Az ősz beköszöntével kiürült a zöldségeket és gyümölcsöt kínáló árus pultja, de amikor a fotósunk arra járt, még a fenti látvány fogadta. A munkaidő végén az árusok bepakolnak a „raktárba” – ami esetünkben a veszprémi Kálvin János parkban levő nyilvános illemhely. Majd az áru reggel ismét a pultra került.
Utánajártunk a bizarr történetnek, és a közüzemi szolgáltatónál megkaptuk a magyarázatot, amely igencsak leegyszerűsítve így hangzik: „a magyar ember roppant találékony.”
A város 2013-ban egy uniós projekt keretében 1,2 milliárd forintos beruházással felújította a megyeszékhely legnagyobb lakótelepének környezetét. Ennek keretében 2015-re teljesen megújult a Kálvin János park is, amely többek között kapott egy gördeszka- és BMX-pályát, egy zöldséges standot és egy modern nyilvános vécét is. Utóbbit az átadása óta halandó ember nem használta, ha valakire rátört a szükség, legfeljebb a kulcsra zárt ajtót feszegethette. A lakótelepen élők hívták fel a figyelmünket arra, hogy a kérdéses helyiség raktárként funkcionál.
Serényen pakolják a zsákos burgonyát, hagymát és egyebet
Azon kívül, hogy a látvány enyhén szólva gusztustalan, mi más jutna a sajtós eszébe, mint a NÉBIH drákói szabályzatrendszere: „Az élelmiszert a termelés, a feldolgozás és forgalmazás minden szakaszában óvni kell bármilyen szennyeződéstől, amely az élelmiszert emberi fogyasztásra alkalmatlanná, az egészségre ártalmassá, vagy olyan módon szennyezetté teheti, hogy adott állapotban ésszerűtlen volna a fogyasztást elvárni.”
A VKSZ-nek élő szerződése van egy budapesti céggel – másik öt mellett – ennek a nyilvános illemhelynek a rendszeres takarítására is. Takarítás ide vagy oda, abban a pillanatban, amikor a helyiséget a portékáját kínáló árus – akár csak egyszer – rendeltetésszerűen használja (márpedig használja), kérdésessé válik, szabályos-e a raktározás.
Hat nyilvános illemhely közül kettő csak akkor van nyitva, ha valamilyen rendezvény miatt igény mutatkozik rá. A Kálvin János parkban nem volt rendezvény, így az ottani toalett – minden idevonatkozó jogszabályt felrúgva – átminősült élelmiszerraktárrá. Miért is ne?
Nem lenne bölcsebb a WC feliratot levenni és kiírni, hogy Raktár?
A vállalkozónak a kérdéses vécét nyilván nem kell napi szinten takarítania, hallottuk a VKSZ illetékesétől. Csak szükség esetén. Korábban a zöldséges „rendeltetés célú használatra kölcsön kapta a kulcsot”, ám ő ezzel visszaélt, mert lemásoltatta. Vissza kellett volna adnia? Mennyi időre kapott lehetőséget a toalett használatára? Az illetékesek szerint a közüzemi szolgáltató jóhiszeműen járt el. A történtek hallatán zárat cseréltek, és a maguk részéről az ügyet lezártnak tekintik. Levélben dorgálták meg a vállalkozót, hogy a jövőben „járjon el kissé óvatosabban”. Úgymond az ügy a magyar leleményesség jó példája, egy jó lehetőség kínálkozott, kihasználták (vagy visszaéltek vele.)
Lennének még kérdéseink, de ezek már üzleti titoknak minősülnek. A takarító cég hat köztéri illemhely üzemeltetésére, takarítására vállalkozott másfél évre, 17,5 millió forintért. Közbeszerzés révén a legjobb ajánlatot tévő budapesti Pannon Takarító Kft. nyerte el a tendert. Azonban két illemhely, a Kálvin János parkban és a Fortuna udvarban lévő mobil vécé csak szükség esetén üzemel. (A használati díj a vállalkozót illeti meg.)
Kérdésünkre, hogy a megbízó miként ellenőrzi a vállalkozó munkáját, igazi válasz nem érkezik. Tényleges ellenőrzés nincs, a VKSZ köteles „behajtani” a munkát. A vállalkozó havonta számláz, teljesítésigazolás készül. A megbízó talán elhiszi, hogy hatot takarít, holott csak négyet. „Megvannak a számítások, ennél olcsóbban nem végezhető el ez a munka” – hallottuk.
Leleményes volt a takarítócég, meg aki raktárnak használta a vécét, az is.
(Aki kíváncsi, beleolvashat a takarításról szóló szerződésbe itt.)
nyéki–gombás
