Sikeres pályázat esetén 2020-ig felépülhet a veszprémi várat átívelő látványlift. A volt közgázos tornapályától indulna, itt lenne az alsó állomás, mellette parkoló, a fogadóállomás pedig a vár. A vár másik oldalára is épülne egy hasonló létesítmény, a liftek átjárhatóvá tennék a várhegyet és összekapcsolnák a látnivalókat.
A koncepció egyszerű: Parkolj az alsó szinten, utazz fel a várba, ahol körbejárod a látnivalókat, majd a másik oldalon útba ejted az állatkertet.
Amellett, hogy nyereséget termelne a lift, növelné a látogatottságot az alacsonyabb forgalmú kulturális létesítményekben is. A város kedvezőtlen domborzati viszonyai mellett dinamikussá tenné a közlekedést és akadálymentessé – akár idősebb csoportok részére is – a látványosságokat. A nyugati tapasztalatok szerint a legjobban a gyerekek élvezik a liftet, sok esetben csak ezért ejtenek útba a szülők is egy-egy helyet.
Az egyik jó hazai példa a BKV egyetlen nyereséget produkáló közlekedési eszköze, a budavári sikló, amelynek építése az 1860-as években legalább annyi ellenérzést váltott ki, mint most a lift terve a vár környékén élők körében. A várban működő intézmények azonban sok reményt fűznek a kezdeményezéshez, a látogatószám emelkedését várják tőle. Tény, hogy a parkolók hiánya elriaszthatja a turistákat, nem mindenki szeret gyalogolni. A vár környékén pedig nincs parkolóhely, évek óta vita tárgyát képezi az is, hogy az Óváros téren miért van gépjárműforgalom, és miért nem a gyalogosok élveznek elsőbbséget.
Tőlünk nyugatabbra több példa is igazolja, hogy egy ilyen beruházás tetemes hasznot hozhat. A fiatalabb korosztály is szívesebben látogatja azokat a helyeket – múzeumokat és látogatóközpontokat –, ahova könnyen és látványos módon lehet eljutni. Ausztriában például a közeli Güssing várához visz fel egy hasonló létesítmény, nagy forgalmat és bevételt termelve a kisvárosnak.
Hasonló elven működik egy felvonó az ausztriai Riegersburgban is, ahol az alsó szinten üzemelő parkoló melletti kávézók is prosperálnak. Mindkét esetben két számjegyű forgalomnövekedést értek el, ami nem kis teljesítmény a turisztikai piacon. Várható, hogy egy jó kis panorámaliftezés önmagában is ösztönző lehet a várba látogatók számára.
Nagy kérdés, hogy a beruházás milyen forrás keretében valósulhat meg. Az intermodális csomópont, a városi közlekedés fejlesztése, a kulturális negyed és a turisztikai fejlesztések mind lehetőséget biztosítanak a pályázatok elnyerésére, de az idő szorít. Továbbra is gondot jelent ugyanakkor, hogy a tervekkel kapcsolatban kevés információ jut el az emberekhez, és a minőségi tájékoztatás hiányának következménye a lakosság körében tapasztalt ellenszenv egy-egy beruházás kapcsán. A szokásos – szinte semmilyen – tájékoztatáson túl a jó és turistacsalogató projekteket nem ártana kifejezetten reklámozni.
