Mintegy tucatnyi borlovagrend képviselői vettek részt a Balatonvin Borlovagrend Egyesületnek a pünkösdöt követő első munkanapra Balatonfüredre szervezett országos jelentőségű programján, amelyen Veszprém megyéhez kötődő szőlész-borász személyiségekről emlékeztek meg.
A megjelenteket Koczor Kálmán, a vendéglátó pincészet tulajdonosa, az egyesület elnök-nagymestere köszöntötte, aki ettől az évtől a Magyarországi Borrendek Országos Szövetségének elnöki feladatait is ellátja. Dr. Szabó Balázs, a Földművelésügyi Minisztérium parlamenti és társadalmi kapcsolatok főosztályának vezetője szavai szerint a Balaton és a bor különösen értékes gondolatok megalkotására sarkallja az irodalmárokat, filozófusokat, akik közül talán a legismertebbek Jókai Mór és Hamvas Béla itt született művei.
A megemlékezést dr. Bisztray György, a Budapesti Corvinus Egyetem szőlészeti tanszékének tanszékvezető tanára indította, a Sümegen 1805. december 6-án megszületett orvosra, szőlészre és kertészre irányította a figyelmet, akit az 1948/49-es forradalom és szabadságharcban való részvétele miatt eltiltottak az egyébként nagyon sikeres orvosi hivatása gyakorlásától és megalapította a Kertészeti Egyetemet, amelyet az utóbbi napokban a megszüntetés, újabb intézménybe való áthelyezés réme fenyeget. Entz Ferenc munkássága azért is emelkedik ki a kortársaiéból, mert orvosként jól ismerte a vegyszereket és az életfolyamatokat, ezért új szemléletet vezetett be a szőlőművelésbe. Az ő érdemei közé tartozik, hogy olyan, a mai Franciaország és Németország területén használatos eljárásokat honosított meg, amelyek ugyan már nem engedélyezettek, de szerepük volt abban, hogy a hazai szőlészek-borászok be tudtak lépni Európa asztali borokat termesztő jelentős államainak sorába. A szőlőtermesztést és a borok előállítását a gazdaságosság szempontjaiból vizsgálta, azt kutatva, miként tudna jobb színvonalú megélhetést biztosítani az ágazat szereplőinek. A hallgatóit a családi asztalához invitálta, minden lehetséges eszközt megragadott arra, hogy diákjaiban széles körű általános műveltséget alakítson ki.
A kékszőlő rendszeres evését javasolják a szívbetegségekben szenvedőknek, illetve azoknak, akik szeretnék ezeket megelőzni
A Balatonfüreden 1965-ben, életének nyolcvanhetedik évében elhunyt Dicenty Dezsőre a szekszárdi kertbarátok körének vezetője, Ferenc Vilmos emlékezett. Az – egyebek mellett – a budapesti, évente esedékes bor- és sajtfesztivál ötletgazdája és fő szervezője arra emlékezett, hogy 1990-ben éppen a Balatonfüreden megszervezett emléknapon döbbent rá: a szőlészet tudományával foglalkozó Magyar Királyi Ampelológiai Intézet egykori igazgatója Szekszárdon született. Ezért a kertbarátok köre abban az évben felvette az ő nevét és azóta is ápolja emlékezetét. Dicenty a mai fogalmakkal diplomahalmozónak számít, hiszen közgazdasági, bölcsészeti, talajtani és szőlészet-borászati területen egyaránt mesterszintű diplomát szerzett. Több jelen lévő hozzászólásából kiderült, hogy méltatlanul elfeledve halt meg. A gyerekek csúfolták – egyebek mellett – rengeteg macskája miatt. Idős korában a szeme világát is elveszítette, 1990-ig a sírját sem gondozták, akkor emelték az első síremlékét.
Szalay Tibor, a Széchényi Ferenc Kertészeti Szakképző Iskola korábbi igazgatója dr. Kaiser Gézáról emlékezett meg, aki a 2009 októberében bekövetkezett halála előtti napokban még a balatonfüredi kertészeti szakképzés javításáról cserélt eszmét vele. Élete során több intézményben is megfordult, de legjelentősebb alkotása az iskola. Példát mutatott azzal, hogy sikerült elérnie: az általa több évtizeden keresztül vezetett iskola felvegye annak a történelmi személyiségnek a nevét, akinek a hajdani kastélyában működik. A szőlőművelésről írt könyvei ma is alapműveknek számítanak.
Dr. Májer János, a Nemzeti Agrárkutatási és Innovációs Központ badacsonyi Szőlészeti és Borászati Kutatóintézetének igazgatója ugyancsak elődje, dr. Kiss Ervin munkásságáról emlékezett meg, aki 2009-ben, életének hetvenharmadik évében hunyt el. Sikeres pályája során egy-egy évet töltött Tokajban, illetve Móron, ezt leszámítva mindig Badacsonyban tevékenykedett. Számos fajta őrzi a nevét, így például a halála után elismert Zervin, amely nevét is róla kapta. Elkötelezett híve volt a hazai borlovagrendi mozgalomnak, a Kertészet és Szőlészet című folyóiratban évtizedekig szerkesztette a nagy elődökkel foglalkozó sorozatot. Számos ifjú kutató az ő keze alatt tanulta meg a kutatói munka nehézségeit és szépségeit.
Dr. Kocsis László, a Pannon Egyetem keszthelyi kertészeti tanszékének tanszékvezető professzora dr. Bakonyi Károly alakját idézte fel, aki 1921-ben Csopakon született egy vincellércsalád hatodik gyermekeként. Ismerte jól a szőlőt, a gondozásával kapcsolatos munkákat. A balatonarácsi intézetben tanulta meg a munkák elméleti részét. A második világháborúban szovjet fogságba kerül. Hazatérte után az egyetem cserszegtomaji telepének vezetésével bízzák meg. Kertészmérnöki diplomát, majd doktori fokozatot szerzett. Számos szőlőfajta kötődik a munkásságához, a cserszegi fűszeressel Angliában is megismerték a nevét, hiszen az előbb volt ott az év bora, mint itthon. Ő is az utolsó pillanatig dolgozott 2010-ben bekövetkezett haláláig. Alapítója, örökös nagymestere volt a Da Bibere Zalai Borlovagrendnek. A megemlékezés résztvevői személyesen ismerték, szeretettel emlékeznek vissza derűs egyéniségére és szinte mindenki ápol általa nemesített fajtákat a gazdaságában.
A Balatonfüreden 1918-ban született Csizmazia Darab József alakját Koczor Kálmán és fia, Csizmazia Darab József idézte fel. A nemesítő a gombabetegségeknek ellenálló fajták kimunkálásában látta élete értelmét, rengeteg fajtája ismert, hiszen kilencvenöt éves korában bekövetkezett haláláig nemesítőként és filatelistaként is folyamatosan tevékenykedett. A tanácskozáson is kiállították egy bélyegkollekcióját, amely a szőlész-borász személyiségekkel foglalkozik. Bár kutatásai zömmel Egerhez kötődnek, élénk kapcsolatokat ápolt a már többször említett arácsi szakiskolával, ahol a gombabetegségeknek ellenálló fajtáiból egy gyűjteményt is összeállítottak. A Füred gyöngye nevű szülővárosa előtt tiszteleg, a fajtát újra felfedezte és termeszti ifjú Gyukli Gyula szőlész-borász kutató. Ismertek a szőlőfogyasztás kedvező hatásával foglalkozó kutatási eredményei, amelyek különösen a kékszőlő rendszeres evését javasolják a szívbetegségekben szenvedőknek, illetve azoknak, akik szeretnék ezeket megelőzni.
Az előadások és a közösen elfogyasztott ebéd után a borlovagrendek tagjai díszruhában vonultak a református temetőbe, ahol Miklós Ferenc református lelkipásztor és Koczor Kálmán elnök-nagymester leplezte le Dicenty Dezső újabb emlékművét. A lelkipásztor áldásában arról szólt, hogy mennyire fontos az elődök tisztelete, amely erőt ad munkánknak és keretet életünknek.
A program ezzel nem ért véget. A szabadtéri színpadnál várták az idén először megszervezett pünkösdi bormaraton befutóit. Balatonfüred–Balatonszőlős Hegyközség Szabó István elnök vezetésével bemutatta a legutóbbi városi borversenyen elindított borokat. Őstermelők, kistermelők kínálták portékáikat, de megjelent a Nemzeti Élelmiszer-biztonsági Hivatal több munkatársa is, akik az élelmiszerek szakszerű előállításáról és kezeléséről tartottak tájékoztatót. A kulturális programban Balatonfüred Város Fúvószenekara köszöntötte a vendégeket, a Zánkai Magyar Tenger Népdalkör tagjai bordalokat adtak elő.
Varga Ibolya
