Gazdaság · 2021.07.01.

Lánctartozások késleltethetik a gazdaság talpra állását

A magyar cégvezetők nagy része rég nem látott növekedésre számít idén, de az egész Európában kialakult lánctartozások miatt bizonytalan marad a piac.

Az Intrum vállalati fizetési jelentése szerint hazánkban főleg a kisvállalkozásokat érintik a fizetési nehézségek, de leépítések inkább a nagyvállalatoknál lehetnek emiatt.

A válság alatt lánctartozások alakultak ki az európai, köztük a magyar vállalatok között is, ami visszatarthatja a gazdasági növekedést – derül ki az Intrum credit management cég idei vállalati fizetési jelentéséből (European Payment Report – EPR). A felmérésen résztvevő cégvezetők többsége még bizonytalan pénzügyi helyzetre számít a következő egy-két évben. Úgy látják, a piac legkorábban 2022–2023 körül térhet csak vissza a normális kerékvágásba.

A bizonytalanság a reménykedéssel keveredik

A felmérésen az EU 27 országából több mint 11 ezer európai vállalati vezetői (köztük kisvállalkozók és multinacionális cégek vezető beosztású tagjai) nyilatkoztak: válaszaikban a bizonytalanság a reménykedéssel keveredik. Miközben sok pénzügyi probléma miatt aggódnak, jelentős részük (47 százalékuk) azért bízik egy 2021 végéig bekövetkező, rekordmértékű növekedésben.

A magyar válaszadók 47 százaléka azt mondta, idén nagyobb mértékű növekedésre számít, mint évek óta bármikor – annak ellenére, hogy csak 29 százalék mondja azt, hogy egyáltalán nem aggódik a cég anyagi helyzete miatt a következő pár évre vonatkozóan. A sokak által várt magas növekedés az erős recessziót követően reálisnak tűnik. Sok cég vezetője (a válaszadók mintegy 60 százaléka) ugyanakkor még mindig tart egy újabb recessziótól a következő egy-két évben.

– A magyar cégvezetők nagy része úgy látja, a válság idején hatékonyabb pénzügyi stratégiákat dolgoztak ki – mondta Deszpot Károly, az Intrum értékesítési és üzletfejlesztési igazgatója. – Egy újabb gazdasági visszaesés esetén a legtöbben bevételeik és likviditásuk növelésével, például a kintlévőségek hatékonyabb kezelésével próbálnának egyensúlyban maradni. Azonban a magyar cégvezetők negyede így is úgy véli, rendkívül súlyosan érintené őket egy újabb visszaesés. Az egyik fő kihívásnak pedig most a kintlévőségeiket látják, amelyek miatt sok esetben maguk is tartozásokat halmoznak fel.

Szerinte a vállalatok pénzügyi egyensúlyban hozhatók akár olyan állami programokkal, mint a pandémia alatt megkezdett rendkívüli vállalati segély – ennek folyósítását a közelmúltban hosszabbították meg augusztusig. A problémára emellett piaci megoldást kínálnak a követeléskezelő szolgáltatások, azaz a tartozások megvásárlása és újrastrukturálása.

A cégvezetők többsége türelmetlenebb, mint tavaly volt

Ahogy az EU-ban általában, Magyarországon is ellentmondásos helyzet alakult ki a fizetési határidőket illetően. A cégvezetők többsége 2020-nál jóval türelmetlenebb a késői fizetéssel szemben. A tavalyi 69 százalékhoz képest csak 49 százalékuk ad kifejezetten hosszú fizetési haladékot megrendelőinek. A legtöbb piaci szereplő egyelőre képes tartani az ütemet: az úgynevezett fizetési rés, azaz a határidő és a tényleges fizetés között eltelt idő jelentősen rövidült tavaly óta. A legnagyobb mértékben, 9 nappal az állami megrendelések esetén rövidült a csúszás, ami most átlagosan 10 nap. A B2B üzletek esetében a várakozás 18-ról 12 napra rövidült, a B2C szektorban pedig nem változott a fizetési rés.

Tovább emelkedik a kintlévőségek összege

A nagyobb szigor ellenére – a magyar cégvezetők elmondása alapján – a kintlévőségek összege tovább emelkedik, ami arra utal, hogy számos nagy összegű megbízás marad kifizetetlenül. A felmérésen sok cég elismerte azt is, hogy a romló makrogazdasági helyzet miatt késve tudták kifizetni a saját beszállítóikat (az ő arányuk 45-ről 57 százalékra nőtt tavaly óta). Ebből arra következtethetünk, hogy kezdenek lánctartozások kialakulni a hazai és európai beszállítói láncokban. A tartozások miatt sok cég késve jut hozzá a saját beszállítói vagy munkatársai kifizetéséhez szükséges összeghez, vagy akár (az üzletfél fizetésképtelenné válása esetén) teljesen elesik a várt bevételtől.

Magyarországon ez a probléma elsősorban a kisvállalatokat sújtja. A kkv-vezetők 37 százaléka panaszkodott arra, hogy a kései fizetések miatt bevételektől esnek el. A nagyvállalati vezetők körében ez az arány 28 százalék. A kisvállalkozók 28 százaléka szerint a késve érkező fizetések akár a cég túlélését is veszélybe sodorhatják.

A kisvállalatok vezetői jobban tartanak a kései fizetések következményeitől, és nagyobb eséllyel kényszerülhetnek megszorításra. Kivételt jelent ez alól az alkalmazottak elküldése: a hazai nagyvállalatok 41 százaléka tartja elképzelhetőnek a létszámleépítést, 9 százalékponttal nagyobb arányban válaszoltak így, mint a kkv-k.

– Most, hogy a hazai és nemzetközi fogyasztói kereslet újra növekszik, a cégek ismét fokoznák termelésüket, ám gyakran szembesülnek azzal, hogy a céges megrendelőik nem fizetik ki őket. Így ők sem tudják például bővíteni a céget, vagy akár fenntartani a kívánt működést. A tartozási láncok által kiváltott likviditáshiány így a gazdaság talpra állását is gátolja – mondta Deszpot Károly.

Képünk illusztráció. Fotó: autopro.hu

Hozzászólások

A hozzászóláshoz kérjük jelentkezzen be először a facebook fiókjába egy másik böngészőlapon!