Közérzet / Kultúra · 2018.10.03.

KÖNYVBEMUTATÓ – Csányi Vilmos és Géczi János beszélgetései

Aki kíváncsi két barát, két okos, intelligens ember, Csányi Vilmos etológus, író és Géczi János író, költő, biológus beszélgetésére, az már kézbe veheti a beszélgetőkönyvüket, és pénteken élőben is meghallgathatja őket.

A napokban jelent meg Őszi kék címmel az Athenaeum Kiadónál az a (szemre is tetszetős) kötet, amelyben két igazán jó barát, Csányi Vilmos és Géczi János beszélget életről és halálról, alkotásról és kudarcról, kertről és főzésről, arról, ami fontos és arról, amit sohasem érthetünk meg.

Mi ezúttal csak pár gondolatot idézünk a könyvből:

Bármely kultúra a szabadságok és lehetőségek bonyolult szövevénye. Számos dolog tilos, de sok minden mást meg lehet: a lehetőségeket úgy kell kanyarítani, hogy idővel olyat is szabad legyen tenni, ami első nekifutásra tilosnak tűnt. Azért annyira élvezetes minden kultúra, mert az ember mindegyikben megtalálja azokat az utakat-módokat, amelyek segítségével úgy érezheti, valamennyire szabadon él. A kultúrák nem a szabadságról szólnak, hanem rítusokról, előírásokról, a viselkedés korlátok közé szorításáról, szabályozásáról – még ha erről nem beszélünk is.(Csányi Vilmos)

Az én kultúraelméletemben nincs olyan, hogy jó vagy rossz. A jó bennünk van: az, hogy kellemesen érzed magad, belülről jön. A kultúrának nincs olyan célja, hogy te jól érezd magad. A barlangban lakó ősünk ugyanolyan jól érezte magát, mint aki a felhőkarcoló apartmanjában lakik. Nem tudsz jobbat érezni, mint amire egy ember képes. A jó érzés alapvetően biológia, a kultúra csak fodrozza. (Csányi Vilmos)

Az emberiség teljessége számára nem vált érzékelhető problémává, hogy az emberi faj nemcsak átalakul, hanem végső soron idővel fel is kell oldódnia, mássá kell alakulnia. A társadalmak állandóságtudata, az, hogy hisznek a Homo sapiens mint faj öröklétében, éppenséggel a biológiai folyamat ellen dolgozik. A társadalmaknak az a pillanatnyi érdekük, hogy fajként ne változzunk. (Géczi János)

Azt nem érdemes kétségbe vonni, hogy annak a mentalitásnak, világképnek, amelyben most létezünk, a gyorsaság a legfőbb jellemzője. Életünkben többször is újrateremtjük magunkat: szakmát váltunk, lakhelyet váltunk, és végső soron a sejtjeink cseréje által még testet is váltunk. Sokkal nagyobb a dinamikánk, mint mondjuk a száz évvel ezelőtti embereknek. Ahhoz, hogy biztonságosabban és kiegyensúlyozottabban tudjunk váltani, valamifajta széles, ha nem is túl mély műveltségre van szükségünk. (Géczi János)

A két alkotóval az Országos Könyvtári Napok rendezvénysorozat keretében október 5-én, pénteken 17 órakor az Eötvös Károly Megyei Könyvtár Kisfaludy-termében Papp Sándor professzor emeritus beszélget.

Csányi Vilmos a feleségével bő egy éve él Balatonalmádiban, ahová évekkel ezelőtt a barátja, Géczi János is költözött Veszprémből. Csányi Vilmossal tavaly a születésnapja alkalmából mi is készítettünk interjút.

[stextbox id=”black”]Csányi Vilmos és Géczi János beszélgetőkönyvét Balatonalmádiban, a Pannónia olvasótermében is bemutatják október 13-án, szombaton 17 órakor. A szerzőkkel Dallos Zsuzsa beszélget.[/stextbox]

 






[fbcomments]