Tavasztól őszig emberek ezrei járják az erdőt, családok kirándulnak, iskolai osztályok táboroznak az ország szebbnél szebb vidékein. Tudják, hogy a zöld lombok árnyékában veszély is leselkedik rájuk, mégis nekivágnak, mert a természet számukra élményt és kikapcsolódást jelent. Nem árt azonban még az elindulás előtt végiggondolniuk, milyen következményekkel járhat a kullancscsípés és miként csökkenthetik a kockázatot.
A hazánkban leggyakoribb erdei kullancs (Ixodes ricinus) csípése révén vírusokkal és baktériumokkal egyaránt fertőződhet az ember. Előbbiek okozzák a kullancs-encephalitist (agyvelőgyulladás), utóbbiak a Lyme-kór kialakulásáért felelősek. Természetesen nem minden kullancs fertőzött – vagyis a kullancscsípés nem vezet feltétlenül megbetegedéshez –, mégsem árt az óvatosság. A kullancs-encehpalitis megelőzése védőoltással a legegyszerűbb, a tartós védettséghez azonban az emlékeztető oltásokról sem szabad megfeledkezni. A Lyme-kór ellen nincs hasonló prevenciós lehetőség, viszont megfelelő antibiotikumkezeléssel a betegség gyógyítható. Ha a kullancs csípése körül piros folt vagy gyűrű keletkezik, feltétlenül forduljunk orvoshoz, mert ez a Lyme-kórra figyelmeztető jel lehet.
A kullancs az erdőszéli aljnövényzeten él, a nedves helyeket kedveli. Aktivitása áprilisban és szeptemberben a legnagyobb. A kullancs-encephalitis nyári szezonalitását az magyarázza, hogy a vírust hordozó erdei kisemlősök (egerek, pockok, kis rovarevők), amelyeknek vérét szíva a kullancs megfertőződik, ilyenkor szaporodnak. A kullancs valójában csak a vektor (átvivő) szerepét tölti be a vírushordozó gazdaállat és az ember között. A kullancs okozta agyvelőgyulladás lappangási ideje 1–2 hét, klinikai lefolyása igen változatos. Enyhe esetben a náthához hasonló tünetekkel jár, a súlyosabb megbetegedést idegrendszeri tünetek kísérik.
A megelőzés érdekében ajánlatos a csuklóban és bokában zárt ruházat viselése, a fejet és a nyakat célszerű kendővel védeni. A fedetlen testrészeken alkalmazzunk riasztókenőcsöt vagy sprayt. Vannak, akik esküsznek a Polybé tablettára, amiből a kirándulást megelőző este és a túra napján legalább kétszer két-két szemet kell bevenni. A tabletta szaganyagai az izzadsággal együtt párolognak, s távol tartják a kellemetlenkedő vérszívókat. Erdei séta közben többször nézzük át a fedetlen bőrfelületet, mert az éppen csak megkapaszkodott kullancsokat még könnyű eltávolítani. Biciklizés, futás után is alaposan vizsgáljuk át a bőrt, különösen a hajlatokat, a hajas fejbőr peremét és a fül mögötti területet.
A vérszívás közben jókorára nőtt kullancsra ne kenjünk se vegyszert, se olajat, hanem határozott mozdulattal távolítsuk el a bőrből, akármilyen erősen kapaszkodik is. A kullancs eltávolításához nem kell szakember, főleg nem az éjszakai ügyeletes orvos segítsége. A körmök közé szorítva vagy egy erre alkalmas csipesszel, minél közelebb a bőrhöz megfogva, határozott elforgató mozdulattal ki lehet emelni az állatot. A gyógyszertárakban speciális kullancscsipesz is kapható. Az esetleg bent maradt részek előbb-utóbb maguktól kilökődnek, ártalmat már nem okoznak. A csípés helyét le lehet fertőtleníteni, de ha nincs kéznél ilyen szer, akkor sem történik mulasztás.
