Életmód / Egyéb · 2022.05.03.

Macskacsősznapló: Egy hónap Svájcban

Svájcban szinte senki nem politizál. Tévéhíradót sem néznek. A lányom is internetes hírportálokról tájékozódik. Az újságosok lakberendezési, kertészeti, tudományos és bulvárlapokkal vannak tele, a legkülönfélébb nyelveken. Még szerb és horvát is van, csak magyart nem láttam. Pedig Thalwil állítólag az 56-os emigránsok aziliuma. Spiegel sincs, csak Stern.

Kittyvel barátságosan méregetjük egymást. Norvég erdei macskakeverék

Azért csak találtunk Spiegelt a thalwili vasútállomásnál. Most ezt olvasom, ezzel vigasztalódom, miután egyedül maradtam Svájcban: a lányom három hétre Mauritiusra repült. Kittyvel, a macskájával barátságosan méregetjük egymást. Szerintem nem lesz vele gond. Hozzászokott már a különféle macskaszitterekhez, mert Noémi, ha csak teheti, utazik, túrázik, hegyet mászik. Sokszor magára hagyja. Norvég erdei macskakeverék lány, menhelyről befogadott, 11 éves, kialakult szokásokkal. Az éjszakát többnyire kint tölti a ház körül. Ki tudja, hol csatangol. Nappal alszik. Ha éhes, sürgetően nyávog. Egyszerű. Szeretem az egyszerű dolgokat.

Zürich belvárosa. Ragaszkodnak a szabályokhoz

Svájcban sok mindent túlbonyolítanak jó dolgukban, ami egyébként teljesen mellékes lenne. Például agyamra megy az itteni nagyon-nagyon szelektív hulladékgyűjtés. Otthon is szelektálunk, de sokkal egyszerűbben. Nyilván Svájc ebben is előttünk jár, ez lesz a jövő. Külön helyiség a szemétnek a lakásban. Nem egészen, de majdnem. Külön a kartonpapír, a papír papír, a PET-palack, az alumínium, az üveg, a komposzt stb. Ezekért a hét különféle napjain jönnek. Kivéve a komposztot és a nem újrahasznosítható szemetet. Ezeknek folyamatosan ott a konténer a ház előtt.


Sürgés-forgás a szelektív hulladékgyűjtők körül

A nem újrahasznosítható szemetet folyamatosan tömörítjük speciális, préselő szemétgyűjtő konyhai kukában, hogy minél több beleférjen egy zsákba. Egy szemeteszsák ugyanis 9 frank, körülbelül 3500 forint, nem lehet vele pazarolni. Nem havi szemétdíjat fizet a bérlő, a zsák árában van az elszállítás.

A műanyag palackokat és az üveget az önkiszolgáló előtti gyűjtőhelyre visszük. Olyan sürgés-forgás van a szelektív hulladékgyűjtők körül, mint régen a falusi kútnál. Jönnek az asszonyok – a legkülönfélébb nációk, mert Thalwil, akárcsak egész Svájc, egy Bábel – és rakosgatják ki a szatyorból a hulladékot, egymást kérdezgetve, hogy is kell, a zöld üveget melyikbe tehetem? És a coca-colás alumíniumdobozt? Százfrankos kérdés (kb. 37 ezer forint). A tévesztőt szigorúan büntetik.

Verbot 1956-ból. Azóta tilos itt parkolni

A másik központi téma a parkolás. Pedig Budapesthez képest alig van autó, mindenki vonattal utazik. Olyanok a vonatok, mint a szuperszonikus repülők. Tízpercenként jönnek, és nagyon kényelmesek. Zürich ezért olyan nagyon nyugodt, mert elenyésző az autóforgalom, legfeljebb a biciklisek cikáznak körülöttünk. Verbot – mégis gyakori ez a falakra kihelyezett tiltó tábla. Parkolni tilos. Egyet le is fotóztam. Még 1956. július 3-án került ki a falra. Abban az évben, amikor a magyarok forradalmat csináltak, a svájciak már akkor is legfeljebb a tilosban parkoló autósokkal küzdöttek.

Eszembe se jusson éjszaka kenyeret sütni!

Sok minden tilos. Noémi a lelkemre kötötte: ne ordítozzak még jókedvemben se a lakásban, mert zavarja a szomszédokat, azonnal kihívják a rendőrséget. Este tíz után legfeljebb halkan hallgassak zenét, eszembe ne jusson éjszaka kenyeret dagasztani, porszívózni, hajat szárítani, ahogy otthon szoktam. (Majdnem eszembe jutott.)

Jobb híján tehát jó kislány módjára olvasgatok . Az ukrajnai háború a központi témája az április 30-ai Spiegelnek. Érdekes, új hangot vélek felfedezni Martin Knobbe jegyzetében, amelyben azt magyarázza, ennek a háborúnak a lépéseit, az oroszellenes politikát Amerika koreografálja, ők ütemezik a fegyverszállítmányokat, a tárgyalásokat. A következő válság nem érheti ennyire felkészületlenül Európát, mint ez – írja.

Európa sarokba térdelteti Oroszországot?

Forszírozza az Oroszországhoz való viszonyulás kérdését, mármint, hogy mekkora befolyást enged Németország a jövőben Oroszországnak. Amerika minimálisra csökkentené geopolitikai és gazdasági okokból. De Európának, mivel erős kulturális és gazdasági szálak fűzték eddig hozzá, mások az érdekei – mondja.  Lehet, hogy nem csak Ukrajna újjáépítésére kell majd tervet készíteni, hanem Oroszországéra is? Vagy Európa mindaddig sarokba térdelteti Oroszországot, amíg Putyin meg nem bukik, járjon ez a lakosság bármekkora fájdalmával és szenvedésével? – kérdezi. Majd leszögezi: el kell gondolkodni ezekről a kérdésekről.

Mi történt a német zöldekkel?

A másik kérdés, amit körbejár a Spiegel: mi történt a német zöldekkel (Grünen)? Mitől lettek ennyire harciasak, hogy ők sürgetik a fegyverszállítmányokat Ukrajnának? Vagy nem is voltak annyira pacifisták?

Gyorsan változik a világ. Nem ülhetünk tétlenül meghúzva magunkat és abban reménykedve, hogy a vihar elkerül bennünket. Jut eszembe, nem tudom, valóban esni fog-e holnap is? Még majd az egész májust a lakásban töltöm a hegyek és a tópart helyett.

Vezető képünkön: Zürichi élet a Limmat folyó partján. Nincsenek autók (Fotók: a szerző)






Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail-címet nem tesszük közzé.

[fbcomments]