KÖZGYŰLÉS – 550 millió a Handball Zrt.-nek

A Handball Zrt., azaz a Telekom Veszprém kézilabdacsapat tulajdonosa 550 millió forintot kapott a Veszprém-Balaton 2023 Zrt.-től, az Európa Kulturális Fővárosa programjait szervező cégtől, amiért cserébe a Handball Zrt. városmarketing-szolgáltatást nyújt.

Ezt az információt Kovács Rajmund hozta nyilvánosságra a mai képviselő-testületi ülésen. A független képviselő a Veszprém Európa Kulturális Fővárosa 2023 munkacsoport 2022. évi beszámolójával kapcsolatban kért szót. A közbeszerzési adatbázisban találta meg azt az információt, hogy a Handball Zrt. 550 millió forintot kap városmarketingre. (Ugyanonnan tudja, hogy nem fogják felújítani a Kiskuti csárdát.) Kovács Rajmund megjegyezte: sok kisebb veszprémi sportegyesület örömmel fogadta volna a felkérést, hogy hirdesse a játékosok mezén vagy mérkőzések alkalmával molinókon, zászlókon az EKF-et. Minden bizonnyal az ezért járó díjazásnak is örültek volna. Porga Gyula polgármester szerint másik egyesület nem tudja azt a marketingértéket képviselni, mint a Handball Zrt. A polgármester hozzátette: ezt a pénzt nem a város fizeti a klubnak, hanem a Veszprém-Balaton 2023 Zrt.

Hartmann Ferenc (MSZP) szóvá tette, hogy az ellenzék teljességgel ki van zárva az EKF-fel kapcsolatos információáramlásból. Javasolta, hogy márciusban és júniusban is üljön össze a munkacsoport, és témákat is fölvetett. Márciusi: tájékoztató Veszprém önkormányzatának tulajdonában lévő ingatlanokon folyamatban lévő, még nem megvalósult EKF-fejlesztések állapotáról. Júniusiak: tájékoztató az infrastruktúra-fejlesztési projektek helyzetéről, a Veszprém-Balaton 2023 Zrt. és a Veszprém 2030 Műszaki Infrastruktúra Fejlesztő Kft. által kiírt pályázatokról, közbeszerzésekről, a rendelkezésre álló pénzügyi források felhasználásáról. A képviselők egyhangúlag megszavazták Hartmann javaslatát.

Útfelújítások, emlékmű, bérlakások

A közgyűlés elején Porga Gyula köszönetet mondott a veszprémieknek, amiért olyan nagy számban voltak jelen az Európa Kulturális Fővárosa megnyitóünnepségén, amiért szurkoltak, hogy létrejöjjön ez a programsorozat és hogy büszkék a veszprémiségükre.

Gerstmár Ferenc (LMP) interpellációjában azt szerette volna megtudni, hogy javítható-e a Kossuth utca arculata, vonzereje?

– A Veszprém-Balaton 2023 Európa Kulturális Fővárosa utcakép fejlesztési programja figyelemre méltó eredményt ért el az Óváros tér és környéke revitalizálása érdekében. Új, izgalmas közösségi terek, vendéglátóhelyek nyíltak az elmúlt években. Hasonló változásnak azonban szinte nyoma sincs a Kossuth Lajos utcán. Sőt, egyes megítélések szerint ott a helyzet még romlott is. Az üresen álló ingatlanok nem hívogatják a látogatókat, ráadásul tradicionális helyi üzletek (könyvesbolt, étterem) is bezártak a belvárosban. Milyen lépésekre számíthatunk a város sétálóutcájának felvirágoztatása érdekében?

A polgármester írásban fog válaszolni a kérdésre.

Pálinkás Norbert (Fidesz–KDNP) azt kérdezte, hogy élt-e az önkormányzat az útfelújítási munkálatok késése miatti kötbérigénnyel?

– A vállalkozói díj 15 százalékát kötelesek kötbérként kifizetni a vállalkozók az önkormányzatnak késés esetén – válaszolta Hegedűs Barbara alpolgármester (Fidesz–KDNP). – Öt vállalkozás fog kötbért fizetni: az első és a második 6,7 millió, a harmadik ötmillió, a negyedik hétmillió, az ötödik pedig 3,5 millió forintot.

Hartmann Ferencnek jó pár kérdése volt a Millenniumi emlékművel kapcsolatban. Tudjuk-e már, hogy mennyibe kerül a Millenniumi emlékmű áthelyezése? Van-e költségbecslés az áthelyezés forrásigényéről? Mennyibe kerül a tervezett helyszínen található közművezetékek (elektromos-, víz- és szennyvízvezetékek, adathordozó kábelek) kiváltása. Milyen fajta megoldással, mekkora összegből készíthető el az alapozás? Tudjuk-e már, hogy összesen mennyibe kerül az emlékmű áthelyezése?

– Nem gondolja-e, polgármester úr, hogy érdemes lenne a veszprémiek bevonásával a tervezettnél egy sokkal méltóbb helyet találni a Magyarországon egyedüli nonfiguratív Millenniumi emlékműnek? – hangzott el az utolsó kérdése.

A polgármester elmondta, hogy az emlékmű elszállítása 16,3 millióba, az Óváros tér rendezése 8,8 millióba, a tervezői díj pedig 4,5 millióba került. Az új helyen történő felállítás árát még nem lehet tudni.

– Az örökösök kimondottan a Szabadság téri helyszínen szeretnék tudni az emlékművet, amit a lektorátus is támogatott – jegyezte meg.

– Bevonhatók-e a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő tulajdonában üresen álló veszprémi lakások az önkormányzati bérlakásállomány fejlesztésébe? – tette föl a következő kérdést Benczik Gabriella képviselő (Párbeszéd).

– Öt kisebb méretű, alapos felújításra szoruló lakásról van szó, mindegyik a Házgyári út 1. alatti épületben van – válaszolta a polgármester. – A vagyonkezelő nyitott ezeknek a lakásoknak az átadására. Az eszközkezelő már évekkel ezelőtt átadott a máltai, illetve a református szeretetszolgálatnak további öt vagy hat lakást. Ez utóbbiak hajlandók továbbadni az önkormányzatnak a bérlőkijelölési jogot. Ezeket az ingatlanokat is fel kell majd újítani különböző mértékben, és óvónőknek, rendőröknek, orvosoknak fogjuk őket fölajánlani.

Katanics Sándor képviselő (független) napirend előtti felszólalásában visszatért az útfelújítások témájához:

– Folytatni kellene az útfelújításokat, mert a lakosság már meglehetősen türelmetlen! Lesz-e érdemi lehetőség a kisebb utcák felújítására?

– Léptékében olyan forrás, mint tavaly volt, összesen ötmilliárd forint, már nem fog a rendelkezésünkre állni – hangsúlyozta a polgármester. – A Modern Városok Programban még hátra van néhány utca felújítása (erről lásd külön írásunkat!), a többit a költségvetés fogja meghatározni.

Hartmann Ferenc szóvá tette, hogy a vasútállomáson nemhogy büfé, de még egy italautomata sincs, így a városunkba vonattal érkezők egy palack vizet sem tudnak vásárolni. Porga Gyula elárulta, hogy hamarosan elkezdődik a vasútállomás felújítása, de addig is az önkormányzat figyelni fog erre a problémára.

Sótonyi Mónika (Fidesz–KDNP) az EKF megnyitóünnepségéről beszélt:

– Bízom benne, hogy az év folyamán sok hasonló ragyogásban lesz részünk, és a veszprémiek minél többször megragadják az alkalmat, hogy élvezői legyenek az eseményeknek. Ez a program a miénk, veszprémieké és a térségé, sőt a magyar embereké. Nekünk szól, értünk van, vegyük észre a törekvést és vegyük ki a részünk belőle. Legyünk élvezői és méltóképp büszkék, nemzetiségtől, politikai hovatartozástól és vallási nézetektől függetlenül.

Veszprém nem fizetett kötbért

Az Energetikai Tanács a megalakulása óta eltelt időszakban az egyes takarékossági intézkedések által eredményezett megtakarítást monitorozta. Megállapította, hogy az intézkedésekkel az energiafelhasználás az intézmények többségénél csökkent 2021. év azonos időszakához képest. Az érintett intézményeknél a takarékossági intézkedéseket betartották.

Több más településsel ellentétben Veszprémnek nem kellett kötbért fizetnie a rendszer alulhasználata miatt. A bezárt kulturális intézmények nyitását, nyitvatartási idejének megváltoztatását a költségvetés elfogadása után tervezik. A közvilágítás korszerűsítésére a tervek elkészültek, februárban elindul a közbeszerzési eljárás.

A mentőszolgálat feladata lesz a háziorvosi ügyelet megszervezése

A közgyűlés első napirendi pontja az egészségügyi alapellátások körzeteinek meghatározásáról szóló önkormányzati rendelet hatályon kívül helyezéséről szólt. Az egészségügyi alapellátások nyújtása továbbra is önkormányzati feladat, azonban az egészségügyi alapellátási körzetek kialakítása a törvénymódosítással állami feladat lett. Az egészségügyi alapellátások köréből tehát a módosítás kiemelte a háziorvosi és a házi gyermekorvosi ügyeletellátást, melyről az állami mentőszolgálat gondoskodik. A jelenleg hatályos szerződések alapján mindaddig biztosítható és biztosítani is kell a feladatellátást, amíg az illetékes miniszter közleményben közzé nem teszi, hogy a mentőszolgálat mely körzetekben veszi át az ügyeleti ellátást.

Július 1-jétől a védőnői ellátás is kikerül a települési önkormányzatok által biztosítandó egészségügyi alapszolgáltatások közül. A munkáltatói jogokat ezután az irányító megyei intézmény gyakorolja. A védőnői ellátásra szolgáló ingatlanokat és ingóságokat a települési önkormányzatoknak ingyenes használatba kell adni.

– Tudunk-e példát arra, hogy valamely ellátás jobb lett, miután átvette az állam? Lesz-e további feladatátadás, ami tovább csorbítja az önkormányzatok feladatkörét? – erre volt kíváncsi Gerstmár Ferenc.

A polgármester szerit ez megközelítés kérdése:

– Üzemeltető helyett fejlesztő önkormányzat felé tettünk lépéseket. Az elmúlt harminc évben sokat szenvedtünk az alapellátási ügyeletek megszervezésével, ezt a gondot most levették a nyakunkból. Ezen túl a mentőszolgálatnak és a kórháznak jut ebben nagyobb szerep. A korábban erre fordított évi százmillió forint is a városnál marad. Bízom benne, hogy az eddiginél magasabb színvonalú ellátást kapunk.

Azt is mondta, hogy az év közepétől egy pilot-elképzelést valósítanak meg. (A telex.hu értesülése szerint a rendszert legkorábban februárban tesztelik Hajdú-Bihar megyében.)