Közérzet · 2016.06.11.

KUTATÁS – Mi történik a madárodúban?

Ha teljesülnek Danku Annamária tervei, akkor egy napon etológus lesz. Ma viszont az ELTE biológia szakos tanulója, most éppen a veszprémi Erzsébet ligetet járja és cinegék odúit vizsgálgatja, leemeli a magasból, belekukkant, reméli, mindent rendben talál, vagyis  a tojó végzi a dolgát, kotlik a tojásokon.

– A Pannon Egyetem Limnológiai Tanszéke alkalmazott a nyári időszakra. A széncinegék életét figyeljük, most éppen a másodkeltés aktuális – mondja.


cinegeoduszemle

Hogy miért éppen a széncinegék? Talán mert könnyű velük dolgozni, nem félősek, hozzászoktak az ember jelenlétéhez, és leggyakrabban pont ezek a madarak foglalják el a kihelyezett odúkat – magyarázza Annamária, aki első látásra akár túrázó is lehetne, ha nem lenne nála egy hosszú eszköz, amellyel fel tud nyúlni a magasba és ügyes mozdulattal „leakasztani” a fatörzsre erősített dobozt, a madárodút. Aztán belekukkantunk.

széncinege-mama

Benne ül a tojó és meg sem mozdul, nem vesz rólunk tudomást, pedig nyilván megzavartuk. Annamária – miután végigjárja a ligetet, a Színházkertet, a belvárosi régi temetőt – néhány környékbeli erdőt és Vilma-puszta környékét is bejárja, majd következik Balatonfüred, ahol két helyen is lesi a cinegéket. Utána majd visszakanyarodik Veszprémbe, és kezdi elölről a túrát. Minden, amit lát és észlel, bekerül az Odúfüzetbe.

odufuzet

[stextbox id=”grey”]A széncinege fák odvaiban fészkel, a tojó 10–12 tojást tojik és egyedül kotlik rajtuk, bár a fiókákat mindkét szülő táplálja. Általában két fészekaljat nevelnek fel. A széncinege jól alkalmazkodott az ember által megváltoztatott körülményekhez, és gyakran lehet látni parkokban, kertekben. Az ornitológusok számára a legfontosabb madárfajok egyike, amelyről számos tanulmány született.[/stextbox]






[fbcomments]