Szerelőt kerestem olajcseréhez.
A műhelybe, ahol legutóbb cserélték s felkészítették az autót műszaki vizsgára, nem akartam visszamenni. Majdnem 80 ezerbe került, s ahhoz képest, hogy semmi baja se volt, ezt szemtelenül soknak találtam. Még a vizsgadíjjal együtt is. Hüledezésemre a főnök azt mondta, hogy mindenből a legjobbat tették bele. Ezt becsszóra el kellett hinnem, hisz nem voltam jelen a munkánál. Igaz, hogy két telefonhívást is kaptam tőle aznap: cserélhetik-e a légszűrőt meg a lengéscsillapító akármiket? Mert hiába, hogy megkímélt az autó, és csak ötezer kilométert fut évente, a fekvőrendőr kikészíti a lengéscsillapítókat. Persze, beleegyeztem, még álmélkodtam is e figyelmességen. Ha egyszer kell, nincs mit tenni.
Azért felhívtam őket most is: mennyiért vállalnak egy olajcserét? Ha tőlük veszem az olajat és a szűrőt, akkor ingyenes. De ha én viszem a hozzávalókat, akkor hétezer forint. És mennyiért adják a hozzávalókat? – kérdeztem. Az olaj literjét négyezer körül és olyan háromezer a szűrő, mert csak világmárkát használnak. Gyors számolgatás: a motorba 3,2 liter olaj kell, ez cirka 13 ezer, plusz a szűrő, az 16 ezer forint. Megköszöntem a felvilágosítást.
Az autósboltban 7500 -ért megkaptam mindkettőt. A segítőkész eladó még egy korrekt szerelő telefonszámát is megadta. A mester vállalta a munkát, ám elfelejtettem megkérdezni az árát. Ha korrekt, akkor nyilván az árai is azok. És ugyan mennyit kérhet egy félórás munkáért? Legfeljebb négyezer forintot, gondoltam tévesen, mert a dupláját kérte. Segélykérőn néztem körbe. Felfedeztem a falon egy tájékoztatót: rezsióradíj 4000. Az nem az olajcserére vonatkozik, mondta kimérten a mester. Talán nincs is ennyi pénzem, tapogattam a tárcám, jelezve, hogy kész vagyok kevesebbet fizetni. De nem egyezkedett. Hogy nézett volna ki, ha nekem olcsóbban dolgozik, mint másnak? Majd még precedenst teremt. A fáradt olajtól megszabadulni sok pénzbe kerül, a műhelyt fűteni kell, fejleszteni, a családot eltartani. Tudom én, ha nem is sorolja. De ha már ilyen magasra értékeli a munkáját, akkor esetleg számlát is adhatna, jutott eszembe. Nem jött zavarba. Kisfiú vagyok én ahhoz, hogy megzsaroljam. Elmosolyodott, bement a házba a számlatömbért, ott tartja, nehogy bepiszkolódjon, és kiállította a számlát.
Domján Gábor