Ahová a Fudan akar telepedni, ott diákvárost készített elő a kormány, a főváros és a kerület
A kínai kormánnyal kötött szerződés szerint a pesti diákváros helyén létesítendő campust 540 milliárdért építenék meg. Kínai munkások, kínai anyagokból, kínai hitelből – amelyet viszont Magyarország fizetne. Miközben a kormány fűt-fát ígér az alapítványokba kiszervezett hazai egyetemeknek.
Hol itt az üzlet? – gondolkodunk hangosan a sanghaji Fudan egyetem építésével kapcsolatban. A miniszterelnök célja az ország felvirágoztatása, tehát csak meg kell találnunk, mi a jó nekünk abban, hogy válság idején nem hazai építőanyagokból, nem hazai munkások nem hazai egyetemet építenek. Nos, vegyük sorra!
Nincs ilyen arculatú magyar egyetem?
A Fudan magyar campusán négy-öt, a piacon ma keresett tudást nyújtó karon: gazdasági, nemzetközi kapcsolatokat orvosi, műszaki tudományokat magában foglalón folyna oktatás. A tervek szerint nem az alapozással kezdenének, egyből mesterképzéssel indulnak. Az öt-hatezer hallgatót 500 tanár oktatná. A híres sanghaji egyetem első, Kínán kívüli campusa 2024-ben nyílhat meg. Addig sem tétlenkednek az építtetők: amíg az új szervezet megalakul, addig a Fudan–Corvinus együttműködés mintájára a Budapesti Műszaki Egyetemmel, a Semmelweis Orvostudományi Egyetemmel és az Eötvös Loránd Tudományegyetemmel is létrehoznak közös programokat.
Értékes magyar diploma?
Szépen mutat a címeres magyar kemény táblás igazolás, még nagyobb büszkeség, ha azt nemcsak a Kárpát-medencében fogadják el. Csakhogy a CEU-t papíron azért űzte ki az országból a kormány, mert a kettős diplomát adó képzés „nem volt fair a többi magyar egyetemmel szemben”. Most a Fudan hasonló képzéseinek semmi akadálya, olyan diplomát adhat hallgatóinak, amilyen az Európai Unióban is érvényes lesz.
Egyetemi világranglista?
Gyorsan le kellett zavarni, önállóságuktól megfosztani az intézményeket, hogy a rektorok ne tehessenek fel kellemetlen kérdéseket. Kétségtelen tény, hogy a különböző egyetemi világranglistákon a magyarok a 300–400. hely körül tanyáznak, és a miniszterelnök vágyát, ennél előkelőbb helyet még nem sikerült elérniük. Ha annyi pénzt adtak volna a hazai egyetemeknek, mint amit a kínainak szánnak, a 34. hely sem lenne távoli álom. Még a tervezett hitel (450 milliárd) is több mint amennyit a kormány a teljes magyar felsőoktatásra költött két éve. Ehhez jön még a 100 milliárd, ami állítólag az MNB kasszájában készpénzként várakozik.
Információszerzés?
A kivitelező Kínai Állami Építőmérnöki Vállalatot az elmúlt években a világ számos táján gyanúsították meg korrupcióval és kémkedéssel. Tapasztalt szakértők szerint a világhatalomra törő Kína a kütyük mellett/helyett új eszközökkel „szerezhet” információkat új területekről.
Ingatlanbiznisz?
A ráckevei Duna-ág legértékesebb telkein Budapest Diákváros – Déli Városkapu néven modern, izgalmas lagúnák szelte campust álmodott egy norvég tervezőcsoport. (A Snøhetta tervpályázatáról az epiteszforum.hu ír részletesen, sok képpel.) Korábban ide képzelte a kormány az olimpiai falut is. Ezzel szemben a kormány magánkézbe adná, magáncélra, gigantikus összegért építve az elit egyetemet, amely kevesek érdekét szolgálná. Jelenleg úgy áll, hogy a Kvassay híd másik oldalán épülhet fel a kínai Fudan első európai bázisa. Az ehhez szükséges telkeket a kormány 881 millióért vásárolja meg.
Diákváros
Ahová a Fudan akar telepedni, ott diákvárost készített elő a kormány, a főváros és a kerület sok pénz befektetésével, hosszú évek munkájával, nemzetközi pályázaton nyertes tervvel. Ferencvárosnak különösen fontos lenne, ha a ráckevei Duna-ág pesti oldalán lévő hatalmas rozsdaövezet helyén mindenki megelégedésére létrejönne a Déli Városkapu. Ezzel szemben kevesek érdekét szolgálná, ha a kormány magánkézbe adná, magáncélra, gigantikus összegért építve az elit egyetemet.
Ferencváros polgármestere levélben tiltakozott. Kérte a kormányfőt, hogy az eredeti elképzelést valósítsák meg. A főpolgármester pedig bekeményített: jelezte, hogy minden lehetséges eszközzel megpróbálják blokkolni a Fudan campus építését.