Sport · 2017.10.07.

KÖZÖSSÉG – Terep- és tájfutók

Amikor Hites Viktor a lókúti házuk teraszán fogad, felesége Márti házi szörppel kínál, kisfiúk Gergő pedig a tűzrakáshoz gyűjti a gallyat, egyből megértem, mi az az érték, amit ők képviselnek, amitől az ő rendezvényeik valahogy mások, ami miatt őket választottam.

Boldog-boldogtalan szervez futóversenyeket. Beszáll egy szponzor, és a neve máris táncol a felfújható rajtkapun. Hatalmas hirdetések, velős nevezési díjak, egymást túllicitáló ajándékcsomagok, extra éremkreációk, eladható szlogenek, Facebookon posztolható barinős fotók, instant sportos életmód. Híg ez a piac, de népszerű!


Igazi közösség

Akik viszont kicsit is adnak a minőségre, akiknél az érték belső tartalommal is párosul, akiknek nem a külsőségek számítanak, nos, ők sincsenek kevesen, de az ő világukról keveset tudunk. A 2002-ben alakult Veszprémi Bridzs és Tájékozódási SE ilyen egyesület. A tájékozódási szakosztály vezetője Viktor és felesége, Márti minden nap azon dolgoznak, hogy egy sajátos közösséget szervezzenek.

Regisztráció Cseszneken

Regisztráció Cseszneken

Egyetemi tanulmányaim után polgári szolgálatosként dolgoztam az egyetemen. Úgy tizenöt éve kezdtem foglalkozni a szervezési munkákkal – meséli Viktor. – Alapítottunk egy szakosztályt, szerveztünk házi bajnokságot, edzéseket tartottam, majd pályázni kezdtem, versenysorozatokat szerveztem. Ekkor már nemcsak egyetemisták körében hirdettük meg a versenyeket, hanem nyilvánosan is. Amikor 2013-tól rendszeressé váltak a terepfutó versenyek, csupán évi 5–6 esemény volt a mai huszonöttel szemben.

Hites Viktor és kisfia, Gergő

Hites Viktor és kisfia, Gergő

Hites Viktor maga is atletizált, a közép- és hosszútávfutás voltak a sportágai, az édesapja is edzőként dolgozott és versenyeket is szervezett. Elmondta, gyerekként édesapjával ment az erdőben pontokat ellenőrizni, tájfutó-versenyeken is.

Valahogy nem lett belőlem tájfutó, annak ellenére, hogy gyerekként is inkább a mezei futást élveztem a legjobban, nem pedig a pályakörözést. Rengeteget edzettünk a Gulya-dombon, meg a Tekeres-völgyben, ezek meghatározó élményeim.

Egészséges egyensúly

Amatőr futóversenyeket szervezünk, miközben nekem személyesen és az indulók többségének a sportteljesítmény is érték és számít. Tudatosan törekszem az egészséges egyensúly megteremtésére, amit a profi sport és a „valamit mégis mozogtál” amatőr sport között képzelek el. Részemről nem tudatos ez a kommunikáció, mégis érzik az indulóink, hogy itt sportteljesítményt várunk el tőlük.

A Kő-árok terepfutóverseny eredményhirdetése: zöld pólóban az 1933-as születésű Kenyér Imre, fehér pólóban Richter Ferenc, aki 79 évesen is aktív futó, középen Szám Lajos

A Kő-árok terepfutóverseny eredményhirdetése: zöld pólóban Koren Pál, fehér pólóban Richter Ferenc, aki 79 évesen is aktív futó, középen Szám Lajos

A versenyeken nem az a szempont, hogy hajszálra legyen meg egy kerek 10 vagy 20 kilométeres táv. Ahogy mondja, nem is törekszik a méterre pontos pályajelölésre, ugyanis a helyszínekhez van személyes kötődése, tudatos az útvonal kijelölése. Ezeken a helyszíneken, ebben a környezetben futni egyszerűen magával ragadó, páratlan élmény.

Amikor elrajtol a futók mezőnye, a pályán már túrázók vannak. Ők ugyanis korábban indulnak, hisz lassabban is haladnak, mint a futók. Ők sok esetben családtagok vagy kísérők, de tőlük függetlenül is számtalan felnőtt és gyerek, akik ugyanazt a nyomvonalat követik, mint a futók, csak ún. „túrázós” sebességgel. Mára annyira jó az összhang, hogy rendszerint a túrázók fotózzák a futókat, szurkolnak nekik, lelkesítik őket. Emellett, ha a domborzati és a helyi viszonyok lehetővé teszik, gyerekfutamokat is szerveznek. Mini pályán, mini frissítőpontot érintve futnak az gyerekek, ők is csippantanak az időmérővel. Minden olyan, mint a felnőtteké, csak éppen tökéletesen rájuk szabva.

Közösségépítés generációkon át

Gyerekek tesztelik a farkasfai befutót

Gyerekek tesztelik a farkasfai befutót

Büszke vagyok arra, hogy akik a mi versenyeinken indulnak, legyenek akár jelentős sportmúlttal rendelkező egykori aktív atléták, vagy lelkes amatőrök, magas szintű sportteljesítményt nyújtanak – enged bepillantást a rendezvények hátterébe Viktor. – Szakemberként látom az időeredményeken, hogy a teljesítmények mögött mennyi munka van. Jó érzéssel tölt el, hogy sikerül megnyerni ezeket az embereket rendezvényről rendezvényre, hogy hozzák a gyerekeiket a nekik szóló futamokra, hogy hozzák a családtagokat a túrákra.

Viktorék célja az intenzívebb egyesületi közösségépítés, aktív közösségként közös edzőtáborok, közös versenyszereplések, baráti összejövetelek szervezése.

A tájfutásban teljesen természetes, hogy családok sportolnak, ott nagy az összetartás, a terepfutásban ez sokkal kevésbé van jelen. Nagyon jó lenne ezen változtatni, mi ezért dolgozunk.

Bonyhádi Szilvia






[fbcomments]