vezető képen: Szemét a márkói dolomitbánya területén. Képek forrása: Márkói Tiszta Víz Mozgalom
