Covid / Életmód · 2021.10.10.

Lelki egészség nélkül nincs egészség!

Ma van a lelki egészség világnapja. Ebből az alkalomból kérdeztük Kiss Katalint, a Magyar Lelki Elsősegély Telefonszolgálatok Szövetségének régióvezetőjét.

Mire kívánják fölhívni a figyelmet a világnappal?

– A lelki egészség világnapjáról 1992 óta emlékeznek meg világszerte. A világnapot a Lelki Egészség Világszövetsége kezdeményezte és ma már több szervezet csatlakozott. Nekünk, a Magyar Lelki Elsősegély Telefonszolgálatok Szövetségének (LESZ) is egyik jeles napunk, hisz pontosan azt hangsúlyozza, ami egyik alaptételünk, a lelki egészséget. Idén a LESZ által szervezett központi rendezvényünk a koronavírus járvány, a család és az időskorúak kapcsolatát helyezte a fókuszba. A megalakulás célja a figyelemfelkeltés volt. Elsősorban a pszichiátriai, mentális problémákkal élőkkel szembeni előítéletekre próbálták felhívni az emberek figyelmét. Az eltelt közel harminc évben talán felmutatható némi eredmény, de sajnos még ma is elevenen élnek a berögzült sztereotípiák.

Az egészség nem a betegség hiánya

Mit jelent a lelki egészség?

– Oly sokszor hangoztatjuk, hogy „egészségesen élünk”, nem fogyasztunk különböző élelmiszereket, sportolunk, nem, vagy csak mértékkel iszunk alkoholt. Ugyanakkor a lelkünkkel nem foglalkozunk. Folyamatosan aggódunk valamiért, stresszben élünk, azt kibeszélés helyett legtöbbször elfojtjuk. Rossz, kellemetlen gondolatok kavarognak a fejünkben és ez felőröl bennünket. Pedig az egészség nem a betegség hiányát jelenti, sokkal inkább a testi, szellemi és a szociális jólét megléte az. Vagyis: lelki egészség nélkül nincs egészség! Buda Béla a következőket mondta: „A mentálhigiéné magában foglalhat mindent, ami a lelki egészséget javítja, annak minden vetületében és szintjén…” Ez lenne a cél. Mi, a szövetség, a telefonszolgálatok arra törekszünk, hogy visszaállítsuk a mentálhigiénét. Hívóink többségének is az egyensúly megbomlása okoz gondot. Az tévhit, hogy hozzánk elsősorban szuicid hajlammal telefonálnak. A hívások 80–90 százaléka magány, betegség, kapcsolati és/vagy munkahelyi konfliktusok miatt történik.

A Covid-19 elvette tőlünk a megszokott, szabad életünket

A Covid-19 nagyon rossz hatással volt a lelki egészségünkre. Mit hozott ki a bezártság az emberekből?

– Váratlanul ért bennünket. Ötven évvel ezelőtt, 1968–1969-ben volt az utolsó, a hongkongi influenza, amire tanulmányainkból emlékszünk. A Covid-19 gyakorlatilag elvette tőlünk a megszokott, szabad életünket. Jöttek az óvintézkedések, maszkot kellett hordani, bevezették a távolságtartást, kijárási tilalmat, nem utazhattunk szabadon, bezártak az éttermek és a szórakozóhelyek, és még sorolhatnám, de mindannyian tudjuk, milyen megszorításokat éltünk át. Megváltozott az életünk. Így nem maradt más, mint az internet, a közösségi háló. Ott pedig a felgyülemlett szabadidő és a tájékozódás miatt sokat lógtunk. Aki nem tanulta meg, hogy a világhálón megjelent írások között szelektálni kell, azt beszippantotta ez a feneketlen gödör. Mindent IS elolvastak az emberek, ami növelte a bizonytalanságot az ismeretlennel szemben. Elmaradtak a megszokott napi, vagy időközi rendszeres informális kapcsolatok. A kialakult gazdasági válság miatt munkahelyek szűntek meg, sokakat fizetés nélküli szabadságra küldtek. Ez magával hozta az anyagi bizonytalanságot. Ezek összessége megbontotta a kényes egyensúlyt. Tovább nőtt a stressz, ami nem használt az emberi kapcsolatoknak sem. Családon belül, együttélők között is konfliktusok alakultak, alakulhattak ki. Az egészségügy a járvány kezelésével volt elfoglalva, a mentális betegek nem jutottak el, vagy csak több hónap késéssel pszichológushoz, pszichiáterhez, így állapotuk sok esetben romlott. Pedig a mentális egészség kérdése a koronavírus járvány idején fontosabb, mint valaha.

Minden bizonnyal a telefonos szolgálatokhoz is több hívás érkezett.

– Az egészséges pszichével rendelkező embereken is nagy volt a nyomás, ezt mi is érzékeltük. A telefonálók száma megemelkedett, és a hívástartalmakban más került fókuszba. A hívók azt szerették volna megtudni, mit kell tenniük, hogy elkerüljék a sok esetben halálos vírust, illetve meddig tart ez az állapot. A megnövekedett hívásszámok miatt a szövetség a 116-123-as telefonszámunk mellé elindított egy másik számot is, a 06-80-810-600-at, ami szintén térítésmentesen működik, igaz nem 24 órában. Az elmúlt időszakban a nyitva tartását bővítettük, jelenleg péntek este héttől szombat reggel hétig és szombat este héttől szerda 13 óráig hívható. A hívók nevezték el covid-vonalnak. Sok esetben egészségügyi dolgozók is megtalálnak bennünket.

Az erőszak kitörése

Utalt a családi kapcsolatok megromlására. Mi a helyzet a kapcsolati erőszakkal?

– Először egy tévhitet szeretnék eloszlatni. A kapcsolati erőszakok számának megemelkedése nem a Covid miatt történt, a kialakult helyzet csupán felgyorsította azt. Azokat a kapcsolatokat, ahol minden rendben volt, a pandémia okozta problémák sokkal inkább megerősítették, mint gyengítették. Hisz tudjuk egy krízishelyzet megoldása mindig magasabb szintet hoz létre. A kapcsolati erőszak emelkedésében a látencia került felszínre. Gondoljuk végig, az agresszor élete is felborult, ő is belekerült a kialakult spirálba. Számára is megszűnt az addigi élete, munka, haverok, lazulás, és tulajdonképpen a benne felgyülemlő feszültséget az áldozaton vezette le. Az addig „csak” verbális bántalmazás mellett megjelent a fizikális, a mentális, ami szerintem a legsúlyosabb formák egyike, az anyagi helyzet megváltozása miatt a gazdasági terror. Az áldozatok nagyon nehéz helyzetbe kerültek, hisz össze voltak zárva az bántalmazóval, mondhatni mindig „kéznél”, vagy sokkal inkább lábnál voltak. Mi is a cél egy erőszakos kapcsolatban? Az agresszor hatalmat akar gyakorolni az áldozata felett. A kulcsszó a kontroll alatt tartás. Ennek kedvezett a pandémia, hisz az áldozat ott volt, és valakit mindig hibáztatni kell a kialakult helyzetért, a saját vélt, vagy valós kudarcunkért. Ranschburg szerint a családon belüli erőszaknak, csakúgy, mint számos más bűncselekménynek, sajátos anatómiája van. Minden bántalmazási folyamatot három, jól elkülöníthető szakaszra tagolhatunk: a feszültség felgyülemlése, az erőszak kitörése és a megbánás szakasza. Ezek ciklikusan ismétlődnek. A kérdés csupán az, hogy egyes szakaszok milyen gyakran váltják egymást és milyen hosszan vannak jelen. A koronavírus alatt kialakult helyzetben a leggyakoribb és leghosszabb szakasz az erőszak kitörése volt. Számos kapcsolati erőszakot tartalmazó hívás is befutott hozzánk az áldozatok részéről. Legtöbben arra a kérdésre szerettek volna választ kapni, mit és hol rontottak el. Számukra a segítő beszélgetés létfontosságú volt és a tájékoztatás is, hogy szükség esetén hívják az Országos Kríziskezelő Telefonszolgálatot a 06-80-205-520-on, hisz az folyamatosan működött.

Fölerősödött a bullying, a cyberbullying is.

– Az iskolákba bevezetett home-office oktatás miatt odatapasztottuk a gyerekeket a számítógéphez, ami szintén kedvező volt a kialakulásban. A bullying jelentése megfélemlítés, terrorizálás, kiközösítés, ami rendszeresen, hosszabb időn át elkövetett, szándékos és tudatos bántalmazó cselekvéssort jelent. A cyberbullying pedig ugyanez, csak közösségi hálón történik, és mivel gyorsan terjed és „bátrabbak” az agresszorok, hisz sok esetben álprofilról történik a bántalmazás, így súlyosabb, mint ha szemtől szemben történne, mert az áldozat számára az otthoni, biztonságos tér veszik el. A saját számítógépén, telefonján, közösségi oldalán történik. Ezért ha ilyen estről mesél a gyerek, mindig vegyük nagyon komolyan! A megoldáshoz, a bántalmazás megszüntetéséhez minden esetben szükség van felnőtt, esetenként szakember segítségére.

Tudatos gondolkodással fejleszthető a lelki egészség

Mit tehetünk mi magunk saját lelki egészségünkért?

– A mentális egészség a WHO meghatározása szerint: „a jóllét olyan foka, amelyen az egyén megvalósítja képességeit, meg tud küzdeni az élet mindennapos nehézségeivel, eredménnyel és gyümölcsözően képes dolgozni, valamint hozzá tud járulni saját közösségéhez”. A lelki egészség tudatos gondolkodással fejleszthető, ezért érdemes végiggondolni, hogy mi az, ami számunkra fontos és azok között is ajánlatos rangsorolni. Az irreális elvárások, amiket általában külső nyomásra támasztunk magunkkal szemben, romboló hatással vannak ránk, hisz a kudarcélményt erősítik. Ezek gyengítik az önbizalmat, ami a mentális egészség egyik alappillére. Az együttérzés, az elfogadás szintén a lelki egészségünk elengedhetetlen része. De vajon önmagunkkal szemben is elfogadóak vagyunk? Ha gyakran fordul elő, hogy önmagunkat másokhoz, vagy az általuk elért sikerekhez hasonlítjuk, akkor indokolatlan a nyomás, ami ránk nehezedik, és a keletkezett frusztráció miatt teljesíthetetlen akadályokat állítunk fel. Ez pedig gátolja a kitűzött cél elérését. A mentális egészség egyik alapja, hogy mennyire vagyunk képesek kifejezni saját, vagy megérteni mások érzéseit. A lelki erőnlét legalább olyan fontos, mint a fizikális. A realitás talaján maradva el kell hinni magunkról, hogy értékesek vagyunk, hogy a feladat megoldására képesek vagyunk! Hinni kell önmagunkban, és folyamatosan erősíteni kell az önbizalmunkat! Keressünk olyan elfoglaltságot, ami örömet okoz, amiben sikerélményhez jutunk!

Mire tanított meg bennünket a mögöttünk álló időszak?

– Megtanultuk igazán értékelni azokat az oly’ természetesnek és magától értetődőnek tűnő dolgokat az életünkben, amelyek törékeny és tünékeny voltára a pandémiahelyzet döbbentett rá minket. Szerencsés ember az, aki a legnagyobb nehézségek közepette is képes meglátni mindenben a jót és észrevenni a benne rejlő lehetőségeket. Az elmúlt időszak pozitív hozadéka, hogy egyre több ilyen szerencsés ember van, aki rájött arra, hogy az, hogy lelkileg egészséges, önmagában is mennyire szerencséssé teszi. Arthur Schopenhauer idézete hűen kifejezi: „Az egészség nem minden, de az egészség nélkül minden semmi.” Egészségünk és lelki egészségünk a legnagyobb kincsünk, ezért törekednünk kell arra, hogy megőrizzük! Amikor fennáll a veszélye, hogy elveszítjük, akkor tanuljuk meg igazán értékelni. A mentális egészség kérdése a koronavírus járvány idején még fontosabb, mint valaha. A bezártság, az elszigeteltség, a veszteség hónapjai nagy hatással vannak mindannyiunk mentális egészségére. Egyszóval óriási nyomás alatt vagyunk, s a járvány mindannyiunkat különböző módon érint. Teljesen normális az, ha most különösen bizonytalannak érezzük magunkat. A bizonytalanságnak pedig hatása van a mentális egészségünkre is.

Kérjünk segítséget!

Kitől kérhetünk segítséget ebben a nehéz időszakban?

– Lelki nehézségeink leküzdésében segíthetnek pszichológusok, pszichiáterek, mentálhigiénés szakemberek, lelkisegély-telefonos szolgálatok, valamint egyéni- és csoportterápiák. A belső munka során rengeteg információt szerezhetünk önmagunkról és a lélekben zajló folyamatokról. Személyiségünk minden alkalommal fejlődik, önismeretünk gazdagodik, és magasabb színvonalú élethez segít hozzá. Lelki egészségünk megóvása érdekében saját magunk is tehetünk kiegyensúlyozott étrenddel, megfelelő időbeosztással, rendszeres testmozgással, a stresszt okozó tényezők kiszűrésével, kikapcsolódást jelentő tevékenységekkel, pozitív gondolkodással, valamint megfelelő mennyiségű és minőségű alvással.

Kép forrása: TORWAISTUDIO

Hozzászólások

A hozzászóláshoz kérjük jelentkezzen be először a facebook fiókjába egy másik böngészőlapon!