Cholnokyság, mi az? Van-e Cholnoky-típusú sorsképlet? Veszprém sorsát látja Géczi János író a Cholnokyak történetében – erről is hallhattunk a Laczkó Dezső Múzeumban megtartott könyvbemutatón.
Cholnoky-történetek a Tiltott Ábrázolások Könyvéből ez Géczi János új regényének a címe. Hőse pedig a legismertebb veszprémi család a századfordulóról, még pontosabban annak három tagja, akik zseniálisan alakították ki önmagukat: Jenő, Viktor és László. Sok mindenben azonosak egymással neveltetésük, érdeklődésük folytán. Édesapjuk főjegyző, Dumas-t fordít. Több nyelven természettudományos folyóiratokat járatnak, európai műveltségűek, a piaristáknál tanulnak. Viszonylag gyorsan elkerülnek Veszprémből, Budapesten járnak egyetemre, de csak Jenő fejezi be a tanulmányait. Viktor novellákat ír és újságot szerkeszt. Jenő földrajztudós akadémikusként feltárja a Veszprémi-fennsík, a Balaton és az Adria történetét. László pedig szinte első posztmodern íróként nem kevesebbet tűz ki maga elé, mint hogy megújítja a magyar prózát.
Egymást átszövő történetek
Komálovics Zoltán költő, a Pannonhalmi Szemle rovatvezető szerkesztője beszélgetett a szerzővel friss könyvéről a Laczkó Dezső Múzeumban március 2-án. Sok minden elhangzott. Számomra legérdekesebb volt, ami a Cholnokyak életművének egybemosódásáról szólt.
Annak ellenére, hogy a Cholnoky fivérek élete, műveik, pályájuk sokfelé ágazik, mégis nehéz a szövegeiket különválasztani. Ezért Géczi János, úgy döntött, hogy regényében összeolvasva egynek tekinti a három életművet. Azt az alkotástechnikát alkalmazza, amit a Cholnokyak: ugyanazt a történetet mondja mindegyikük tovább a maga módján. Plusz belép ebbe a részben autofiktív történetbe a szerző, egy Géczi János nevű figura és a Rókanő, aki a könyv címlapjától kezdve minden fejezetben felbukkan más-más alakban, körülötte forog a világ.
A munkamódszerről
Milyen kompozíciós trükkel dolgozta fel ezt az egész históriát a szerző? Komálovics Zoltán kérdésére részletezte: a Cholnoky-történetek a Tiltott Ábrázolások Könyvéből tulajdonképpen a Cholnoky testvérek sajátos szövegszerkesztési módján épülnek fel. Konkrétabban miről is van szó? Arról, hogy mentalitásban, enciklopédikus műveltségben és vélhetően egzisztenciális kényszerben is annyira összenőtt a három zseniális testvér, hogy a „családban marad” gesztussal relativizálják a szerzőséget. Simán átveszik és továbbírják egymás történeteit, amelyek forrásai sokszor Jenőnek, a geográfusnak az európai, ázsiai vándorlásain, utazásain felszedett anekdoták. Öccse meseregényét Viktor a saját nevén jelentette meg, de öccse, László is átvesz Viktortól részeket, egész történeteket. Önmaguktól is „plagizálnak”, a cím és pár mondat megváltoztatásával újraközölnek novellákat. Egy-egy szöveget annyiszor próbáltak eladni, ahányszor csak sikerült a tájékozatlan szerkesztőket kijátszva. Erre magyarázat lehet az egzisztenciális kényszer, mert csak Jenőnek, a földrajztudósnak volt jól fizető állása, fivérei újságírásból és szépirodalomból próbáltak megélni, ami a 20. század eleji Budapesten sem volt egyszerű. László az egyik novelláját több mint száz alkalommal adta el, más címmel, az első mondatokat kicsit átírva. Előfordult, hogy ugyanaz a novellája kétszer is megjelent ugyanabban az újságban.
Ezeregyéjszaka meséi
Nehogy elijesszen bárkit is a könyv olvasásától az író munkamódszerének ez a nyers anatómiája, mert ezek csak kulisszatitkok. Simán olvashatók a történetek úgy is, mint a Cholnoky fivérek és hőseik utazásainak történetei élvezetes keleti mesékként egybefűzve. Ezek a történetek nem a szerzőket keresik, hanem a helyszíneket próbálják azonosítani Ázsiától Amerikán át a mediterráneumig. Ugyanakkor egyben a szerző önvallomásai is utazásairól, szellemi életéről és a végső kérdésekről, amelyek mindannyiunkat izgatnak.
Megtudtuk azt is, hogy ezt a regényt a rendszerváltás után kezdte el írni a szerző. A kötet anyaga részleteiben megjelent a Tiltott Ábrázolások Könyvében 1994 és 2009 között. Majd kollázsaihoz hasonlóan tovább alakult, a kötet szerkesztőjének, az időközben váratlanul elhunyt Reményi József Tamásnak a szavával: újrarétegződött, tovább roncsolódott. Azért, hogy lássuk, mi van a tapasztalt valóság mögötti valóság mögött. Ennek kutatása Géczi egyik erős szenvedélye.
Egyébként Géczi Jánost azóta foglalkoztatja a Cholnoky család, amióta szegedi egyetemi tanulmányai befejezése után az 1970-es évek végén Veszprémbe költözött. Ahogy ő maga fogalmaz, általuk lett veszprémi. Géczi hívta fel a figyelmet rájuk, hozta vissza őket az irodalmi közbeszédbe. Szerkesztésében jelentek meg az egykori Vár Ucca Tizenhét negyedévkönyvek Cholnoky-kiadványai, tavaly pedig az Európa Kulturális Fővárosa támogatásával a Művészetek Háza és a Pesti Kalligram kiadó révén napvilágot látott négy Cholnoky-kötet. Géczi sajnálja, hogy nem készült el ezeknek a könyveknek az angol, német, francia nyelvű kiadása. Most lett volna alkalom a Cholnokyak Európával való megismertetésére, ami sajnos nem történt meg.
Az EKF támogatásával megjelent szóban forgó sorozat ötödik könyveként látott napvilágot a most bemutatott Cholnoky-történetek a Tiltott Ábrázolások Könyvéből.
Vezető kép: Komálovics Zoltán beszélgetett Géczi Jánossal a Cholnoky-történetek könyvbemutatóján. Fotók: Veszprém Kukac