Amint reggel leszáll a köd, a magyar úrvezető gondolkodás nélkül minden lehetséges kapcsolót felkapcsol, elfordít, benyom, s tökéletesen hidegen hagyja, hogy a közlekedés többi résztvevőjét mennyire zavarja az általa vezetett guruló karácsonyfa.
Ködlámpáznak, ha kell, ha nem, sok vezető így október táján felkapcsolja és jó, ha április táján eszébe jut kikapcsolni. Mennek ködlámpával lakott területen, mennek novemberi napsütésben, éjszakai holdfényben, hiszen tél van (vagy lesz), és szerintük ez elég indok arra, hogy a szabályokat nem ismerve vagy tudatosan megszegve, ész nélkül világítsanak. Akkor azonban, ha nem szeretnénk 10 vagy éppen 30 ezer forintos bírságot fizetni, netán nem kívánjuk autóstársainkat zavaró módon bosszantani, érdemes a ködlámpa és a helyzetjelző lámpa használatának szabályaival tisztában lenni.
A ködlámpa – mint ahogyan a neve is mondja – kizárólag ködben, esetleg sűrű hóesésben használható, tehát akkor, amikor azt az időjárási viszonyok indokolttá teszik, mert a láthatósági távolság nagymértékben csökken. Lakott területen belül a ködlámpa használata egyértelműen tilos.
A városban közlekedve sokan tapasztalhatjuk, hogy a szabályokkal ellentétben rengeteg autós szeret úgy közlekedni, hogy be van kapcsolva a ködlámpa, első-hátsó egyaránt. Eszükbe sem jut, hogy a fénye mennyire zavarja a mögöttük közlekedőket. Akár le is kapcsolható, hiszen már amúgy is értelmetlen a használata, a vezető jól lát, mert előtte halad egy jármű. Ily módon elkerülhető, hogy a mögöttünk jövő, elvakított vezető egy vészfékezés esetén nekünk ütközzön.
A helyzetjelző lámpa csak álló járművön használható, csak helyzetjelző lámpa használatával közlekedni tilos. Ez a lámpa nem azonos az újabban divatossá vált LED-lámpákkal, az úgynevezett nappali menetfénnyel.
