Veszprém az első vidéki állomása a Jószolgálat-díj idei díjazottjait bemutató vándorkiállításnak, mely a hivatásos és önkéntes segítők, szervezetek tevékenységét mutatja be. A fotótárlat megnyitója alkalmat adott a városnak arra, hogy köszöntse Kisné Lovasi Mária életműdíjast.
– Magyarországon példa nélküli az az együttműködés, amely létrejött a díj kapcsán – mondta Tóth Simon Ferenc, a díjat adományozó Twickel-Zichy Mária Terézia Alapítvány kuratóriumi tagja a tegnapi sajtótájékoztatón. – Kezdeményezésünket támogatja a Baptista Szeretetszolgálat, a Johannita Segítő Szolgálat, a Caritas Hungarica, a Magyar Máltai Szeretetszolgálat, a magyarországi Ökumenikus Segélyszervezet, a Magyar Református Szeretetszolgálat és a Magyar Vöröskereszt. Az idei életműdíjat Kisné Lovasi Mária kapta, aki már 45 éve tevékenykedik segítőként.
A kuratórium tagja elmondta: a Jószolgálat-díj adományozásának fő célja megismertetni az országot mindazokkal, akik ezt a nehéz munkát végzik és akik mindannyiunk számára követhető és követendő példát állítanak.
– Kellenek közös és hiteles példák a nagyon sok hiteltelennel szemben, amikkel nap mint nap találkozunk – hangsúlyozta. – Az index.hu írta az egyik díjazottról, hogy Magyarország jobbik arca, de szerintünk ez minden díjazottra igaz.
[stextbox id=”grey”]
November 30-áig tart a jelölés
A 2018/19-es évadban eddig közel 300 jelölés érkezett, és november 30-áig még bárki jelölhet a díjra arra érdemes személyeket, szervezeteket a három fő kategóriában (hivatásszerűen végzett szociális munka, önkéntesen végzett szociális munka, életműdíj) a díj honlapján. A díjazottak a Twickel-Zichy Mária Terézia Alapítvány felajánlásából pénzjutalomban részesülnek: az életműdíjjal egymillió forintos, a szervezeti kategóriák kétmillió forintos, míg az egyéni kategóriák díjaival fejenként 500 ezer forintos elismerés jár.
[/stextbox]
A város nevében Brányi Mária alpolgármestere gratulált Kisné Lovasi Máriának, aki idén életműdíjat kapott az alapítványtól, Brányi Mária elmondta, hogy a város vezetése mindig is fontosnak tartotta a rászorulók segítését, támogatását, hiszen nagyon sok olyan ember él szűkebb-tágabb környezetünkben, aki súlyos egészségügyi vagy anyagi problémákkal küzd. A várost ezeket a feladatokat kistérségi összefogással oldja meg. Az alpolgármester kiemelte azokat a városban folyó tevékenységeket, amelyek nélkülözhetetlenek: a családsegítést, a szociális étkeztetést, a házi segítségnyújtást, az idősek nappali ellátását, az idősek otthonának működtetését, valamint a hajléktalanok ellátását.
– Hihetetlenül önfeláldozó, lelkes és nagyon jó emberek dolgoznak ezeken a területeken – mondta. – Büszkék vagyunk Máriára, aki segítőtársaival egy teljes struktúrát kidolgozott.
– Borzasztó zavarban vagyok – állt fel az életműdíjas Kisné Lovasi Mária. – Nagyon sokszor megfordultam ebben a teremben bizottsági üléseken és különböző egyeztetéseken, de sohasem ültem a fő helyen, mert ez nem az én helyem. Amikor Tóth Simon Ferenc felhívott engem telefonon, hogy közölje velem az örömhírt, éppen egy bevásárlóközpont hűtőpultja mellett álltam. Ez életem talán legnagyobb meglepetése volt. Aztán pedig csodálatos élményt jelentett a Magyar Tudományos Akadémia dísztermében a díjátadó (erről korábban itt írtunk – a szerk. megj.). Nyugdíjazásom után is találtam új feladatot: szülőfalumban, Kislődön megalapítottam a caritas-csoportot, és most társaimmal ott segítünk egy településnyi rászorulónak. Szerintem ha mindenki a maga lakókörnyezetében a maga módján reagálni tud, akkor már nem élt hiába. November 12. a szociális munka világnapja, de november 19. is fontos számunkra: Szent Erzsébet napja segítő ünnep, ezen a napon mi, caritaszosok kenyeret fogunk osztani.
Kisné Lovasi Mária a semmiből teremtette meg Veszprém város szociális ellátását, és négy évtizeden át működtette, irányította azt. Sokáig dolgozott a veszprémi Egyesített Szociális Intézmény vezetőjeként, ami 950 időskorú embert gondoz tizenegy településen. Alapított két idősek otthonát, és tíz éven át foglalkozott hajléktalanokkal, valamint felnőtt fogyatékkal élőkkel. Tanára volt a Veszprémi Hittudományi Főiskola szociális munkás szakának is.
– A szociális szakma nem tartozik a legelismertebbek közé – jegyezte meg. – Alacsony a társadalmi presztízse, de a Jószolgálat-díj képes arra, hogy mindenki figyelmét felhívja: vagyunk, és tesszük a dolgunkat azokért, akik a legjobban rászorulnak. Nagy boldogság számomra, hogy most itt ülnek azok az emberek, akik ebben a munkában mindig a segítőim voltak!
A Jószolgálat-díj díjazottjait bemutató szabadtéri kiállítás november 30-ig látható a városháza előtti téren.