Napjaink jelentős problémája, hogy az elektronikus berendezéseket gyártó cégek nem teszik lehetővé termékeik javítását az elavulási idő után, ezzel ösztönözve a fogyasztókat az újabb és újabb termékek megvásárlására. Mivel ez kifejezetten kártékony hatással van a környezetvédelemre, az EU-ban kampányok indultak a javíthatóság érdekében.
„Több elektronikus hulladékot termelünk, mint valaha. Szerintem 53 millió tonna körül van jelenleg, ami óriási szám. Tehát azáltal, hogy jogot és lehetőséget adunk az embereknek saját termékeik javítására, egyértelműen csökkentjük a hulladék mennyiségét, amely végül a hulladéklerakóban köt ki” – magyarázta a Right to Repair Europe mozgalom kampányfelelőse, Chloé Mikolajczak.
Mi is az elavulási idő? A gyártók úgy tervezik a termékeiket, hogy egy idő után a készülék meghibásodjon, elavuljon. A garanciát pedig ehhez igazítják, hogy a termék ne legyen javítható vagy kicserélhető. Ezek után a vásárló kénytelen új eszközt venni vagy drágábban megjavíttatni. Ennek szándékossága persze nem bizonyítható.
Uniós döntéshozók kezdeményezték a módosításokat, mint például a kötelező termékcímkézés az élettartamot illetően, vagy áttérés a korai elavulásra (a tervezett elavulásról). Az Európai Parlament belső piaci és fogyasztóvédelmi bizottsága jogosnak találta a követelést, mégsem vezetett be szigorításokat, sőt elfogadta a kötelező címkézéssel kapcsolatos korlátozásokat.
Ha ez nem változik a jövőben, az elektromos hulladékok sokasága rendkívül nagy károkat okozhat környezetünkben.