Nem kérdés, hogy a menekültek egészségügyi értelemben potenciális veszélyt jelentenek, hiszen a mikroklímától a betegségmegelőzésig mindenben különböznek tőlünk – állítja dr. Bujdosó László kórházhigiénés főorvos, akivel a Veszprém megyei Csolnoky kórházban arról beszélgettünk: járványügyi szempontból milyen kockázatot jelentenek a migránsok.
Az ÁNTSZ-t korábban országos tiszti főorvosként irányító dr. Bujdosó László hosszú évekig vezette a megyei, majd a regionálissá alakított népegészségügyi szolgálatot, beleértve a járványügyet is. Amelyben – hangsúlyozza – nagyhatalom vagyunk.
– Mintegy 10–20 évvel ezelőtt az emberek többsége nagyjából ott élte le az életét, ahová született. Állandó mikroflóra vette körül, vagy megbetegedett, vagy csak átfertőződött, vagy kapott védőoltást és védett volt. Ma már sokat utazunk, kinyílt a világ, globalizálódunk, nem ott élünk, ahová születtünk. Ha egészségügyi szempontból nézzük, bárhová megyünk, más mikroflórával találkozunk, s ez mindig kockázatot jelent. Elég például az úgynevezett „utazók hasmenésére” gondolni, míg a helyiek számára ismert mikroorganizmus nekik semmit, másoknak betegséget okozhat. A másik nagy kockázat az, hogy nem tudjuk, működik-e és milyen védőoltási rendszer ott, ahonnan a migránsok érkeznek.
– Vannak olyan fertőző betegségek, amelyek jórészt tünetmentesek. Ilyen például a hastífusz, amely a világháborúban és az azt követő időkben százezrek életét követelte. Ezt a vírust akár egy életen át is lehet hordozni. A hepatitisz-A vírusa is teljesen tünetmentes. A migránsok tömegesen érkeznek – a higiénés kultúra esetleges hiányában vagy annak betarthatatlansága miatt – kedvező a helyzet a kórokozók terjedéséhez.
– Magyarországon 99,9 százalékos az átoltottság, akár azt is mondhatjuk, hogy járványügyileg nagyhatalom vagyunk. Mivel szinte mindenki megkapta a szükséges védőoltásokat, működik az úgynevezett nyájimmunitás. Ez azt jelenti, hogy mi, akik védettek vagyunk, óvjuk azt a néhány ezer embert, akik ilyen-olyan okból nem kaptak oltásokat, vagy valamilyen okból nem alakult ki náluk kellő védettség. Ezért nem betegedett meg, és nem is halt meg nálunk senki kanyarójárványban vagy szamárköhögésben, mint néhány évvel ezelőtt a tőlünk nyugatabbra eső országokban. Viszont a nyájimmunitás is gyengülhet, ha jelentős számú ismeretlen oltottságú ember érkezik.
– A kockázatot nem lehet és nem szabad figyelmen kívül hagyni, de lehet csökkenteni. Erre négyféle lehetőségünk van: az alapvető higiénia betartása (kézmosás, kézfertőtlenítés), a migránsok szűrése és/vagy vizsgálata, a védőoltások beadása, a megkezdettek folytatása, ismétlése és az egészségügyi ellátás, beleértve a kórház előttit és a kórházit is. Ha a felsoroltakat betartják, járványügyi szempontból a kockázat minimálisra csökken – mondja dr. Bujdosó László, és megnyugtatóan hozzáfűzi, kórházunkban már elkészült a menekültekkel kapcsolatos lokális tervezetet, amely akár alapja lehet egy nagyobb léptékű, globális megvalósításnak is.
