Extrém fordulatot vett az időjárás: Európában iszonyú szárazság volt tavaly, Nigériát és Pakisztánt viszont hatalmas árvizek sújtották. Az utóbbi 50 év legmelegebb nyara volt a tavalyi. De ez a mostani, januári rekordmeleg sem ígér sok jót.
Megdőlt a január 1-jei országos melegrekord: Sellyén 18,9 Celsius-fokot mértek vasárnap – adta hírül az Országos Meteorológiai Szolgálat. A január 2-ai napi országos rekord is „szinte garantálható”, az ugyanis mindössze 16,4 fok 1992-ből. Kíváncsiságból én is megmértem, január 1-jén délben kitettem a hőmérőt a napsütötte ablakunkba Lovason, egyből felkúszott 26 fokra a hőmérő higanyszála. Örülünk a melegnek, mert nem kell fűteni, de lesz ennek böjtje.
A rendkívüli időjárási viszonyok mára kezdenek mindennapossá válni. Európa a hőhullámok középpontjában találta magát. A rekordmeleg, az aszály hatására kiszáradnak a folyók, gyakoriak az erdőtüzek. Minden eddiginél melegebb volt az elmúlt nyár az öreg kontinensen. Portugáliában 47 Celsius-fokot mértek. Az utóbbi fél évszázad legszörnyűbb szárazságával kell megbirkózni. Kiszáradt sok fenyőfa, hársfa, diófa, gesztenye. Azokat sorolom, amiket a saját szememmel láttam itt a környéken. De Spanyolországot, Németországot, Franciaországot, Portugáliát, Nagy-Britanniát hazánknál is súlyosabban érintette a jelenség. Állítólag 15 éven belül nálunk is olyan mediterrán lesz a klíma, amilyen korábban Spanyolországban volt. A szőlészek már készülnek rá, mediterrán klímát igénylő szőlőfajták ültetésével. Az aszály a termőtalajok egyharmadán ellehetetleníti a termelést.
„Egy ideig el lehetett hessegetni magunktól a problémát azzal, hogy e veszély a magyar termőtalajokat nem sújtja veszélyesebben. Ám a közelmúltban a Miskolci Egyetem docense, Dobos Endre másfél méteres talajszelvényeket nyitva mutatta be, hogy a felszín alatt legfeljebb 20-30 centiméteres mélységben van élet, alatta jószerivel nincs semmi – egyfelől a klímaváltozás, másfelől az intenzív gazdálkodás miatt” – olvasható a HVG 2022. december 1-jei számában Zöldváltó címmel.
Nem is gondoltam volna, de most a szakirodalmat böngészve olyan adatokat találtam, miszerint az éghajlatváltozás, a tartós rekordmeleg miatt a zöldségek és gyümölcsök átlagosan legalább a harmadával kevesebb tápanyagot tartalmaznak, mint ötven évvel ezelőtt. Nyolc narancsot kellene megenni ahhoz, hogy annyi tápanyaghoz jussunk, mint száz évvel ezelőtt egyetlen gyümölcs elfogyasztásával.
A tudósok arra figyelmeztetnek, hogy a globális felmelegedés miatt a Föld történetében korábban 400 évente előforduló aszály, ezentúl 20 évente jelentkezik. Remélem a tavalyival legalább 20 évre kipipáltuk.
Jut eszembe, mindeközben hazánkban a környezetvédelemnek továbbra sincs miniszteri szintű képviselete. A világ mindössze három országában van így: Szomáliában, Tanzániában és Szaúd-Arábiában.
Vezető képünkön: Szikrázó napsütésben, tavaszias melegben tartották idén Lovason a január 1-jei forralt boros rendezvényt. Fotó: A szerző
